Két hete halt meg Urbán Zsófia, a Soffi zenekar egykori énekese. Blogján fájdalmas őszinteséggel  számolt be betegségének körülményeiről, a diagnózis okozta sokkról és a haláláig tartó küzdelemről. A 33 éves énekesnő, aki egy kislányt hagyott maga után, méhnyakrákkal küzdött. Bár olykor a betegség erősebb az óvatosságnál és az élni akarásnál, az évente egyszeri szűrést ennek fényében sem szabad kihagyni. Ne adj esélyt te se a betegségnek!

Szakemberek állítják, az időben felismert és kezelt méhnyakrák gyógyítható, ma ebbe egyetlen nőnek sem lenne szabad belehalnia. A daganatos elváltozás nem alakul ki egyik pillanatról a másikra és számos jel utal már a betegség fellobbanása előtt is arra, hogy nem jó irányba tart a szervezet. A nőgyógyászati szűrések hazánkban pedig bárki számára elérhetők.

Forrás: Thinkstock

Kombinált szűrés – kérd bátran!

Azonban nem is annyira nyilvánvaló, hogy a nőgyógyászati daganatos megbetegedéseket milyen szűrővizsgálatokkal lehet időben észlelni, az egészségügy pedig nem feltétlenül kínálja fel automatikusan a teljes körű szűrést. Kevesen tudják például, hogy a citológiai szűrés, amelyre évente egyszer életkorodtól függően behívnak, vagy magadtól megjelensz, nem egyenlő a HPV szűréssel, amely már a veszélyes vírus korai jelenlétére is azonnal felhívja a figyelmet. Amikor a kötelező nőgyógyászati méhnyakrák-szűrésre, azaz a sejtek citológiai vizsgálatára mész, az nem jelenti azt, hogy "egyfüst alatt" HPV vizsgálatot is végeznek. Ez ugyanis ma hazánkban nem tartozik bele a rutinszűrésbe. Ezt külön kell kérni vagy indokolt esetben az orvos javasolja a betegnek. A jelenlegi OEP finanszírozásban elsősorban a megelőzés elsődleges formája, a hagyományos citológiai szűrés áll, ezt végzik a közgyógyellátásban. Ha valamiféle elváltozás jelentkezik, akkor ennek a megerősítésére kérheti a HPV vizsgálatot az orvos. Vigyázat, csak a külön erre szerződött intézmények tudnak ingyenes vizsgálatot biztosítani, ugyanis egy magánlaborban készülnek el az eredmények. Hogy kik ezek az intézmények, azt az OEP-től lehet megtudni, leginkább a kórházakban található nőgyógyászati ambulanciákon, néhány szakrendelőben (pl. .Budapesten a Mester utcai SZTK-ban), vagy pedig a nőgyógyászati magánrendelőkben, ez utóbbiban térítés ellenében.

A Life.hu újságírója, Polesz Anita által megkeresett szakember, dr. Bencik Márta, a Celcall Kft. laborvezetője is arra hívja fel a figyelmet, hogy a citológiai szűrés és a HPV szűrés nem ugyanaz:
"A HPV a kóroki tényezője a méhnyakráknak, a HPV fertőzés magában még nem jelent méhnyakrákot. A szűrés során a HPV meghatározás arra jó, hogy kiszűrjük a veszélyeztetetteket, de tudni kell, hogy az esetek 90 százalékában fél, egy, vagy másfél éven belül magától elmúlik a HPV. Bizonyos országokban ezt a kibővített vizsgálatot érzékenysége miatt elsődleges szűrőmódszereként használják, vagy párhuzamosan végzik a citológiával, ami hazánkban a költséghatékonysági tényezőket figyelembe véve a jelenlegi szűrő módszer. A citológia és a HPV nem ugyanaz. A citológiai elváltozás megerősítésére kérhető a HPV vizsgálat, például ha valakinél végeztek műtéti beavatkozást, ez annak az utánkövetésében segít,az esetleges terápia hatékonyságának a követésére. Országos hálózatban dolgozunk, bárkivel kapcsolatba lépünk, nincs akadálya, hogy bármelyik orvos hozzánk küldjön mintát. A magánrendelők esetében szerződést kötünk, de ezenkívül az OEP által finanszírozott ambulanciákról fogadjuk a mintát.”

Tatár Csilla, a Tv2 műsorvezetője blogbejegyzésben  hívta fel a figyelmet a nőgyógyászati szűrések fontosságára. Nem véletlenül, a népszerű műsorvezető 21 éves korában szembesült egy olyan diagnózissal, amely felkavarta az életét. Csillánál P3-as citológiai elváltozást találtak, mely műtéthez is vezetett. A népszerű műsorvezető, bejegyzése szerint, azért osztotta meg fiatalkora megrázó és tanulságos történetét, hogy a nők érezzék fontosnak saját egészségük megőrzését, valamint hogy példája nyomán ne elégedjenek meg egy-egy odavetett válasszal, adddig kérdezzenek, amíg számukra megnyugtató módon nem képesek felmérni azt, hogy mi vár rájuk és addig kérdezzenek, amíg képesek szembenézni a betegséggel.

"Rengeteg levelet kaptam a blogbejegyzés hatására. Nők és férfiak is, akik valamilyen módon érintettek ebben a problémában. vagy azért, mert maguk is betegek, vagy azért, mert az anyukájuk, a lányuk, a feleségük küzdött vagy éppen most harcol a méhnyakrákkal."

De mi is az a méhnyakrák?

A ményakrák a második leggyakoribb rosszindulatú daganat a 45 év alatti nők körében.
A leggyakrabban ugyan a 35-60 év között lévő nőknél fordul elő, azonban ma már egyre gyakoribb az ennél fiatalabb, a fiatal harmincas, sőt a huszonéves korosztályban is a megjelenése. Az egész Föld lakosságát vizsgálva évente körülbelül félmillió új esetet, hazánkban körülbelül 1300-1400 méhnyakrákos beteget diagnosztizálnak. A méhnyakrák a méhnyak laphámsejtjeinek rosszindulatú elváltozását jelenti. A méhnyak a méh hüvelybe nyúló 2-3 cm hosszú része, melynek összetett feladata van, többek között a méh védelme is.

Forrás: Thinkstock

A méhnyakrák kialakulása, okai

Számos tényező külön-külön, és együttes jelenléte is okozhatja a méhnyakrák kialakulását, például korán megkezdett nemi élet, gyakori partnerváltás, rossz intim higiénia, abortusz, sok szülés, de a legnagyobb szerepe a betegség kialakulásában a human papilloma vírus bizonyos típusainak van. Rendkívül fontos lenne megérteni, hogy a kialakulás okának a diagnosztizálás, majd a gyógykezelés során csak annyiban van szerepe, amennyiben az magát a gyógyító eljárást befolyásolja. A feltételezett negatív megítélés miatt nem szabad távol maradni a szűrésekről. És nem is érheti semmilyen negatív vád vagy megjegyzés a beteget, hiszen senki sem tudhatja, hogy az adott betegség egészen pontosan milyen tényezők miatt alakult ki. A legtájékozottabb, felelősségteljes szexuális életet élő nő szervezetében is beindulhatnak rosszindulatú, daganatos folyamatok. Ráadásul a HPV egyértelműen a legnagyobb ellensége a női egészségnek.

Az ÁNTSZ honlapján található adatok is ezt bizonyítják:

2012-ben a méhnyakrák a világon a negyedik leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés volt a nők körében, és a 9. leggyakoribb rákos halálok (a nők és a férfiak körében előforduló összes daganatos halálozást tekintve).

Hazánkban 2008 és 2012 között évente átlagosan 1490 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak. A betegség – ha időben felfedezik – gyógyítható, mégis 2008 és 2012 között Magyarországon évente átlagosan 407 nő halt meg méhnyakrák következtében. Hazánkban 2009 és 2012 között a méhnyakrák a 15–44 éves nők körében a második leggyakoribb daganattípus volt.

A betegség jelei, tünetek

A ményakrák kialakulásának ideje hosszú, és eleinte szinte egyáltalán nem okoz panaszokat. Éppen ezért elengedhetetlen a rendszeres szűrővizsgálat, ahol az egészen korai elváltozások is kimutathatók.

Figyelj azonban fel, ha a vérzésed rendszertelenné válik, ha a jelentkező vérzés élénkpiros, vagy ha vérzés indul be szexuális aktus során. Tünet lehet még a furcsa, kellemetlen szagú hüvelyfolyás is, főleg, ha „húslészerű”, vagyis ha a folyást vér színezi. Az alhasi fájdalom is tünet lehet, és annak megjelenési helye függ a daganat terjedésének irányától.

A HPV szerepe

Az ÁNTSZ adatai szerint tudjuk, hogy a HPV-fertőzés nagyon elterjedt: élete során az emberek 50-80 százaléka átesik valamilyen HPV-fertőzésen – és a legtöbbjük nem is tud róla. A HPV-fertőzés átvihető szexuális előjáték (bőr-bőr kontaktus, petting), valamint hüvelyi, anális és orális aktus során. Nagyobb kockázatnak vannak kitéve azok, akik védekezés nélkül létesítenek szexuális kapcsolatot, illetve akik gyakrabban cserélgetik a partnereiket. A HPV daganatos elváltozásokban játszott szerepe szerint alacsony és magas kockázatot jelentő törzsek szerint jelöli az egészségügy.
Az alacsonyabb kockázatú törzsek (6, 11, 42, 43, 44) a nemi szervek és azok környékén megjelenő, leginkább szemölcsként leírható elváltozásokat okozzák, valamint az alacsony kockázatú onkológiai elváltozásokért tehetők felelőssé.
A magas kockázatú törzsek (16, 18, 31, 33, 35, 45, 51, 52, 56, 58) felelősek azokért az elváltozásokért, amelyből végül a méhnyakrák kialakulhat. Nagyon fontos tudni tehát, hogy nem minden HPV fertőzésből alakul ki „automatikusan” daganatos betegség, valamint azt is, hogy a daganat megjelenésének és elhatalmasodosának folyamata hosszadalmas. Jelentősen megemeli ugyanakkor a daganat kialakulásának kockázatát a legalább két éven át fennálló (igazolt) HPV fertőzés.

Forrás: Thinkstock

Védőoltással megelőzhető a HPV fertőzés

A kormányportál oldalán megjelent hivatalos közlemény szerint 2014-től kezdődően az állam a hetedik osztályos lányok számára ingyenesen biztosított HPV elleni védőoltást. Az oltásról az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a www.antsz.hu/hpv oldalon is nyújt információkat.

Az ingyenesen felhasználható oltás rendkívül fontos a méhnyakrák elleni küzdelemben. Hiszen a HPV-nek több mint száz típusa van, és ezek közül legalább 13 okozhat méhnyakrákot. A méhnyakrák-megbetegedések mintegy 70 százalékáért a humán papilloma vírusok közül két típus, a 16-os és a 18-as felelős. A felajánlott önkéntes védőoltás, amelyet az állam térítésmentesen biztosít, ezek ellen véd.

Rendeld meg!

De mit tegyenek azok, akik már elmúltak 12 évesek és nem vehetik igénybe az államilag finanszírozott védőoltást? 

Az oltóanyag a gyógszertárakban bárki számára elérhető, előzetesen azonban a családorvostól vagy nőgyógyásztól kell receptet kérni. Anélkül ugyanis nem lehet megrendelni az oltóanyagot. Az oltás ára összesen (ismétlő oltásról van szó) körülbelül 40.000 Ft - ez mindkét oltást fedezi. Fiatal lányok esetében azonban (12-18 év) érdemes felhívni a lakóhely szerint illetékes önkormányzatot, mert az országban az elmúlt években körülbelül 300 település önkormányzata hozott olyan finanszírozási döntést, mely alapján fizetik a településen élő lányok HPV vírus elleni védőoltását. Ennek részleteit, vagyis azt, hogy ez milyen életkorban lévő lányokat illet meg, továbbá, hogy részben vagy száz százalékban járul-e hozzá az oltás költségeihez, az érintett ökormányzatnál kell megérdeklődni.