Az átlagos amerikai napi 25,5 percet ingázik oda-vissza az otthona és a munkahelye között, ami összesen 51 perc utazgatást jelent – tudjuk meg az USA Today híréből. Magyarországi statisztikát nem találtunk az ingázással kapcsolatban, ettől függetlenül azok a munkavállalók, akik hazánkban is ingázásra kényszerülnek valószínűleg hasonló egészségügyi károkat szenvednek el, mint az amerikaiak.

Tudományos kutatások nélkül is egyértelmű, hogy a napi egy órát megközelítő (vagy azt meghaladó) közlekedés az otthon és a munkahely között komoly panaszokat okozhat a munkavállalónak. 

Forrás: Thinkstock

Ennek ellenére egyre többen vállalnak lakóhelyüktől távol eső munkát, és ennek oka nyilván nem kalandvágy, hanem egész egyszerűen ott talál csak végzettségének, elképzeléseinek és bérigényeinek megfelelő feladatot a munkavállaló. Pedig a kényszer szülte utazás egyértelműen a pihenőidő rovására megy, és hiába próbálja hosszú ideig áltatni magát az ember, hogy utazás közben is lehet pihenni, ez nem igaz. Akár autóval, akár tömegközlekedéssel történik az ingázás, a megtett kilométerek hosszú távú negatív hatásokat indíthatnak el a szervezetben. Aki napi szinten két óránál több időt kénytelen az utakon tölteni, az már rövidtávon is számolhat egészségügyi panaszokkal. A szervezet ugyanis egyszerűen kimerül. Nem lehet napi szinten a rejtett energiatartalékok mozgósítására kényszeríteni a szervezetet.

Nagyon sokan ingáznak, és az ingázásnak sokszor részese a gyerek is, akit a munkahelyére tartó szülő menet közben "kirak" a kicsi óvodájánál, iskolájánál, majd délután együtt araszolnak haza a csúcsforgalomban, vagy várják a buszt, a vonatot időjárási tényezőktől függetlenül.

"A vonaton mostam fogat"

Kriszta három éven át vonatozott a lakóhelyétől 40 kilométerrel távolabbi munkahelyére. Az állomásra csak gyalog tudott menni (naponta így hat kilométert gyalogolt, esetenként koromsötétben). A vonatok indulási ideje pedig még véletlenül se esett egybe a munkaidőbeosztásával. 

"Volt olyan nap, hogy reggel fél hatkor már a vonaton ültem. Sokszor ott fésülködtem, mostam fogat és sminkeltem ki magam. Mert így lophattam magamnak néhány perc plusz alvásidőt. De olyan is jó volt, hogy az állomás közelében vásárolt termékekből - hazafelé - a vonaton gyártottam szendvicseket, mert így a vacsorakészítés idejét spórolhattam meg. Három gyerek várt otthon ugyanis. Róluk is gondoskodnom kellett. Olyan is megtörtént, hogy a gyerekek dolgozatát, háziját a vonaton ellenőriztem, mert olyan sok időt rabolt el az utazás, hogy otthon erre egyszerűen nem lett volna már időm és energiám se. Iszonyatosan stresszes periódusa volt az életemnek az ingázós korszak. Ha döntenem kellene ilyenről legközelebb, biztosan nemet mondanék a feladatra."

Amikor más szexel vagy a lábát lógatja

Zsolt egy vidéki kisvárosból autózik naponta Budapestre. A cég fizeti az üzemanyagköltség nagy részét, ez a része így nem okoz külön fejtörést, de az autópályán való közlekedés, majd a városba bevezető óriási forgalom miatt már reggel kilencre csúcsra járatja az idegrendszerét.

"Nemcsak a forgalom miatt aggódom, vagy az autó műszaki állapota miatt, hogy ne legyen semmi baj, de az időt is sajnálom az ingázásra. Naponta három órát autózom így a házunktól a munkahely parkolójáig. Ez az idő egyértelműen a pihenésből megy el. Húsz munkanappal számolva ez havonta hatvan óra - üresjárat -, amikor más moziba mehet, szexel a párjával, vagy egyszerűen csak lógatja a lábát a teraszon. Nekem se időm, se erőm nem marad értelmes vagy gazdagító programokra. Nem tudok töltekezni az ingázás miatt. Miért vállaltam a munkát? Mert jól megfizetik. Bár egyre kevésbé vonzó számomra a dolog."

Forrás: Thinkstock

 De nézzük, mit is okozhat az ingázás:

1. Magasabb lesz a vércukorszint 

Ha naponta 15 kilométernél többet kényszerülünk utazni, nagyobb valószínűséggel lesz magasabb a vércukorszintünk, ami egy idő után akár diabétesz közeli állapothoz és diabéteszhez is vezethet.

2. Magasabb a koleszterinszint

Ha egy irányba 10 mérföldet teszünk meg naponta, a koleszterinszintünk is magasabb lehet. A magas koleszterinszint a szívbetegségek kialakulásában igen fontos szerepet játszik.

3. Magasabb a depresszió kialakulásának esélye

A depresszió, a szorongás és az elszigeteltség érzése mind-mind egyenes arányban nőtt a naponta megtett kilométerek számával.

4. Megjelennek a szorongásos problémák

A közlekedéssel kapcsolatos stressz gyakran vezet szorongáshoz, ezért az orvosok azt tanácsolják, hogy ha nem tudjuk csökkenteni az utazással töltött időt, foglaljuk le magunkat hasznos, kellemes módon: például hallgassunk lazító, meditatív zenét útközben.

5. Kevésbé érezzük magunkat elégedettnek

Az utazással töltött idő haszontalannak tűnik. A 30 perces buszút a legtöbb elégedetlenség forrása, meglepő módon viszont még akkor is elégedetlenek vagyok, ha biciklivel jutunk el a munkahelyünkre.

6. A vérnyomás hirtelen magasabb lesz

Az utazás minden formája extra stresszel jár.

7. A vérnyomás hosszú távon is magasabb lesz

Egy 4297 texasi ingázót vizsgáló kutatás szerint minél messzebb van a munkahely az otthontól, annál magasabb a vérnyomás – hosszú távon is.

8. A szív- és érrendszeri fittség csökken

A szív- és érrendszeri fittség a szív egészségéről és a megfelelő testtömeg-indexről szól, ami az ingázók esetében háttérbe szorul. Kevesebbet mozognak, sportolnak, mert utazással töltik az időt.

9. Az alvászavarok is megjelennek

A napi 45 percnél többet ingázók körében gyakori az alvászavar és az állandó kimerültség érzete is.

10. Hátfájás jelentkezik

Autóban, buszon vagy más közlekedési eszközön ülni nem épp kényelmes és egészséges, ezért a sofőrök és az utasok egyaránt gyakran panaszkodnak hátfájásról.