A dehidratációnak súlyos következményei lehetnek, gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt. Koncentrációs problémák, rossz közérzet: csak néhány kellemetlen következmény azok közül, amelyek a vízhiányból adódhatnak.
Nem isznak eleget a magyar gyerekek, derül ki egy friss reprezentatív kutatásból. Egy felnőtt ember testtömegének mintegy 60 százaléka víz, amely szervezetünk működéséhez elengedhetetlenül szükséges. Naponta a testünk kb. 2 és fél liter vizet használ fel életfunkcióink fenntartására, így ahhoz, hogy ezt a veszteséget pótolni tudjuk és visszaállítsuk a folyadékegyensúlyt, ugyanennyit kell bevinnünk a szervezetünkbe.
A gyerekek kellő mennyiségű és rendszerességű folyadékbevitele a felnőttekénél is sokkal fontosabb, aminek egyik oka, hogy testtömegükhöz képest nagyobb a testfelületük, így több víz párolog el a bőrükön keresztül. Ráadásul gyakran annak ellenére sem jut eszükbe inni, hogy szomjúságot éreznek.
Azonban Magyarországon a 7 és 10 év közötti gyerekek egynegyede kritikusan alacsony vízfogyasztónak tekinthető, de kisebb mértékben a 4 és 6 év közöttiek is érintettek. Ez alapján kijelenthető, hogy a 4 és 10 év közötti gyerekek ötödét fenyegeti a dehidratáció veszélye. A legrosszabb a helyzet a 9-10 éves fiúknál: az ő esetükben tízből négyen a kritikus határérték alatt fogyasztanak vizet – derül ki a 800 fős reprezentatív mintán fővárosi és kecskeméti gyerekek bevonásával készített felmérésen, amely elsőként vizsgálta a kicsik hidratáltsági állapotát.
„Tévhit, hogy a gyerekek csak a meleg, nyári időszakban vannak kitéve a dehidratáció veszélyeinek, hiszen télen, a fűtött szoba száraz levegőjében legalább akkora a kockázat, mint kánikula idején, sőt ilyenkor jellemzően kevésbé éreznek szomjúságot, mint az izzasztó hőségben" – figyelmeztet Kiss-Tóth Bernadett, dietetikus.