Sokszor látni,  hogy amint beíratják a szülők gyermekeiket a bölcsődébe, és amint  a kicsik elkezdenek ismerkedni a közösséggel, máris megbetegednek. Több a bölcsis-betegség, mint valaha. De létezik-e egyáltalán ilyen, és ha igen, mi lehet az oka? Ennek igyekeztünk utánajárni.


Póta György orvos, a Házi Gyermekorvosok Országos Érdekképviseleti Szakmai Egyesületének korábbi elnöke szerint természetes, hogy a bölcsőde és óvoda elkezdésekor mindenféle kórokozókkal találkoznak a gyerekek, mivel korábban otthon, védett környezetben voltak. Főként most a covid idején sokszorosodott meg a különféle vírusok által okozott betegségek száma.

A doktor úr elmondása szerint egy óvodában évente átlagosan húsz-harminc féle vírusfertőzéssel találkozik a gyerek, amelyből hat-nyolc okoz tünetet, vagyis beteg lesz tőle. Amíg a gyerekekkel otthon vannak az anyukák, - a covid idején ez még inkább felerősödött - és amikor aztán eljön a közösségbe lépés ideje, akkor hirtelen érik őt az ingerek. A gyermekorvos pár mondatban össze is foglalta ennek a karantén-helyzetnek a "mellékhatásait":

A bölcsőde és óvoda elkezdésekor mindenféle kórokozókkal találkoznak a gyerekek, mivel korábban otthon, védett környezetben voltakForrás: Shutterstock


A távolságtartás miatt tavaly ősszel alig találkoztam köhögős, náthás, lázas   gyerekkel, pedig normál esetben naponta tucatnyi ilyen esettel van dolgom.  Megdöbbentő volt látni, hogy a koronavírus-járvány miatti távolságtartás olyan   hatással járt, hogy eltűntek a banális, vagyis a normál vírusfertőzések.

Amióta világ a világ, létezik a közösségi betegségek fogalma, a bölcsi- és ovimumus: ez a gyerekek és a szüleik körében ismeretes tény. Vannak kicsik, akik olyan élethűen produkálják a betegség tüneteit, hogy a szülő, pedagógus,és sokszor még az orvos is bedől a mímelésnek.Természetesen több ízben valós a baj és a tünet jelzi, hogy mögötte húzódhat valami. Egyértelmű, hogy sok gyermek, miután egy védett burokban élt otthon évekig, nem akar egy új helyre bekerülni. Miért is akarna?

Otthon meleg van, anyu, apu szárnyai alatt azt csinálhat amit csak akar. Miért is akarná elhagyni a komfortzónáját?No, de térjünk át kicsit komolyabb témákra. Általában a bölcsöde-óvoda kezdéskor megszaporodnak a betegségek, és a gyerekek is szép számban betegednek meg. Egy lurkó beviszi a közösségbe, négy hazaviszi, és így tovább. A szülőket is meg lehet érteni valahol, hiszen felettébb nagy a rájuk nehezedő nyomás  a munkáltatók által. Ha egy anyuka többször hiányzik a munkahelyéről, vagy túl sokat van betegszabadságon, senkit sem érdekel, hogy a gyereke miatt van otthon, hamar lecserélik.

Idén ősszel azonban teljesen más vírusgenerációval találkoztak a gyerekek az óvodákban és a bölcsődékben. „Olyan mérhetetlen számban jelentek meg a köhögős, náthavírus-fertőzések, amilyet korábban nem tapasztaltam" – mondta az orvos. Póta György szerint a szülők nem értik, miért gyógyulnak ilyen lassan a gyerekek, miért esnek vissza többször is. Ez  valójában nem visszaesés, hanem újabb és újabb víruscsoportok: csak most hiányzik a gyerekekből az a természetes védettség, amely korábban lehetővé tette, hogy csak minden harmadik vagy negyedik fertőzést kapjanak el" – hangsúlyozta a szakember.

Azt is hozzátette, hogy a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közel harminc vírusfertőzésből most nem hat-nyolc alkalommal produkálnak tüneteket a gyerekek, hanem jóval többször. Míg korábban egy bölcsődei vagy óvodai beszoktatás úgy nézett ki, hogy egy hétig járt a gyerek, majd egy hetet otthon volt betegség miatt, most eltolódtak az arányok: három-négy nap közösségi létet kéthetes „betegszabi" követ.

A közel harminc vírusfertőzésből most nem hat-nyolc alkalommal produkálnak tüneteket a gyerekek, hanem jóval többszörForrás: Shutterstock

Több édesanyát hallani panaszkodni arról, hogy már nem tudnak mit tenni. A covid mellett különféle új járványtípusok is felütötték a fejüket, elszaporodtak a vírusok, és még nem beszéltünk a bakteriális fertőzésről, és ezek egyvelegéről. Pedig jócskán  jócskán. Sok olyan anya van, aki most kezdett szeptemberben egy új munkahelyen, vagy most ment vissza a gyes után dolgozni. Ahol nincs home-office lehetőség, ott brutális a helyzet. A megkérdezettek között szép számmal akad, aki három hónap alatt összesen másfél hetet tudott csak munkába járni.

Harmincéves praxisom alatt voltak elhúzódó járványok és néhány kemény hét ősz elején, de nem emlékszem olyan két hónapra, mint az idei szeptember-október, amikor ilyen sok szülő panaszkodott arra, hogy lassan gyógyul meg a beteg gyermeke – mondta a gyermekorvos.
Az édesanyák is különbözően gondolkodnak a bölcsisbetegségekről, hiszen míg az egyikük egy "kis orrfolyásnál" is otthon tartja a gyermeket, a másik akár lázasan is beviszi a közösségbe. Köhögnek, prüszkölnek a lurkók és joggal gondolhatja a szülő, hogy miért is óvja, tartja otthon a kicsit, ha a többi szülő még az alapszabályokat sen tartja be, mint például:

Betegen nem viszünk gyereket közösségbe!
Persze az már más kérdés, hogy mikortól  számít egy gyerek betegnek. Vírusmentes időszakban még csak-csak lehet kisérletezni, ám most a covid és különféle változatai idején nem tanácsos kockáztatni. Ahogy Póta doktor több helyen is nyilatkozta, saját magán is megtapasztalta az utóbbi időben, hogy mit jelent az, ha egy szezonban elmaradnak az úgynevezett szezonális vírusfertőzések. Miután az elmúlt évben alig volt beteg gyerek a rendelőben, az ő immunrendszere is elszokott a vírusok folyamatos jelenlététől, akárcsak a gyerekeké.

Nagyon jó az immunrendszerem,  és hiába dolgoztam korábban reggeltől-estig beteg gyerekekkel, sosem kaptam el a fertőzést. Az elmúlt egy-másfél évben sokkal kevesebb beteg gyereket láttam el, de szeptember óta, amióta beindult a nagyüzem, már kétszer voltam náthás. Egy év kihagyás után az én szervezetem sem ismerte fel a kórokozókat. – hallhattuk a doktor úrtól.

Forrás: Shutterstock

Rengetegféle véleményt, számos teóriát és javallatot lehet hallani, olvasni, hiszen az internetnek köszönhetően megnyílt az informálódás tárháza is. Arra azonban nem árt ügyelnünk, hogy honnan, kitől informálódunk és kérünk tanácsot, főleg, ha a gyermekünk egészsége a tét. Amennyiben odafigyelünk magunk és családunk immunrendszerére, sokat tartózkodunk friss levegőn és a megfelelő védekezéseket betartva éljük mindennapjainkat, remélhetőleg átvészelhetjük ezt az időszakot.

Dr. Póta György azt azonban megjegyezte és fontosnak tartotta kiemelni, hogy aktív gyermekorvosként a saját megfigyeléseit tudja csupán átadni, megosztani, és majd egy későbbi kutatás derítheti ki, hogy a koronavírus-járvány miatti távolságtartás hogyan hatott a más jellegű megbetegedésekre.

Véleménye szerint az elmúlt időszak sok tanulságot hordoz magában: például, hogy a rendeltetésszerű maszkhasználattal és távolságtartással az egyszerű vírusfertőzések nagy része kivédhető lenne, és nem lenne annyi beteg. Így év vége felé, a mögöttünk hagyott, embert próbáló hónapokra visszatekintve, érdemes ezeket a szavakat megszívlelni. Jó egészséget kívánunk mindenkinek, kicsiknek és nagyoknak egyaránt!