Az összes örökölhető faji vagy egyedi tulajdonságainkat a sejtjeinkben található 46 kromoszóma tartalmazza. Ebből kettő kromoszóma határozza meg a születendő gyermek nemét: az x és az y kromoszóma. A női petesejt minden esetben egyetlen x kromoszómát hordoz, míg a férfiak spermiumai vagy x vagy y kromoszómával rendelkeznek, és ettől, vagyis hogy milyen kromoszómával rendelkező spermium találkozik a petesejttel, függ, hogy milyen nemű lesz a kicsi.
Néhány esetben azonban a természetes xx, vagy xy párosítás helyett xxx vagy xyy kapcsolódik össze, létrehozva a köznyelvi elnevezés szerint a szupernőket vagy szuperférfiakat.
Bár néhány, a kromoszóma-rendellenességekkel foglalkozó irodalomban azt lehet olvasni, hogy a "szuperférfi, szupernő" létezésére nincs tudományos bizonyíték, más források arról beszélnek, hogy ebben a témakörben kutatások is folytak, amelyek alapján 180 cm felett mégiscsak van alapja a "szupernemek" létezésének.
Miről ismerjük fel a szuperférfiakat?
1965-ben Patricia Jacobs és munkatársai ismertették először a kettőzött y-nal rendelkező férfiak jellegzetes jegyeit, amelyek a következők:
- rendkívül magas termet (180 cm feletti magasság)
- robosztus testalkat, erős vázrendszer, fejlett izomzat
- átlagnál nagyobb kéz- valamint lábfej
- nagyon ritkán rendellenesen fejlődő csontozat
- pattanásos bőr
- agresszív viselkedés
- impulzivitás
- frusztrált helyzetekre adott általános-indulatos reakciók
- szükségletek, vágyak késleltetésének hiánya
- diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia
- 60-80 közötti IQ (bár ez néhány esetben átlagos is, illetve jóval magasabb is lehet)
A kutatást egy skót börtönben, közel kétszáz, enyhe fokú értelmi fogyatékos börtönlakó vizsgálatára alapozták. Az eredmények azt mutatták, hogy a 197 szellemi visszamaradottságra mutató, valamint agresszivitásra hajó börtönlakóból nyolc férfinak volt xyy kromoszómája. Ez a vizsgált csoport 3,5 százalékát jelentette, és ez alapján rajzolták meg az agresszív bűnözői karaktert.
Az xyy kromoszómával rendelkező szuperférfiak leghangsúlyosabb külső jegye valóban a magas termet, ám az értelmi elmaradottság tekintetében már megoszlanak a vélemények, arra a kutatás ugyanis nem terjedt ki, hogy a korlátozott képességeknek valóban genetikus háttere van, vagy csupán a környezeti hatások alapján jött létre a "lemaradás." Az újszülöttek közel 1,1-1,4 ezrelékében fordul elő dupla y-os kromoszóma, e szerint hazánkban hatvan körüli az évente megszületett "szuperférfiak" száma.
Szupernők is léteznek?
A szupernő - vagyis az xxx kromoszómával rendelkező nők vizsgálata úgy tűnik, még késik, bár egyes feltételezések szerint Marilyn Monroe lehetett az egyik képviselője szupernőies megjelenésével, és azzal, hogy a világhírű filmsztárnál is tetten érhető volt egy enyhe fokú diszlexia, amely a szerepek betanulását köztudottan hátráltatta. Erre azonban nincs bizonyíték, és valószínű, hogy a szexikon megfelelő számú x kromoszóma mellett volt a világ egyik legnőiesebb teremtése.