Minden szülő számára ijesztő lehet, amikor a leggondosabb táplálás ellenére is elmarad a kicsi fejlődése a kortársaitól. Amikor örökké nyűgös, örökké sír, szemlátomást „nem boldog”, és nem kiegyensúlyozott. Lehet, hogy felszívódási zavarokkal küzd a babád?

Felszívódási zavarokról akkor beszélünk, ha a bevitt tápanyagok felszívódása, hasznosulása nem megfelelő, vagy egyáltalán nem történik meg- mondta Dr Bense Tamás gyermekorvos, a Life.huszakértője.

A felszívódási zavarok okai

Két oka is lehet a zavarnak. Az egyik, hogy a felszívódást elősegítő enzim hiányzik a szervezetből. A másik ok - és ez a súlyosabb -, hogy a bélfal nem képes megbirkózni a „felszívás” feladatával. Ilyenkor a bélfal sejtjei nem működnek megfelelően, és ez további okokat feltételez. Például valamilyen méreganyag jutott a szervezetbe, esetleg sugárkárosodás érte a bélfal sejtjeit, de gluténérzékenység következtében, illetve más ételösszetevőre adott immunválasz miatt is károsodhat a bélfal sejtjeinek hatékonysága.

Forrás: Thinkstock

A felszívódási zavaroknál megkülönböztetjük a szénhidrát-, a zsír-, valamint a fehérje-felszívódási zavarokat.

Szénhidrát-felszívódási zavarok

Erre a betegségre jellemző az erjedéses hasmenés. A táplálék cukortartalma pang a bélben, és a bélbaktériumok hatására erjedésnek indul. Tejsav, H2 és metángáz képződik. Amennyiben a táplálékkal cukor kerül a szervezetbe, azonnal vizes, savanyú szagú – „fröcskölő” hasmenés jelentkezik. Az örökös hasmenés miatt a baba nem fejlődik, nyűgös és a leterhelt, a legyengült immunrendszer miatt fokozottan hajlamos a fertőzésekre. A zavar egyik oka a galaktóz enzim hiánya lehet. Enzimhiányon alapuló szénhidrát-felszívódási zavarok esetében általában öröklődő betegségről van szó, és ebben az esetben a korai felismerés rendkívül fontos. Hazánkban szerencsére minden újszülött osztályon történnek szűrések a galaktóz enzimre, így az enzimhiány egészen korán kiderülhet, és a továbbiakban ennek fényében lehet a táplálását beállítani a kicsinek.

A csökkent enzimműködésből fakadó szénhidrát- felszívódási zavar azonban nem ennyire egyértelmű. Bár tüneteiben hasonlít az örökletes típushoz, ez utóbbi átmeneti jellegű. Jellemzően egy súlyosabb, a gyomrot, a beleket érintő fertőzés váltja ki, a fertőzés múltával a tünetek enyhülhetnek. A fertőzés ugyanakkor károsítja a bélnyálkahártyát, így hosszabb távon, később is jelentkezhetnek a tünetek, hiszen csökken az enzimaktivitás. Sokszor éppen a laktóz felszívódását nehezíti a csökkent enzimműködés.

Zsírfelszívódási zavarok

Legismertebb formája a lisztérzékenység (coeliákia). Egészséges esetben a szervezetbe jutó zsír 90%-a felszívódik, de a lisztérzékeny kicsiknél a bevitt zsír jelentős része a székletbe kerül. Súlyos zavarról van szó, hiszen a zsírban oldódó vitaminok nem tudnak hasznosulni, így rendkívül súlyos vitaminhiány alakulhat ki. A K-vitamin-hiány például vérzékenységet okozhat, A-vitamin-hiány nyomán fertőzésre való hajlam alakul ki, a D-vitamin-hiány, valamint a kalcium felszívódási zavara miatt pedig angolkór és görcsök alakulhatnak ki.

Forrás: Thinkstock

Tünetei között szerepel a hasmenés, illetve hogy a gyerek fejlődése elmarad kortársaitól. Ugyanakkor nem egyértelműek a panaszok, sokszor a gyerek 12 éves kora körül válik csak nyilvánvalóvá, hogy miről is van szó. Ekkorra már jellemzőek a tünetek: a „pókhas”, az étvágytalanság és a soványság. A bajt valójában az okozza, hogy a lisztben található glutén izgatja a bélnyálkahártya falát, hosszú távon súlyos károsodást okozva. Ennek nyomán alakul ki a zsírfelszívódás zavara. Gondos táplálással azonban meg lehet szüntetni a tüneteket. A „lisztmentes” élet, vagyis a glutén kiiktatása a táplálékból megszünteti a panaszokat. Kukorica- és rizslisztből készült ételekkel például ki lehet váltani minden más „lisztes” táplálékot, ugyanakkor nagyon gondosan kell megválogatni az alapanyagokat és a készételeket is, mert nagyon sok készen vásárolt élelmiszer tartalmaz glutént.

Fehérje-felszívódási zavarok

A zavar lényege, hogy a beteg plazmafehérjét veszít a bélfalon át. Emiatt a normál mennyiségben bevitt fehérjemennyiségből csak nagyon kevés hasznosul. A széklet lazábbnak tűnhet, de nem jelentkezik kifejezetten hasmenés, és a gyerek sem tűnik nagyon soványnak, de ez, a nem mellékesen jelentkező, ödéma következménye. A háttérben a bélbolyhok károsodása és a nyirokerek keringési zavara áll. A diagnosztizálás során a székletben laboratóriumi vizsgálatok során plazmafehérje mutatható ki. A kezelés csak fehérjeszegény diétával valósulhat meg, annak ellenére, hogy a növekedésben lévő szervezetnek szüksége van a fehérjére. Ilyenkor a kicsik táplálását speciális tápszerekkel kell megoldani.