Marilyn Monroe is a zsenik betegségében szenvedett

2013.02.22. 8:31

Régóta tudjuk, hogy a kreatív, különösen a rendkívül figyelemreméltó kreativitással bíró emberek között jóval magasabb arányszámban találhatunk mentális betegségben szenvedőket. Különösen a mániákus depresszióban szenvedők aránya magas a zsenik között: többek között Van Gogh, József Attila, Amy Winehouse és Marilyn Monroe is ebben a betegségben szenvedett.

A kreativitás a mentális betegségek kísérő tünete?

Egy svéd kutatás, a Karolinska Institute friss tanulmánya összefüggést fedezett fel a skizofrénia, a bipoláris zavar és a kreativitás között. A kutatók több mint egymillió embert vizsgáltak meg, mely során azt a következtetést szűrték le, hogy a mentális betegség a kreativitás kísérő tünete. Állításuk szerint kétszer akkora az esélye annak, hogy egy író öngyilkos lesz, mint egy átlagos, kreatív képességekkel nem rendelkező ember.

Forrás: Thinkstock

Néhány évvel korábban a Stanford University két pszichiátere, Connie Strong és Terence Ketter tette meg az első lépést a zsenialitás és a mentális labilitás összefüggéseinek feltérképezésében. Szerintük a bipoláris betegeknél a rendkívül széles (szélsőséges) érzelmi skála az az előny, amely az alkotói folyamatokban kihasználható. A rendkívül mély (akár egy-egy pillanatra a vízióig szaladó) "érzékelés" a mániákus depressziósoknál olyan élmények megélésére ad lehetőséget, amely egy átlagember számára elképzelhetetlen. Cserébe nagyon vékony a jég az "őrület" és a művészi zsenialitás között. És néha akár be is roppan az a jég...

Így váltakoznak a mániákus és depressziós szakaszok

Mentális betegségekkel foglalkozó neurobiológusok és pszichiáterek szerint a mániákus szakaszban a kreativitás megsokszorozódik, az alkotás a folyamatos gondolkodásnak köszönhetően megtorpanás nélkül száguld, ráadásul a mániákus szakaszban lévők nem igényelnek pihenést, alig alszanak: szinte idő és fizikai korlátok nélkül iszonyúan magas hőfokon ég bennük az alkotóerő, amely a depressziós szakaszban olykor elillan. Ez fokozhatja a depressziós hatást, hiszen abban az állapotban nem mindig ébred fel bennük a zseni, nem mindig képesek alkotásra. Ám ennek ellenkezőjére is akad példa. Ez a kettőség azonban irgalmatlan bizonytalansággal terheli meg őket, és súlyos önbecsülési problémákkal küzdenek, akkor is, ha a már elkészült alkotásokért rajong a közönség. Örökké attól tartanak, hogy a tűz nemcsak egy kis időre, de örökre kialudhat bennük.

A mániákus depresszió kiváltó oka körül azonban máig nincs egyetértés. Talán a legelfogadottabb nézet szerint a hormonok tehetnek a betegség kialakulásáról: a szervezet norepinefrin- és a szerotoninszintjének ingadozása lehet a háttérben. A mániákus (feldobott, alkotó, röpdöső időszakban) a két anyag szintje nagyon magas, a depresszív fázisban pedig túl alacsony.

Forrás: AFP
Marilyn Monroe szintén mániás depressziós volt

Zsenik betegségétől szenvedő hírességek

Az írók mellett más művészi ágak képviselői is érintettek lehetnek mentális betegségekben. Képzőművészek, szobrászok, festők, zeneszerzők és tudósok nagy számban képviseltetik magukat a mentális betegségek porondján. Elég ha Francis Scott Fitzgeraldot, a csodagyerek Ludwig van Beethovent, Ernest Hemingway-t, William Blake-et, Szergej Rahmanyinovot, Pjotr Iljics Csajkovszkijt, Van Gogh-ot említjük. De művésznők körében is találunk erre példát, hiszen Marilyn Monroe szintén mániás depressziós volt, ahogy a 2011-ben elhunyt Amy Winehouse mellett a szépséges színésznő, Catherine Zeta-Jones is depresszióban szenved, ahogy azt korábban megírtuk. Azonban hazai művészzsenik, mint Babits Mihály, József Attila, Ady Endre, Latinovits Zoltán is beillik a sorba.

Sidney Sheldon író tízévesen akart öngyilkos lenni

A hetvenes években Nancy C. Andersen (University of Iowa) harminc írót vizsgált meg és 80 százaléknál állapított meg mentális problémák jelenlétét: depressziót, mániás depressziót is. Név szerint nem tudnánk felsorolni az akkoriban aktívan alkotó, és általa megvizsgált írókat, de az biztos, hogy közöttük lehetett volna az írásaival populárisabb réteget (is) célzó írózseni, Sidney Sheldon is, aki önéletrajzi ihletésű könyvében, "A másik énem"-ben híven beszámol mániás depressziójának mélységéről, amelyeket betegsége mentén megélt, és azokról az alkotói magasságokról is, amelyek tulajdonképpen világhírűvé tették. Sidney már tizenéves korában öngyilkosságot akart elkövetni és csak a véletlen - édesapja váratlan hazaérkezése - mentette meg az írót a közönségnek. Sidney szerint a mániás depresszióban szenvedő művészek sokáig nem tudják, nem is akarják tudomásul venni betegségüket, mert nehéz azonosulni azzal a képpel, amit a mániás depresszió fogalma takar. Legfőbb jellemzőjük, hogy nem hisznek magukban, könnyen kibillenthetők érzelmi és szociális egyensúlyukból és a legnagyobb siker is elsiklik felettük. Örök kételkedés az életük, és az egyszer fenn-egyszer lenn hullámvasútja idő előtt kikészíti idegrendszerüket, tönkreteszi emberi és párkapcsolataikat is.

Forrás: AFP

Hazai kutatások fő irányvonalai

De hazai szinten is folynak rendkívül értékes kutatások a témában. A Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézetének professzora, Kéri Szabolcs arra hívja fel a figyelmet, hogy a kreativitás és a mentális zavarok összefüggéseinek vizsgálatában három fő irányvonal mentén lehet gondolkodni:

- Az egyik a klasszikus, ebben az esetben a neves művészek, elismert, sikeres írók, költők, képzőművészek életrajzai kerülnek fókuszba. Életrajzi adatokon keresztül (is) vizsgálják, hogy esetükben jelen voltak-e mentális zavarok, esetleg olyan érzelmi, szociális vagy intellektuális szélsőségek, amelyek már nem férnek bele a "normálról" alkotott elképzelésekbe.

- A második vonal a populáris, nagy lélekszámot érintő vizsgálatok, ilyen a svéd kutatás is, ahol a lakosságról a kutatók számára nagyon részletes adatok állnak rendelkezésre. Kyaga és munkatársai ebben az esetben egymillió ember tanulmányozása révén vontak le következtetéseket. Elsősorban azt vizsgálták, hogy a páciensek és elsőfokú rokonaik körében mennyire gyakori a kreatív foglalkozás és ezt hasonították össze a kontroll-lakossággal. Kyaga és munkatársai azt találták, hogy a bipoláris zavarok és kreatív foglalkozások körében általában szoros összefüggés mutatható ki, de az írók már külön csoportot alkotnak, mert náluk nem egyféle zavar, hanem a vizsgált összes mentális probléma (skizofrénia, bipoláris zavar, depresszió, súlyos szorongásos zavar, öngyilkossági kísérlet, befejezett öngyilkosság és súlyos alkohol- és droghasználat is) gyakrabban fordult elő, mint a nagy kontrollcsoportnál. Érdekes tanulsága volt a vizsgálatnak, hogy bár a kreatív képességek és a mentális zavarok között erős összefüggés fedezhető fel, ha a beteg zavara súlyos (például skizofrén), akkor a kreatív alkotófolyamat megtorpan, és a beteg képtelen művészi erejét a maga teljességében felmutatni, gyakran összeroppan, mielőtt művészként célba érne. Enyhébb tünetek esetén azonban a kreatív képességek kibontására van lehetőség.

Forrás: Thinkstock

Egy csodálatos elme

A kreativitás és a zsenialitás összefüggéseinek kutatására John Forbes Nash esete adta az első igazi motivációt. A közérdeklődést pedig a róla készült, Oscar-díjjal is jutalmazott Egy csodálatos elme című film váltotta ki, amely a bogaras tudós életéről szól. Nash évtizedeken át nagyon súlyos mentális betegségekben - paranoid skizofréniában - szenvedett, egyetemén, a Princeton University-n akkoriban "Fine Hall, a fantom"-ként emlegették. Később Nash "meggyógyult" és saját betegségélményei mentén 1994-ben a német Reinhard Seltennel és hazánk jeles kutatójával, Harsányi Jánossal együtt a játékelméletben elért eredményeiért Nobel-díjat kapott.

Veszélyben a kreatív tinédzserek is!

A legújabb megfigyelések szerint a művészi hajlamú tinédzserek között jóval magasabb számban találunk depresszióra hajlamos gyerekeket, mint azok között, akik érdeklődésének előterében a sport áll. Nagyon fontos tehát a környezetünkben vagy családunkban élő művészeteket kedvelő gyerekek sorsát, viselkedését figyelni, nyomon követni!

5 tudnivaló a mániás depresszióról
1. A mániás depresszió hazánk körülbelül 1 százalékát érinti.

2. Sok esetben "csak" depresszióval kezdődik, és akár évekig depressziós tünetek jelentkeznek az első mániás szakasz megjelenése előtt.

3. Az utóbbi időben a nagyon súlyos mániás-depressziósok száma emelkedett, ezekben az esetekben a szakaszok a depressziós és a mániás szakasz nem havi, heti, de akár napi szinten is válthatja egymást, a beteget és környezetét megoldhatatlan próbák elé állítva.

4. Minden 10. mániás-depressziós beteg öngyilkosság következtében hal meg, a betegek 20-25 százaléka legalább egyszer kísérel meg öngyilkosságot.

5. Tévhit, hogy a legmélyebb depressziós szakaszban következik be az öngyilkosság: a betegek akkor próbálnak kiszállni az ördögi körből, amikor a mániás szakaszról éppen átbillennek a depresszióba.

 

Kövesd a Life.hu-t a Facebookon is!



Mi van a csillogás mögött? Depressziós sztárokhttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20130201-sztarok-akik-csillogo-karrierjuk-ellenere-depresszioban-szenvednek.html Dr. Csernus: Ezért alakul ki szülés utáni depresszió az apánálhttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20120607-dr-csernus-ezert-alakul-ki-szules-utani-depresszio-az-apanal.html Nem arról van szó, hogy rossz anya vagy: Gwyneth Paltrow is átesett a szülés utáni depressziónhttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20120530-nem-arrol-van-szo-hogy-rossz-anya-vagy-gwyneth-paltrow.html
művészetpszichés betegségekzsenizeneszerzőírófestőérzékenységmániás depressziózsenialitáskreativitásszínész