Egy friss kutatás eredményei szerint sokkal többet költünk vitaminokra, mint fájdalomcsillapító gyógyszerekre. De valóban megéri? Tényleg hasznosak ezek az étrend-kiegészítő tabletták? Ennek jártunk utána dietetikus szakértőnk segítségével.
Egy brit felmérés szerint az Egyesült Királyságban évente 362 millió fontot, vagyis nagyjából 144 milliárd forintnak megfelelő összeget költenek vitaminokra és fájdalomcsillapítókra. Az elemzések szerint pedig először fordult elő, hogy értékesítési szempontból kelendőbbek voltak az étrend-kiegészítők, mint a fájdalomcsillapító szerek.
Persze ahogyan az ilyenkor lenni szokott, meg is érkeztek a magyarázatok, amelyek a rohanó, modern életmódot, a tudatos, egészséges étkezésre való törekvést, és a népesség elöregedését sejtik az okok mögött. Hogy nincs időnk, és nem vagyunk biztosak abban, hogy a magunkhoz vett táplálék valóban ellátja a szervezetünket a szükséges vitaminokkal és ásványi anyagokkal, avagy azt gondoljuk, hogy a tabletták szedésével tovább, jobban és egészségesebben élhetünk.
Ám még ha nem is hiszünk az ezen termékek köré épített marketingnek, valóban jót tesznek nekünk ezek a vitaminok és ásványi anyagok? Ennek jártunk utána.
Mi az, ami biztosan kell?
A brit Nemzeti Egészségügyi Szervezet (NHS) ajánlása szerint minden 65 év feletti és kevés napfényhez jutó embernek javasolt valamilyen D-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítő szedése. (A kevés napfény itt feltehetően az Egyesült Királyság időjárása és éghajlata alapján lett meghatározva.) Tény, hogy a téli időszak után a szervezet D-vitamin-szintje lecsökken, ennek hosszútávú egészségügyi hatásai azonban egyelőre még nem tisztázottak.
Dobos-Kufcsák Judit dietetikus szakértő szerint egy táplálkozási ajánlásoknak megfelelő, kellően kiegyensúlyozott és változatos étrend egy egészséges ember esetében képes az összes szükséges vitamin és ásványi anyag felvételét biztosítani egyetlen kivételével: ez pedig a D-vitamin.
„A D-vitamint azért nem tudjuk elegendő mennyiségben felvenni, mert a szükségletünk kisebb részét tartalmazzák csak az élelmiszerek, nagyobb mértékben a bőrben keletkezik a napsugárzás hatására. Viszont a mi égövünkön a késő ősztől tavaszig tartó időszakban nem jutunk elegendő napfényhez. Ezért ebben az időszakban a D-vitamin pótlása általánosan javasolt.”
Van, hogy nélkülük nem megy
Mindettől függetlenül bizonyos esetekben valóban szükség lehet egyéb más készítmények szedésére is. A várandósság, valamilyen betegség miatt folytatott diéta, avagy például a vegán táplálkozás mind olyan speciális állapot, amelyek révén a szervezet nem biztos, hogy elegendő vitaminhoz és ásványi anyaghoz tud jutni.
„Amikor valakinek az átlagosnál nagyobb a szükséglete egy-egy vitaminból, ásványi anyagból, vagy pedig valamilyen okból nem fogyaszthat, vagy nem fogyaszt egy-egy élelmiszercsoportot, akkor a hiánybetegségek elkerülése végett indokolt lehet az étrend-kiegészítők alkalmazása” – magyarázta a szakértő.
A túladagolás ugyanolyan veszélyes, mint a hiányállapot
Bár egyes esetekben valóban indokolt lehet a vitaminok szedése, ám hosszú távon nem biztos, hogy jót teszünk a szervezetünknek ezekkel a készítményekkel. A túladagolás ugyanis ugyanolyan káros lehet, mint maga a hiányállapot.
Ennek megállapításához érdemes visszaemlékezni az általános iskolában tanultakra, vagyis hogy a vitaminoknak két nagy csoportját különböztetjük meg: ezek a vízben és a zsírban oldódó vitaminok. A szakértő szerint míg az előbbibe tartozókat nem lehet túladagolni, addig az utóbbiakat igen – igaz, azért nincs olyan könnyű dolgunk: A zsírban oldódó vitaminok felhalmozódhatnak a szervezetben, és toxikus tüneteket okozhatnak. Azonban ez a mennyiség jellemzően annyira nagy, hogy azt csupán az élelmiszerekből nem, vagy csak nagyon nehezen, nagyon egyoldalú táplálkozással lehetne elérni. Étrend-kiegészítő formában már be lehet vinni olyan mennyiséget ezekből a zsírban oldódó vitaminokból, ami problémás lehet, mint ahogyan a gyógyszereket is túl lehet adagolni.”
Vesekő és a többi
A vízben oldódó C-vitamint túladagolni nem lehet, rövid távú, kúraszerű alkalmazása még hasznos is lehet, a túlzott bevitele azonban mégsem ajánlott a szakértő szerint sem, mert az arra hajlamosaknál növelheti a vesekőképződés rizikóját.
Ennél azonban jóval nagyobb veszélyt jelenthetnek a kétes eredetű, ellenőrizhetetlen összetételű készítmények, vagy azok az étrend-kiegészítők, amelyek azt az elvet vallják, hogy az ajánlásokhoz képest a sokszoros mennyiséget kellene bevinnünk ezekből az anyagokból – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Mi a megoldás?
Bár a különféle vitaminok és étrend-kiegészítő termékek valóban hasznosak lehetnek egyes esetekben, a változatos, kiegyensúlyozott és egészséges étrend kellően fedezni tudja a szervezet működéséhez szükséges tápanyagokat. Én mindenkinek azt javaslom, természetes forrásból igyekezzünk hozzájutni ezekhez a tápanyagokhoz, hiszen sok esetben a vitaminok, ásványi anyagok felszívódása és hasznosulása is teljesen más, sokkal kedvezőbb a természetes forrásból, mint az étrend-kiegészítőkből” – vallja a szakértő, aki szerint a speciális állapotok esetén, mint amilyen a terhesség vagy az ételallergia, mindenképp érdemes orvossal és dietetikussal konzultálni a megfelelő étrendről.