Mosogatunk, súrolunk és tisztítunk a megszokott módon, és megnyugodva nézzük a csillogó, tisztának hitt felületeket. Ennek ellenére a konyhánk koszosabb és fertőzőbb lehet, mint a vécéülőke, és könnyen meg is betegíthet, ha nem tartjuk be az aranyszabályokat.

Pont ott nem fertőtlenítünk, ahol kellene

Bár azt gondolnánk, hogy a mellékhelyiségben találni a legtöbb baktériumot, már több kutatásból is kiderült, hogy az első helyen mindenképpen a konyha áll. Míg a vécéülőkén csupán 50 baktérium jut egy négyzetcentiméterre, addig egy nem megfelelően fertőtlenített vágódeszkán kétszázszor ennyi. A konyhai törlőruhákat és a mosogatószivacsokat pedig tulajdonképpen veszélyes biológiai fegyvernek is tekinthetnénk, hiszen a mérések szerint kétszázezerszer koszosabbak az ülőkénél. Mindez azért lehetséges, mert az illemhely veszélyeivel tisztában léve ott gyakran takarítunk, a vágódeszkára vagy a hűtő polcaira azonban csak kevesen gondolnak.

Thinkstock

Ételmérgezés otthon

Nemcsak a közétkezdékben vagy táborozáskor fenyeget az ételmérgezés veszélye, de nap mint nap a saját konyhánkban is. Évente minden harmadik ember átesik legalább egy ételmérgezésen, és az esetek háromnegyedéért az élelmiszerek nem megfelelő tárolása, feldolgozása, illetve a konyha elhanyagolt higiéniája a felelős. A megbetegedések nagy részét tehát egyszerűen elkerülhetnénk, csakhogy a legtöbb háziasszony nem is tudja, mire kéne pontosan odafigyelnie. Épp ezért indított kampányt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal "Ételt csak okosan! Élelmiszerbiztonságról mindenkinek!" címmel, hiszen ha felhívjuk a figyelmet a higiénikus konyha aranyszabályaira, akkor sokkal kevesebben esnek majd áldozatul a kellemetlen - gyerekeknél akár súlyos - tünetekkel járó ételmérgezéseknek.

Az ételmérgezés tünetei

Bár sokan megússzák enyhe tünetekkel, az ételmérgezéses megbetegedések cseppet sem ártalmatlanok - főleg gyermekek körében okozhatnak súlyos, akár kórházi ápolást is igénylő tüneteket. Ételmérgezésnek nevezünk minden olyan betegséget, melyet az elfogyasztott élelmiszerekkel bejutó baktériumok, vírusok okoznak. A tüneteket legtöbben jól ismerik: hányás, hamenés, hasfájás, émelygés, szédülés, súlyos esetben láz, eszméletvesztés, kettős látás jelezheti a bajt. A tünetek az étel elfogyasztása utáni 48 órán belül jelentkeznek, de ritka esetekben előforulhat, hogy egy hét is eltelik a megbetegedésig. Ha egy háztartáson belül többeknek vannak hasonló tünetei, akkor már gyanakodhatunk, de sokszor előfordul, hogy csak az érzékenyebb szervezetű kisgyermekeknél jelentkezik a betegség.

Tudtad?
A legveszélyesebbek a nyers húst vagy tojást tartalmazó ételek, a nem megfelelően átsütött húsételek, például a tojáskrémes, tojáshabos sütemények, a vagdalt hús, a hamburgerpogácsa, a majonézes saláták, a nagy darabban egyben sütött húsok vagy a steak. Emellett a nem megfelelően felforralt ételmaradékok is gondot okozhatnak.

Ahhoz, hogy minimálisra csökkentsük az ételmérgezés esélyét, csupán néhány fontos szabályt kell megjegyeznünk a konyha tisztántartása során:

- Használj külön vágódeszkát!

A legtöbben ugyanazon a vágódeszkán szeletelik a zöldségeket, gyümölcsöket, mint amin előtte a nyers húst. Egy felületes öblítés vagy tessék-lássék mosogatás viszont nem képes kiirtani a nyers húsból visszamaradt szalmonella- és campylo-baktériumokat. Így azok egyenesen a nyersen fogyasztott ételekre kerülhetnek - onnan pedig az emésztőrendszerünkbe. Minden esetben használjunk külön vágódeszkát és kést a húsokhoz, használat után pedig azonnal mossuk el alaposan ezeket, és hagyjuk megszáradni.

- Fertőtlenítsd a szivacsot!

Még a vágódeszkánál is több baktérium telepedhet meg a minden nap vizesen, vagy a mosogatnivalók között hagyott mosogatószivacson. Egy több mint ezer szivacsot vizsgáló kutatás az esetek tíz százalékában szalmonellát is kimutatott rajtuk- mi pedig ezzel tisztítjuk az evőeszközöket, vagy töröljük le a pultot. A nedvesen hagyott szivacs a legjobb táptalaj a baktériumoknak, így érdemes rendszeresen cserélni, fertőtleníteni, használaton kívül pedig minden esetben megszárítani. A  munkapulthoz pedig használjunk inkább fertőtlenítőszert és eldobható papírtörlőt.

Thinkstock

- Moss kezet!

Az egyik legelemibb szabály, hogy ne csak a zöldségeket, gyümölcsöket, húsokat mossuk meg alaposan, hanem főzés közben a kezünket is. Egy felületes leöblítés nem elegendő, pláne hússzeletelés után. A szatyorból kikerülő zöldségeket, gyümölcsöket pedig  még azelőtt tisztítsuk meg alaposan, hogy felvágnánk őket.

- Ételt a hűtőbe!

A megmaradt ételeket mielőbb le kell hűteni, és a továbbiakban a hűtőszekrényben tárolni. Ha ismét megéheztünk, akkor fogyasztás előtt minden esetben forraljuk fel a maradékot, ezzel elpusztítva a bennük lévő baktériumokat, vírusokat. A készétel szobahőmérsékleten csupán 2-3 óráig, hűtve maximum három napig tárolható biztonságosan. Mindemellett a hűtőszekrény polcait sem árt rendszeresen fertőtleníteni, nehogy a készételbe például nyers húsból származó húslé csöpögjön.

- Tárold megfelelően az ételt!

Ahhoz, hogy az ételek a hűtőben is biztonságban legyenek, a hőfokra is figyelnünk kell: a +5 fok, vagy ezalatti hőmérséklet az ideális, melyben a baktériumok nehezebben szaporodnak. A romlandó élelmiszereket tároljuk külön  dobozban vagy rekeszben, a nyers húsokat és a tojást pedig ne keverjük össze a zöldségekkel vagy a készételekkel!

Erre figyelj!
Ételmérgezés esetén az enyhe hasmenéses, esetleg hányásos tünetek egy-két nap alatt általában maguktól elmúlnak gyógyszerek nélkül is. A megfelelő folyadékpótlásról mindenképpen gondoskodni kell. Ha pedig gyermek is érintett, akkor őt mindenképpen vigyük orvoshoz. Magas láz, több napon át tartó heveny rosszullét felnőtteknél is orvosi látogatást indokol.

 

Tudtad?
A legveszélyesebbek a nyers húst vagy tojást tartalmazó ételek, a nem megfelelően átsütött húsételek, például a tojáskrémes, tojáshabos sütemények, a vagdalt hús, a hamburgerpogácsa, a majonézes saláták, a nagy darabban egyben sütött húsok, vagy a steak. Emellett a nem megfelelően felforralt ételmaradékok is gondot okozhatnak.