Hőbörgők vs. tökfaragók - Halloween, mindenszentek vagy halottak napja?

2015.10.31. 19:34

Halloween, mindenszentek, vagy halottak napja? Október utolsó napjához közeledve a hazai lakosság két táborra oszlik: vannak, akik tökfaragással és rémisztő díszekkel dekorálják ki otthonukat, és vannak, akik hőbörögve háborognak különböző fórumokon, mondván: "A halloween csak egy amerikai hülyeség, Magyarországon halottak napját kell ünnepelnünk". No de melyik tábornak van igaza?

Hogy mi a bajuk az embereknek a halloweennel? Egy gyors kommentszemle alapján nagyjából ez:

  • "Miért kell minden amerikai szemetet átvenni! Nincs halloween!"
  • "Halottak napja november 1-jén, vasárnap lesz. A halloween meg egy amcsi szokás, itt nincs."
  • "A halloweent csak az amcsikat utánzó sznobok tartják. Szégyen, hogy a halottakra való emlékezés helyett hülye mulatságokat tartanak."
Forrás: Thinkstock

Láthatóan még ma is nagy a zavar a fejekben ezzel a három ünneppel kapcsolatban, első lépésként a dátumokat érdemes tisztázni: 

november 1-je mindenszentek ünnepe, november 2-a halottak napja, október 31-e éjjele pedig halloween.

De lássuk is, melyik ünnep mögött pontosan milyen hagyomány rejlik!

Csokit, vagy csalunk!

Jogosan hőbörögnek a halloweenellenesek? Az tény, hogy a félelmetes jelmezekbe öltözést és a tökfaragást az Egyesült Államokban a végletekig kimaxolják, ám a halloween egyáltalán nem egy mondvacsinált amerikai hülyeség, és a közhiedelemmel ellentétben nem pusztán a jelmezes bulizásról szól. A halloween az angol All Hallow's Eve kifejezésből származik, ami magyarul annyit tesz: mindenszentek éjszakája.

A halloween egy ősi, kelta ünnep, sőt szakértők szerint az egyik legrégibb ünnep, amelynek a mai formája az évszázadok során több kultúra hagyományainak keveredésével alakult ki. 

A kelták az évet két évszakra osztották: a tél az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. A kelták számára a halloween igen jelentős ünnep volt, hiszen az óesztendő végét és az új esztendő kezdetét jelentette, éppen ezért szorosan kötődött a halotti kultuszhoz is.

Úgy hitték, hogy halloween éjjelén elvékonyodik az élők és holtak világa közötti határ, így hát mindenszentek éjszakáján ijesztő töklámpásokat faragtak, és jelmezeket öltöttek, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől.

Forrás: Thinkstock

A modern korban a halloween leginkább az angolszász országokban maradt fenn, Amerikában például a kivándorló skótok és írek honosították meg. A töklámpás tehát egyáltalán nem amerikai találmány, az már más kérdés, hogy a fogyasztói társadalomnak hála mára külön iparág épült erre az ősi ünnepre.

Mindenszentek

Mindenszentek ünnepe a katolikus keresztény egyház saját ünnepe, kialakulása a kelta halloweenhez köthető. A kereszténység elterjedésével az őskeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították, így az egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napforduló időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett, majd III. Gergely pápa a 800-as években "a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember" emléknapját november 1-jére helyezte át.

Forrás: Thinkstock

Mindenszentek napján általános szokás, hogy az emberek rendbe teszik és virággal díszítik halottaik sírját, és gyertyát gyújtanak szeretteik üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.

Sokan úgy tartották, hogy az elhunytak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. 

Halottak napja

A halottak napja már jóval későbbi eredetű: Szent Odiló clunyi apát 998-ban vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencés házakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.

A megemlékezés a halottakról, az értük való közbenjárás a purgatórium katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével.

Forrás: Thinkstock

E napon gyertyákat, mécseseket gyújtanak az elhunytak emlékére. A szokáshoz kapcsolódó némely népi hiedelem szerint ennek az a célja, hogy a világosban a "véletlenül kiszabadult lelkek" újra visszataláljanak a maguk sírjába, ne kísértsenek, ne nyugtalanítsák az élőket.

Halloweenmindenszentektemetőhalottak napjaünnephagyomány