Egyikünk számára sem lehet újdonság, ha a közösségi oldalunkat átpörgetve valakiről lerí, hogy az élete semmi másból nem áll, csak hogy megossza a megélt pillanatait másokkal. A kitárulkozás oka egy kutatás szerint az agyban keresendő.

Milliónyi karakter, szelfik, videók: a Facebook mostanra már a 21. század önkifejező eszközévé nőtte ki magát anélkül, hogy észrevettük volna. A csupán pár éve berobbant őrület észrevétlenül ivódott be az életünkbe, és rendületlenül követi minden lépésünket. Általa megtudhatjuk, mikor házasodunk, de még azt is elbírálja, mi a fontos nekünk. Egy gombnyomással dönthetjük el, ha valakire nem vagyunk kíváncsiak, vagy már nem akarjuk őt a barátunknak tudni. Egyszerre innovatív és ijesztő a technika, valamint a baráti kapcsolataink együttes változása;  a telefonhívások már inkább pötyögések formájában mutatkoznak meg, a találkozók is megritkultak.

A közösségi oldal már a mindennapjaink szerves részeForrás: Dreamstime
Ez lesz a Facebook-függő gyerekekből
Persze a gyerekekre sincs jó hatással a túlzott Facebook-használat: ezek a fiatalok ugyanis kétszer nagyobb eséllyel néznek szembe különféle mentális problémákkal, mint kortársaik. Olvasd el cikkünket!

A túl sok információ lenne az önmegismerés kulcsa?

Különböző Facebook-típusok léteznek, most mégis egyet helyeznénk górcső alá: azokat az embereket, akik mindig minden pillanatukat tudatni akarják vélt vagy valós barátaikkal. Akiknél nem történhet úgy semmi, hogy az aktuális párral, baráttal (néha egyedül) töltött program/vita alapos részletezését és okfejtését ne a közösségi oldalon kezdenék el taglalni.

Mindent megosztunk a FacebookonForrás: Dreamstime

Egy német kutatás során a szakemberek 35 résztvevő agyi aktivitását (a kifejezésért és döntéshozatalért felelős mediális prefrontális kérget és az önismerettel összefüggő precuneust) vizsgálták. A kísérlet során a már említett kitárulkozók agya fokozott aktivitást mutatott azoknál a területeknél, amelyek az önmegismerésért felelősek. A kutatás eredményei szerint az emberi agyat lehetséges „programozni” oly módon, hogy a jövőben sok információt akarjunk megosztani magunkról. 

Somogyi Katalin, a Life.hu pszichológusa
Az extrovertált, excentrikus személyiségeket általában nem érdekli, kik és hányan látják azt, amit megosztanak. A közlési kényszer oka lehet egy hirtelen lelki krízis vagy boldogság, de mindenképpen összefügg az illető aktuális hangulatával. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a lájkvadászokat is, akik attól érzik jobban magukat, minél többen kedvelik a megosztásaikat; ők a valóságban általában nem kapnak elég megerősítést és visszacsatolást a környezetüktől. A közösségi oldalakon mindenki sokkal tetszetősebb, pozitívabb képet tud kialakítani magáról, ami a legjobb oldalának illúzióját lebegteti mások előtt. Akinek van önbizalma, és szereti magát, az nem függ a külvilág véleményétől, hanem jóban van önmagával.