Összehasonlítva Nyugat- és Kelet-Közép-Európa – és így hazánk – lakosságának szájegészségi állapotát, megállapíthatjuk, hogy a magyarok lényegesen több fogazati és parodontális (fogágy-, íny-) problémával küzdenek, mint a legtöbb nyugat-európai, elsősorban a skandináv országok lakói. Persze legyinthetünk, hogy ez azért nem is annyira meglepő...
A WHO adatai szerint sajnos ez a fiatal korosztályra is igaz. Átlagos szájhigiéniájuk rosszabb, a lepedék- és fogkőértékeik magasabbak, és ínygyulladásuk állapota is súlyosabb, mint nyugat-európai társaiké. Bár tinédzserkorban a fogágybetegség még csak elvétve fordul elő, de sajnos az ínyvérzés és a fogkő már ebben az életszakaszban is igen gyakori a régiónkban.
A nyugat-európai adatok szerint a felnőtt, középkorú lakosság 70%-ának vagy egészséges az ínye, vagy csak enyhe íny-, vagy fogágygyulladása van. Ugyanakkor egy közel 50 országot lefedő felmérés azt is megmutatta, hogy függetlenül egy ország gazdasági és társadalmi fejlettségétől, a felnőtt lakosok hozzávetőlegesen 10-15%-a szenved súlyos fogágybetegségben.
Ennek az oka, hogy ezek az emberek olyan általános – esetleges örökletes –betegségekben szenvednek, ami a szájhigiéniától, a fogmosás gyakoriságától vagy az általános fogorvosi ellátás minőségétől függetlenül hajlamosít súlyos fogágypusztulásra.
A többség esetében azonban a betegség az elhanyagolt szájhigiénia, a dohányzás, a zaklatott életvitel következménye, amely kellő időben végzett felvilágosító programokkal és rendszeres szájhigiéniás kezeléssel megelőzhető lenne.
Hasonlóan a tinédzser korosztályhoz a középkorú magyar lakosság parodontális állapota sem mutat rózsás képet, ez a gazdasági és szociális okokon kívül többek között annak is köszönhető, hogy a hazai lakosság szájhigiéniás szokásai és egészségtudatos magatartása jóval elmarad a nyugat-európai átlag mögött.
Az egy főre eső fogkrémfogyasztás alig emelkedett a rendszerváltozás óta, még mindig az évi alig három tubus/fő körül mozog, kevesen ismerik a fogselyem használatát, és sokan azt sem tudják, hogy a cukormentes rágógumi használata nem elsősorban a kellemes leheletet szolgálja, hanem jelentős szerepe van az étkezések közötti fogtisztításban, a nyáltermelés fokozásában, és így a fogszuvasodás megelőzésében.
Összegzésül kimondható a szomorú tény, miszerint annak, hogy a magyarok a szájhigiénia területén jelentősen elmaradnak a nyugat-európaiak mögött, nem csupán gazdasági okai vannak. Sokkal inkább a nem kellőképp egészségtudatos magatartás az oka. Így egyértelmű a megoldás is. Komoly szemléletváltozáson kell átesnünk ezen a területen is, hogy lassan felzárkózhassunk Európa nyugati feléhez – véli Dr. Gera István (Magyar Fogorvosok Egyesülete).
A rossz fogak megkeseríthetik életünket, és további komoly betegségekhez is vezethetnek, ezért érdemes megfelelően ápolni őket. Ha az alábbi néhány tanácsot megfogadjuk, máris sokat tettünk a tudatos szájápolás érdekében.
1. Mossunk naponta kétszer, jó technikával fogat!
2. Háromhavonta cseréljük le a fogkefénket! Ha tehetjük, használjunk elektromos fogkefét.
3. Rendszeresen használjunk fogselymet!
4. Évente egyszer menjünk el fogorvosi szűrésre, akkor is, ha nincs különösebb problémánk!
5. Fogyasszunk minél több nyers zöldséget és gyümölcsöt, kerüljük a finomított, feldolgozott és cukros élelmiszereket!
6. Figyeljünk az élelmiszerek rejtett cukortartalmára!
7. Étkezések között, napi 4-5 alkalommal, 20 percig rágjunk cukormentes rágógumit!