Híres aranyásók a történelemből 2.- Férfi szeretők

Hadrianus római császár, bár nőt vett feleségül, igazából egy férfit szeretett. A görög fiatalembert, Antinóoszt a császár elképesztő társadalmi magasságokba emelte. Rengeteg időt töltöttek együtt, vadászni jártak, a császári villában éltek. Természetesen a szerető minden költségét, beleértve portréi és mellszobrai elkészítését is maga, Róma első embere állta. 130-ban a két szerelmes az egyiptomi tartományba látogatott, ahol Antinóosz tisztázatlan körülmények között belefulladt a Nílusba. Már akkor sok pletyka szólt a fiatal férfi meggyilkolásáról, de az öngyilkosságot sem vetették el. Sosem derült ki, hogy mi is történt valójában. Szerelme halála a császárt megtörte, és kissé talán bele is őrült a fájdalomba. Odáig ment, hogy Ozirisszel, az alvilág és a halottak istenségével kezdte el azonosítani, többek közt egyiptomi stílusú szobrot, domborműveket készítetett róla, még érmékre is rákerült az arcképe. Sőt, Antinóosz halála helyszínétől nem messze várost alapított a római császár, Antinoopolis néven. Így állított tehát emléket egy közembernek, aki máig a fiatalság és a szépség ikonjának számít.

John Conroy ambiciózus fiatalember volt, aki a katonai szolgálatot követően Eduárd kenti és strathearni herceg szolgálatába állt, nem sokkal a herceg halála előtt. Végigkísérte a későbbi Viktória királynő gyermekkorát, aki gyűlölte őt, többek közt az édesanyjával, Viktória szász–coburg–saalfeldi hercegnővel megalkotott Kensington rendszer miatt, mely a fiatal hercegnő nevelésének bonyolult és szigorú rendszerét jelentette. Mivel apja és az akkori király is egy időben halt meg, így Viktóriát már egészen korán elkezdték felkészíteni a trónra, melyben Conroy-nak igen nagy szerep jutott. Sokan úgy tartják, hogy Sir Conroy nem csupán kivételes tanácsadói képességeinek köszönhette, hogy ilyen befolyással lehetett a későbbi királynő neveltetésére. A kenti hercegnével való romantikus kapcsolata is elősegítette ezt. Viktória királynő azonban elképzelhetetlennek és abszurdnak nevezte ezeket a pletykákat. A koronázást követően, Sir John Conroy Viktória édesanyjánál maradt még pár évig, utána pedig nyugdíjba ment. Végül adósságban úszva halt meg.

Zoubkoff orosz emigráns és szélhámos volt. Úgy tett, mintha orosz nemes lenne, aki mindenét elvesztette a forradalomban. Az igazi áttörést, és természetesen a vagyont, Viktória porosz hercegnő jelentette a számára. A hercegnő az első világháborúban megözvegyült, és ekkor elhatározta, hogy legközelebb szerelemből fog férjhez menni. Így is tett, 34 évesen 1927-ben hozzáment Zoubkoffhoz, aki eljátszotta a fiatal hősszerelmest, a naiv és szeretetéhes nő pedig hitt neki. A boldog és felhőtlen mézeshetek azonban nem tartottak sokáig. A férfi szélsebesen elkezdte felélni az asszony vagyonát, majd az elszegényedett nőt elhagyta. Alexander Zoubkoff ezután Luxemburgba ment és pincérként dolgozott. Az ottani étterem később így hirdette magát: Itt dolgozott a császár sógora. Ezzel pedig semmiféle valótlanságot nem állítottak, hiszen felesége II. Vilmos német császár testvére volt. A szélhámos és haszonleső fiatalon, 35 éves korában, egyedül halt meg.