Maskarák, munkatilalom és szánkózás - így ünneplik a farsangot más országokban

A farsangi időszak minden évben vízkereszttől egészen hamvazószerdáig tart, mégis mindig más időszakra esik, már ami a farsang utolsó napját illeti. A kezdete, azaz vízkereszt, január 6-án van, a vége, azaz hamvazószerda azonban egy mozgó ünnep (mindig a húsvét határozza meg), amely idén február 23-ra esik. Itthon számos szokás és hiedelem kapcsolódik ehhez az időszakhoz, például

hiszen ekkor rendezték a bálokat, amelyek remek lehetőséget biztosítottak a társas érintkezéshez és az udvarláshoz. Esküvőket is szívesen tartottak a farsangi időszakban, mivel ezt követően követően megkezdődött a böjt, akkor pedig már nem lehetett mulatságokat rendezni. Farsang havához számos jóslat és babona is köthető, így a medve és az árnyéka megmondja, meddig tart még a tél, a megszentelt gyertya pedig jó szolgálatot tett kísértetek és rontás esetén is.
De mi a helyzet a világ egyéb pontjain?

A világ sok pontján a farsang egyenlő a karneválok időszakával, és ha karnevál, akkor szinte biztos, hogy a legtöbb embernek a velencei karnevál ugrik be elsőnek. A színes, álarcos mulatságot nem csupán a lagúnák és gondolák városában rendezik ilyenkor meg, de szinte országszerte mindenhol. Ilyenkor egész Velence egy hatalmas felvonulássá változik, ahol a szemkápráztató jelmezeké, a díszes álarcoké és persze a féktelen jókedvvé a főszerep.

A karnevál szóról Velencén kívül biztosan a riói karnevál is sokaknak beugrik. Ez nem is véletlen, hiszen

A portugál eredetű (Entrudo) mulatság jelenlegi formájában csupán a XX. század eleje óta létezik, mégis mindenki hallott már „ A Parádéról", ahol a gyönyörű jelmezek mellett a szamba áll a figyelem középpontjában.

Még mindig a karneváloknál maradva egy kevésbé közismert karnevál is várja a mulatozni vágyókat, méghozzá Köln városában. A Rheinish Carnivalt avagy más néven a Kölner Karnevalt az „ötödik évszaknak" is szokás nevezni és hivatalosan jóval hosszabb ideig tart, mint olasz vagy brazil társai, ugyanis minden év 11. hó 11-én 11 óra 11 perckor veszi kezdetét, s bár az adventi és karácsonyi időszakra felfüggesztik, összességében egészen hamvazószerdáig tart. Csúcspontja a Rosenmontag, azaz a rózsa hétfő, amelyen álarcos sokadalom lepi el Köln utcáit.

Oroszországban (és más pravoszláv országokban is) a farsang maszlenyica névre hallgat és egy egyhetes ünnepséget takar. Az oroszok ebben az időszakban már nem fogyasztanak húst, viszont annál több blinit (palacsintát) esznek, amely a maszlenyica hagyományos étele – ezt nem csupán lekvárral, édesen kedvelik az oroszok, de előszeretettel tesznek rá sós feltéteket is, mint a kaviár, a tejföl vagy a gomba. Ráadásul

A finnek farsangja a laskiainen, amely a többi országhoz hasonlóan a húsvétot megelőző vidám időszak, igaz itt nincs beöltözés vagy karnevál, van helyette azonban nagy szánkózás. Ebben az időszakban a finnek hernekeittot esznek, amely egy sűrű, füstölt csülökkel gazdagított borsóleves – mivel régen azt tartották, hogy ha húshagyókedden zsíros ételt esznek, akkor mind a termés bőséges lesz az évben, mind pedig az állatok jól híznak majd.