Sokszor hallunk arról, hogy egyes betegségeket valójában olyan lelki problémák okoznak, amelyeket nem tudunk megoldani, ezért ilyen formában kerülnek felszínre. Egyesek ezt valósnak vélik, mások kevésbé hisznek benne. Éppen ezért megkérdeztünk egy szakértőt a témáról.

„A modern orvostudomány, a WHO meghatározásával is összhangban, "egészség" alatt - ahogyan az egyébként ebben a gyönyörű magyar szóban a nyelvi ösztön szintjén benne van a meghatározásnál jóval régebb óta - a teljes testi-lelki-szociális jól létet érti.

Forrás: Dreamstime

 Természetesen - bár ebben lehet, hogy a tudományos ismeretek jelen korlátai is szerepet játszanak -

vannak olyan betegségek, amelyekben inkább a biológiai tényezőknek van jelentős szerepük,  pl. ilyenek az ún. fejlődési rendellenességek, ahol a pszichoszociális tényező kevésbé jelentős, bár nem teljesen elhanyagolható. Vannak olyan betegségek is, amelyekben egyértelműen inkább a pszichológiai tényezőknek, az adott egyén információfeldolgozási és válaszadási mintázatának van vezető szerepe, ilyenek pl. a szorongásos zavarok vagy a testi tüneteket okozó, ún. szomatizációs zavarok. Valamint természetesen vannak, amikben a legjelentősebb szerep egyértelműen a szociális faktoroknak jut: pl. egy súlyos alultápláltsági szindróma esetében” – mondja dr. Mészáros Gergely gyermek- és ifjúságpszichiáter.

Forrás: Dreamstime

A pszichoszomatika

A történet időszámításunk kezdete előttre vezethető vissza. A 3. évszázadban élt Eraszisztratosz, aki orvosként azt a feladatot kapta, hogy gyógyítsa meg Szíria királyának a fiát, aki gyógyíthatatlannak hitt szívbetegségben szenvedett. Miközben az orvos a beteg fiú pulzusát számolta, a szobába lépett Sztratoniké. Eraszisztratosz azonnal felismerte a szívdobogás pszichoszomatikus reakciójából, hogy a fiú betegségének okozója az a kilátástalan és reménytelen szerelem, amelyet apja második felesége iránt érzett. Az apa kész volt arra, hogy fia gyógyulása érdekében elváljon.

Ha a hagyományos keleti orvoslásra gondolunk, a test és lélek egységének szemlélete nem lehet újdonság számunkra. 

Forrás: Dreamstime

A nyugati orvoslás hagyományosan szomatikus: a testi, élettani történések megismerésének vágya és a tudományos-technikai lehetőségek alkalmazása vezetett el az elmúlt évszázad és napjaink robbanásszerű fejlődéséhez és hozott eredményeket az orvostudományban.

„Az orvoslás döntően biológiai tudomány, így a legtöbb ma bizonyítottan hatékonynak tartott gyógyító módszer - pl. a pszichoterápia kivételével - elsődlegesen a biológiai szervezetben létrejövő egészség irányába ható változásokat célozza. A pszichoszomatikus orvoslás esetében éppen az a fontos tényező nyer szerepet, ami szintén tudományosan bizonyított tény, hogy ilyen-olyan-amolyan mértékben minden egyes megbetegedésben és annak gyógyulási kilátásaiban szerepe van pszichológiai, szociális tényezőknek is” – fűzi hozzá a szakértő.

Forrás: Dreamstime

Persze ha valakinek akár komoly testi betegsége van, nehéz, valósággal lehetetlen megmondani azt, hogy milyen lelki okból fakadhat.

„A lélektani dimenzió önmagában is bonyolult folyamatok összjátéka; a modern pszichoterápiás iskolák szerint egy adott lelki betegségnek (pl. pánikzavar) is számos kiváltó lelki oka lehet; bizonyos lélektani működések, mintázatok lehetnek annak hátterében. Ha még számításba vesszük a szociális és a testi dimenziót is, akkor pedig oda jutunk, hogy biztosan nem egy okra vezethető vissza egy adott egyén megbetegedése. A hagyományos biológiai orvosláshoz mérten a pszichoszomatikus szemlélet annyiban tud újat nyújtani, hogy azt mondja: a gyógyszeres/sebészi/egyéb biológiai terápia mellett érdemes a lelki aspektussal, pszichoterápiás megközelítésben is foglalkozni” – mondta a pszichiáter.