A magyar Stonehenge-nek is nevezik: a Pákozdi-ingókövek monumentális szikláin jártunk

2023.10.02.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Ha Velencére gondolunk, leggyakrabban a tó, a tókerülő biciklisták és a strandolás jut az eszünkbe, pedig a környéknek nem az az egyedüli látványossága. A Velencei-hegység is sok csodát tartogat, ilyenek a Gránit Tanösvény mentén elhelyezkedő Pákozdi ingókövek is. Ha nem akarsz több tíz kilométert gyalogolni vagy ha nincs egy egész napod a túrázásra, akkor kiváló úti cél lehet, de akkor is szuper választás, ha csak a természet monumentális alkotásaiban gyönyörködnél.

A Holdvilág-árokhoz hasonlóan, a Pákozdi ingókövekhez való kirándulást is sokáig halogattuk. Igaz, egészen más okból kifolyólag: valahogy nem tartottuk annyira érdekesnek, hogy bármelyik reggel elsőként az jusson eszükbe, mindenképpen oda szeretnénk menni. Nagy hiba volt, ugyanis az

eddigi kirándulásaink egyik leglenyűgözőbb és semmi eddigihez nem hasonlító sziklaformációit láthattuk.

A hely pedig annyira varázslatos, hogy felmerült, még az ősszel újra ellátogatunk oda.

A Pákozdi ingókövekhez Budapestről vagy Székesfehérvárról nagyon gyorsan el lehet jutni. Mi a fővárosból érkeztünk, Kápolnásnyékre, ahonnan busszal mentünk tovább Pákozdra (kocsival érdemes Pákozd központjában parkolni). A buszállomáson kisebb dührohamot is kaptunk, ugyanis a helyiek azt állították, a buszunk percekkel korábban elhúzott, de végül kiderült, épp ellenkezőleg: késik a megfelelő járat. Aztán befutott, a sofőr meg is nyugtatott bennünket, hogy egy-egy megálló után nem biztos, hogy újra tudja indítani a járművet, de végül célba értünk.

A túránkat a település központjából kezdtük, így

az első látványosság a tavirózsákkal betelepített mesterségessen felduzzasztott Bella tó volt

– az útleírások szerint itt régen strand működött, aminek a nyomait még ma is láthatjuk a tó szélén lévő fémlétrák képében, ahonnan némi gyaloglás után meg is pillantottuk az első kisebb sziklákat, amelyeknél – hiszen még nem tudtuk később mi vár ránk – elég sokat el is időztünk.

A Pogány-kő körpanorámája mindent visz

Az első igazi látványosság a több, szabálytalan formájú gránitsziklából álló 3-5 méter magas Pogány-kő, amelyről pazar a körpanoráma a Velencei-tóra és az egész Velencei-hegységre. Keleti irányban láthatjuk a hegység legmagasabb pontját, a Meleg-hegyet.

A képre kattintva galéria nyílik

Érdekessége, hogy ciril betűs graffitik vannak rajta,

állítólag az egykor itt gyakorlatozó szovjet Vörös Hadsereg katonáinak a művei. Nem lenne nagy baj, ha ez idővel eltűnne róla, az idő biztosan teszi majd a dolgát, de mi már biztosan nem látjuk soha a festések nélkül a követ.

Mindenesetre a Pogány-kő egy könnyen és jól mászható szikla, kis túlzással bármeddig el lehet üldögélni a tetején...

De mik is ezek a Pákozdi ingókövek?

A Velencei-hegység tömegét alkotó gránit nagyjából háromszáz millió éve keletkezett, Magyarországon csak itt és a Geresdi-dombságban lehet a gránitot közvetlenül a felszínen tanulmányozni.

A Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében álló, 44 hektáros természetvédelmi terület a Velencei-hegységben, Pákozd és Sukoró területén. Az 1951 óta védelem alatt álló, 200–250 méteres tengerszint feletti magasságban húzódó dombos területet Magyarországon egyedülálló földfelszíni alakzatok, az ingókövek elszórt csoportjai tagolják. Nevüket onnan kapták, hogy olyanok, mint ha instabilak lennének, ember rakta volna egymásra ezeket és könnyen el lehetne mozdítani őket a helyükről, ám ez nem igaz, a gránittömbök szilárdan állnak egymáson.

Forrás: Wikipedia

Az ingókövek „címlaplánya", a Kocka

A Pákozdi ingókövek közül a Pogány-kőtől nem messze található és a legtöbbet fotózott alakzat a Kocka a legismertebb,

amely az egyik élén egyensúlyoz a többi sziklán.

Azt gondolnánk, elég csak kicsit meglökni és el is mozdul a helyéről, de természetesen nem így van. A Kockától pár méterre találunk rá az Oroszlán-sziklára, amit nehezebb észrevenni, ugyanis eléggé benőtte a növényzet.

1 / 13

Pákozdi-ingókövek

Forrás: Losonci Edina

A Pandúr-kő és a Zsivány-barlang a legmenőbb formáció

A hegység kétségkívül legimpozánsabb sziklaalakzata a gömbölyded formákból álló Pandúr-kő. Amikor a távolból észrevettük, konkrétan a földbe gyökerezett a lábunk. Ez a legnagyobb és legmagasabb formáció, a tetejéről körpanoráma tárul elénk a Velencei-tóra és a Zámolyi-medencére. A legeslegtetejére csak nehezen lehet felkapaszkodni, mi beértük azzal, hogy az eggyel lejjebb lévő kőről nézünk körül. Ennél a sziklánál mi körülbelül egy órát is elidőztünk, ahonnan csak lehetett, megmásztuk és egy jó csomó fotót is készítettünk. A sziklatömb nyugati végében, az aljától számított kb. 4-5 méteres magasságban található a Zsivány-barlang, mely a ritkának számító gránitbarlangok egyik legszebb hazai példája. Valójában nem más, mint a Pandúr-kő hatalmas kőtömbjei között kialakult átjáró üreg. A Pandúr-kő bal oldalán ösvény vezet tovább, ami bár rövid, körülbeül 50 méter, de kellemetlenül meredek és morzsalékos.

A Pandúr-követ elhagyva egy-két kisebb sziklát még megnézhetünk, ilyen például a Gomba-kő, utunk végén pedig körülbelül oda érünk vissza, ahonnan elindultunk Pákozdon.

Az ingóköveket érdemes körtúra keretén belül végigjárni, a terep egyszerű, kisgyerekkel és idősebbeknek is végigjárható. A 7-10 kilométeres kirándulás kifejezett látványcentrikus, a sportértéke elenyésző.

Ez is érdekelhet:

• Nem kell gladiátornak lenned, hogy végigmenj a Spartacus-ösvényen

• Könnyebb és csodásabb túra, mint gondolnád - Végigjártuk a Rám-szakadékot

• Nagytuskótól Árpád trónjáig: félelem és reszketés a Vadálló-köveknél