![Forrás: [origo] Forrás: [origo]](https://cdn.life.hu/2024/01/XrtHQZnedzsyscOonMEI_ReiAHATLsvobOUuzEeXpCs/fit/450/300/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzVjYzdlYTNlMTY5ODQ2YzI5NmE5ZmI1NDIxMTI1NjBl.jpg)
1. vizsgálat: méhnyakrákszűrés és HPV-teszt
Bármennyire is kínos a nőgyógyászati vizsgálat, évente legalább egyszer muszáj elmenned a szakorvoshoz - bár a méhnyakrák leggyakrabban a negyvenévesnél idősebb nőknél alakul ki, tizennyolc éves kor felett mindenkinek részt kellene vennie az éves rákszűrésen. Egyébként a "hagyományos" szűrés mellett érdemes kérned HPV-tesztet is, amely kimutatja, hogy a szervezetedben jelen van-e a méhnyakrák kialakulásáért felelős humán papillomavírus. Persze nem kell azonnal megijedned, ha pozitív HPV-eredményt kapsz, a vírusnak ugyanis körülbelül száz típusa van, amelyek közül csak tizennégynek van köze a daganatos betegségekhez, ráadásul ezek sem minden esetben okoznak bajt.
Mi történik a szűrővizsgálaton?
Nem állítjuk, hogy a mintavétel kellemes érzés, de szerencsére teljesen fájdalommentes - a nőgyógyász először kézzel és speciális eszközökkel vizsgál meg, majd egy pálcika vagy apró kefe segítségével sejtmintát vesz a méhnyak felszínéről. A kenetet a citológiai laboratóriumban elemzik: olyan sejteket keresnek, amelyek rákos elváltozásra vagy a daganatos betegséget megelőző állapotra utalhatnak.
2. vizsgálat: mellvizsgálat és mammográfia
Havonta legalább egyszer, lehetőleg a menstruációdat követő negyedik-ötödik napon végezz önvizsgálatot: a tükör előtt állva először az esetleges látható elváltozásokat keresd, majd az ujjaiddal a hónaljadtól kiindulva aprólékosan tapogasd végig a kebleidet! Ha magától nem jutna eszébe, kérd meg a nőgyógyászodat, hogy a szokásos rutinvizsgálat után a melleidet is nézze meg - ne felejtsd el, 45 éves kor felett kétévente mammográfiás szűrésre is el kell menned!
Mi történik a szűrővizsgálaton?
A mammográfiás vizsgálat olykor-olykor kellemetlen, fájdalmas lehet: a melleidet ugyanis két sugáráteresztő lemez közé szorítják, majd összesen két-két felvételt készítenek, amelyeken a legkisebb elváltozások is jól látszódnak. Kellemetlenség ide vagy oda, az egészséged érdekében megéri - érdemes a vizsgálatot a menstruációd utáni második hétre időzítened, ilyenkor ugyanis kevésbé érzékenyek a kebleid!
3. vizsgálat: diabéteszszűrés
Tévedsz, ha azt gondolod, hogy a diabétesz az "öregek betegsége". Az egyes típusú és az úgynevezett MODY-cukorbetegség fiatalkorban is kialakulhat, de az elhízással és az egészségtelen táplálkozással összefüggő kettes típusú diabétesz is egyre több harmincas-negyvenes nőt és férfit érint, és akkor még a terhességi cukorbajról nem is beszéltünk! Úgyhogy érdemes időnként ellenőriztetni a vércukorszintedet - főleg akkor, ha gyanús tüneteket észlelsz!
Mi történik a szűrővizsgálaton?
A terheléses diabéteszvizsgálat tulajdonképpen két vérvételből áll, a teszt azonban csak akkor ad használható eredményt, ha előtte semmilyen ételt nem fogyasztasz: az első vérvétel után vízben oldott szőlőcukrot kell innod, majd két óra múlva újabb vérvétel következik. A két mintából már jól látszik, hogyan reagál a szervezeted a glükózra, a normál vércukor felső határa éhgyomorra 6,0 mmol/l, a szőlőcukros ital után pedig 7,8 mmol/l.
4. vizsgálat: melanómavizsgálat
Havonta egyszer szánj öt percet az anyajegyeid, a szemölcseid és a pigmentfoltjaid átvizsgálására - akármilyen változást észlelsz az alakjukon, színükön vagy méretükön, azonnal fordulj orvoshoz! Évente egyszer egyébként is érdemes felkeresned a bőrgyógyászodat, ha pedig sok anyajegy van a testeden, akár félévente is kérhetsz melanómaszűrést!
Mi történik a szűrővizsgálaton?
Most aztán nem hivatkozhatsz arra, hogy nincs időd orvoshoz menni, a bőrvizsgálat ugyanis tényleg csak pár perc - a bőrgyógyász egy speciális nagyítóval megvizsgálja az anyajegyek és egyéb elváltozások szerkezetét, alakját és színét. Magánrendelőkben egy összetettebb szűrési módszert is igénybe vehetsz: digitális fényképezőgéppel időről időre minden egyes anyajegyet lefényképeznek, így a legapróbb változást is észreveszik.
5. vizsgálat: csontsűrűségmérés
Gondoltad volna, hogy Magyarországon közel egymillióan szenvednek csontritkulásban? A néma kór (eleinte ugyanis egyáltalán nincsenek tünetei) rengeteg ötvenes-hatvanas éveiben járó, klimaxoló nőt érint: ezért a nőknek ötven, a férfiaknak pedig hatvan év felett kétévente kell csontsűrűségmérésre menniük. Persze fiatalabb korban is érdemes elvégeztetned a vizsgálatot - a megelőzésben segíthet, ha ötévente ellenőrizteted a csontjaid állapotát!
Mi történik a szűrővizsgálaton?
A csontsűrűség mérésére már itthon is többféle módszert használnak, de szerencsére egyik sem fájdalmas. Az egyik típus leginkább a röntgenvizsgálathoz hasonlít, általában az alkaron végzik: a gép az elnyelt és megmaradó sugármennyiség alapján számolja ki a csontok ásványianyag-tartalmát vagy az ásványi csontsűrűséget, majd az adatokat összeveti az életkoroddal és a nemeddel.![Forrás: [origo] Forrás: [origo]](https://cdn.life.hu/2024/01/SLpxkYKTL4BpV-RSqfcOge_umeKfD6jm_-ExIBCXQO0/fit/450/300/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2U5ZTE5MjBhNmRiZDRkNmE5YmZhYjFiNTIyM2M1ZGM5.jpg)
Ezekről a vizsgálatokról se feledkezz meg!
1. Vérnyomásmérés: évente két-három alkalommal méresd meg a vérnyomásodat a háziorvosoddal - még akkor is, ha semmilyen tüneted nincs.2. Tüdőszűrés: évente egyszer mindenképpen menj el szűrővizsgálatra - főleg akkor, ha dohányzol, előfordult már a családodban valamilyen tüdőbetegség, vagy ha a munkád során gyerekekkel, betegekkel foglalkozol.
3. Szájüregvizsgálat: sajnos a szájüregi rák egyre több embert érint, ezért évente legalább egyszer menj el fogorvoshoz.
4. Pajzsmirigyvizsgálat: negyvenéves kor felett évente-kétévente érdemes részt venni a szűrővizsgálaton.
5. Laborvizsgálat: évente egyszer kérj beutalót a háziorvosodtól vér- és vizeletvizsgálatra.
Szabó Vanda