A 21. század kifejezőeszköze kezd a fejünkre nőni? Ezért osztunk meg magunkról ennyi mindent a Facebookon!

agy pszichológus önismeret kutatás Facebook kitárulkozás
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Egyikünk számára sem lehet újdonság, ha a közösségi oldalunkat átpörgetve valakiről lerí, hogy az élete semmi másból nem áll, csak hogy megossza a megélt pillanatait másokkal. A kitárulkozás oka egy kutatás szerint az agyban keresendő.

Milliónyi karakter, szelfik, videók: a Facebook mostanra már a 21. század önkifejező eszközévé nőtte ki magát anélkül, hogy észrevettük volna. A csupán pár éve berobbant őrület észrevétlenül ivódott be az életünkbe, és rendületlenül követi minden lépésünket. Általa megtudhatjuk, mikor házasodunk, de még azt is elbírálja, mi a fontos nekünk. Egy gombnyomással dönthetjük el, ha valakire nem vagyunk kíváncsiak, vagy már nem akarjuk őt a barátunknak tudni. Egyszerre innovatív és ijesztő a technika, valamint a baráti kapcsolataink együttes változása; a telefonhívások már inkább pötyögések formájában mutatkoznak meg, a találkozók is megritkultak.

A közösségi oldal már a mindennapjaink szerves része Forrás: Dreamstime

Ez lesz a Facebook-függő gyerekekből

Persze a gyerekekre sincs jó hatással a túlzott Facebook-használat: ezek a fiatalok ugyanis kétszer nagyobb eséllyel néznek szembe különféle mentális problémákkal, mint kortársaik. Olvasd el cikkünket!

A túl sok információ lenne az önmegismerés kulcsa?

Különböző Facebook-típusok léteznek, most mégis egyet helyeznénk górcső alá: azokat az embereket, akik mindig minden pillanatukat tudatni akarják vélt vagy valós barátaikkal. Akiknél nem történhet úgy semmi, hogy az aktuális párral, baráttal (néha egyedül) töltött program/vita alapos részletezését és okfejtését ne a közösségi oldalon kezdenék el taglalni.

Mindent megosztunk a Facebookon Forrás: Dreamstime

Egy német kutatás során a szakemberek 35 résztvevő agyi aktivitását (a kifejezésért és döntéshozatalért felelős mediális prefrontális kérget és az önismerettel összefüggő precuneust) vizsgálták. A kísérlet során a már említett kitárulkozók agya fokozott aktivitást mutatott azoknál a területeknél, amelyek az önmegismerésért felelősek. A kutatás eredményei szerint az emberi agyat lehetséges „programozni” oly módon, hogy a jövőben sok információt akarjunk megosztani magunkról.

Somogyi Katalin, a Life.hu pszichológusa

Az extrovertált, excentrikus személyiségeket általában nem érdekli, kik és hányan látják azt, amit megosztanak. A közlési kényszer oka lehet egy hirtelen lelki krízis vagy boldogság, de mindenképpen összefügg az illető aktuális hangulatával. Ebbe a kategóriába sorolhatjuk a lájkvadászokat is, akik attól érzik jobban magukat, minél többen kedvelik a megosztásaikat; ők a valóságban általában nem kapnak elég megerősítést és visszacsatolást a környezetüktől. A közösségi oldalakon mindenki sokkal tetszetősebb, pozitívabb képet tud kialakítani magáról, ami a legjobb oldalának illúzióját lebegteti mások előtt. Akinek van önbizalma, és szereti magát, az nem függ a külvilág véleményétől, hanem jóban van önmagával.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.