Az ózonréteg nagy reményekre adó módon az elmúlt tíz évben vastagodott, mégis a káros sugárzás mértéke szemernyit sem csökkent, mi több, bizonyos területeken és időszakokban a sugárzás megerősödése figyelhető meg.

Bármennyire is meghökkentőnek tűnhet a kijelentés, amelyet Markus Rex, a bremerhaveni Alfred Wegener Légkör- és Tengerkutató Intézet potsdami kirendeltségének kutatója állít egy tanulmányában, hazai, légkörkutatással (is) foglalkozó szakembereink szerint sajnos igaz.

Mindez a levegő szennyezettségének mértékével függ össze, amely az utóbbi időben csökkenő tendenciát mutat. A német tudós a levegő kén-dioxid-tartalmának csökkenését nevezte meg okként, mert a kén-dioxid, amely a légkörben apró cseppeket alkot, visszaverik (vagy elnyelik) a napfényt és a káros UV-sugarakat is. Mivel alacsonyabbá vált a légszennyezés, csökkent a levegőben található szennyező anyagok "védelmező" funkciója is. Vagyis a továbbiakban is csak az ózonréteg gyors regenerálódásában bízhatunk.

Thinkstock

De mi is az az ózonréteg?

Kérdésünkre Tóth Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa válaszolt: "Az atmoszférában nagyon kis mennyiségben van ózon. A Napból érkező, úgynevezett extrém-UV, más néven UV-C-sugárzás hatására jön létre úgy, hogy az UV-C-sugárzás az oxigént felbontja és az oxigénatomok ózonná állnak össze. Ahogy az extrém UV-fotonok egyre lejjebb jutnak a légkörbe, egyre több oxigén áll rendelkezésre az 'ózongyártásra', vagyis a légkörben lefelé haladva egyre több lesz az ózon. Viszont egy bizonyos magasság alatt már az UV-sugárzás 'elfogy', mert energiája felemésztődik az ózongyártásban és más fotoionizációs folyamatokban. Ezért a légkör alsó részén, éppen ott, ahol a legtöbb oxigén található, már nem jut az UV-C-fotonokból. Következésképpen abban a magasságban található a legtöbb ózon, ahol van elegendő oxigén és az extrém UV-sugárzás is, vagyis ott, ahol mindkét komponens elegendően nagy mennyiségben van jelen. Ez a körülbelül 15-25 km magasságok közötti réteg, vagyis ezt a magasságtartományt nevezhetjük ózonrétegnek.

Tudj meg minden érdekességet már a hírfolyamodból! Csatlakozz hozzánk iWiWen és Facebookon!



Az ózon atomfizikai tulajdonságai következtében erősen elnyeli az UV-sugárzás nagy részét, ezáltal védi a bioszférát a halálos sugárzástól. Sőt, nemcsak a bioszférát, hanem az élettelen, mesterséges tárgyainkat is, mert az UV-sugárzás, mint nagy energiájú ionizáló sugárzás, nemcsak az élő szervezeteket, hanem az élettelen anyagokat is károsítja."

Mit jelent a megsérült ózon kifejezés?

Azt, hogy az ózon mennyisége hosszú távon, klimatikus időskálán mérve, elkezdett vészesen csökkeni. Ezt természetesen tendenciaként kell értelmezni, mert egyébként az ózon mennyisége meglehetősen változékony, sok minden befolyásolhatja, hogy egy bizonyos pillanatban mennyi ózon van a fejünk feletti légoszlopban.

Az ózonlyuk egy speciális jelenség, ami minden kora tavasszal, egy körülbelül másfél hónapos időtartamra a déli pólus fölött alakul ki, azért ott és akkor, mert olyan speciális fizikai körülmények kellenek hozzá, amelyek azon a területen, abban az időszakban vannak jelen.

Az ózonlyuk gyengébb változata az északi pólus fölött is meg tud jelenni, és olykor ez az alacsonyabb szélekre is le tud vándorolni (például tavaly tavasszal mi is kaptunk belőle ízelítőt), de soha nem tud olyan drasztikus lenni, mint a déli, mert nem minden körülmény áll a rendelkezésre a kialakulásához.

Thinkstock

Hogy éppen mekkora sugárzással kell számolnunk, azt a Meteorológiai Szolgálat nem bízza a képzeletre, hiszen az OMSZ Pestszentlőrinci Marczell György Főobszervatóriumban 1969 óta történik a teljes ózontartalom mérése, nagypontosságú napspektrofotométerrel. 1969-től 1998-ig dobson spektrofotométerrel, 1998-tól a modernebb brewer spektrofotométerrel történik a sugárzás mérése. A brewer a legpontosabb berendezés a világon az ózontartalom és az UV-sugárzás mérésére, mindössze 210 db működik belőle az egész világon. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak az elektromágneses sugárzás más tartományaiban is vannak referenciaberendezései, és az intézmény a meteorológiai világszervezet regionális napsugárzási központja a közép-európai régióban.

"1995 óta az UV-sugárzást Budapest mellett még az ország 4 további pontján (Kecskemét, Kékestető, Keszthely, Siófok) is mérünk szélessávú UV-detektorokkal.

A mérési eredmények feldolgozása után azt mondhatjuk, hogy az UV-sugárzás mennyiségében mi is egy enyhe emelkedést tapasztalunk, természetesen erős fluktuáció mellett. 2006 után, minden mérőhelyünkön egy kicsit csökkentek az éves UV-sugárzási összegek, de 2011 az eddigi harmadik, UV-sugárzásban leggazdagabb év volt."

Veszélyes UV-sugarakhttp://www.life.hu/gyogyulj/egeszseghirek/20120612-veszelyes-uv-sugarak.html