Nem csak külföldön, de ma már Magyarországon is egyre gyakrabban hallunk egy-egy fiatalról, aki osztálytársai kegyetlenkedései miatt dobta el magától az életét. Két évvel ezelőtt például egy olyan lányról írtunk, aki azért lett öngyilkos, mert szépsége miatt kiközösítették társai. Itthon pedig a napokban történt szörnyű tragédia: a társai folyamatos kegyetlenkedése miatt akart véget vetni az életének egy 17 éves fiú, aki a székesfehérvári Árpád Szakképző Iskola aulájába vetette le magát a legfelső emeletről. Kiből válik áldozat, kiből zaklató és egyáltalán mit tehetünk a jelenség ellen?

Az UNICEF jelentése szerint ma Magyarországon minden tizedik magyar fiatal szenved a hozzá közeli emberek és az iskolai erőszak valamilyen formájától. A zaklatásnak, megfélemlítésnek bárki célpontja lehet, és általában az érintettek erről senkinek sem számolnak be. Érdemes tehát odafigyelni a legapróbb jelekre is, hogy időben kiderüljön: a mi gyerekünket zaklatják-e a társai.

Forrás: Thinkstock

De mit nevezünk zaklatásnak?

Mivel egy sokrétű, sokféle arcot öltő, ezért nehezen megragadható jelenségről van szó, a kutatók egy hosszú folyamatban munkálták ki azt a meghatározást, amely egyértelműen elválasztja az iskolai zaklatás eseteit a gyerekek közötti erőszakoskodás más formáitól. A nemzetközi szakirodalomban általános elfogadott definíciót Olweus nevéhez köthetjük. Az ő megfogalmazása szerint iskolai zaklatásról akkor beszélhetünk, ha jelen van tudatos, bántó szándék, azaz a zaklató célja, hogy testi vagy lelki fájdalmat okozzon. Ezen túl hatalmi egyensúlyhiány is fenn áll az érintettek között, tehát az áldozatnak az adott helyzetben nincs módja, lehetősége, hogy megvédje magát. Ha mindez csupán egy-egy alkalommal fordul elő, még nem beszélhetünk zaklatásról. Zaklatásról akkor beszélünk, ha mindezek hosszabb ideig, ismétlődően zajlanak. 

Zaklatás a világhálón

A zaklatás nem feltétlenül személyesen történik, ahogyan korábban is írtuk, egyre gyakoribbak a közösségi oldalakon való megfélemlítések. A fiatalok gyakran napi 24 órában és heti hét napon át jelen vannak a virtuális térben, úgyhogy nem meglepő, hogy néhány gyerek a társaik ellen használja ezeket az új eszközöket - számoltunk be az újfajta jelenségről nemrégiben. Egy egy újfajta terror, több kutató szerint érzelmileg talán még megterhelőbb, mint a hagyományos formája. 2003 októberében történt az interneten kereszül történő megfélemlítés, azaz cyberbullying első tragikus kimenetelű eseménye. A 13 éves Ryan Patrick Halligan gyermekkora óta tanulási nehézségekkel küzdött, s évek óta osztálytársai gúnyos megjegyzéseinek céltáblája volt. A hetedik osztály végére aztán helyzete megoldódni látszott, mert korábbi zaklatójával sikerült zöld ágra vergődnie, sőt, közeli barátságba került egyik csinos osztálytársnőjével is, akivel a nyári szünetben kezdett el chatelni. Ryan várakozással telve tekintett az őszi tanévkezdés elé, remélve, hogy a jövőben talán minden könnyebben megy. Az új tanévben azonban keserű csalódás érte: kiderült, hogy a kibékülés és az új ismeretség csak további eszköz volt megaláztatására. Az interneten kicsalt intim információkat felhasználva az egész iskola előtt nevetségessé tették Ryant. A fiú nem bírta tovább elviselni a folyamatos megaláztatást és végül a házuk fürdőszobájában felakasztotta magát. Ezzel Ryan Halligan lett a cyberbullying első ismert halálos áldozata.

Forrás: Thinkstock

Ki lehet áldozat?

Természetesen bárkiből válhat áldozat, de mégis a legtöbb bűnbak azok közül a gyerekek közül kerül ki, akiknek alacsony az önértékelésük, félénkek, visszahúzódóak. Szociális készségei az átlagosnál gyengébbek, vagyis kevés barátjuk van. A legjellemzőbb az, hogy egy különösebb ok nélküli támadásra a gyerek éppen rosszul reagál és mivel nem tudja magát kellőképpen megvédeni, újabb támadások középpontjává válik.

Kiből válik zaklató?

Nagy általánosságban azt gondolhatnánk, hogy ezek a gyerekek agresszívek, durvák és erőszakosak. A nemzetközi kutatások sora viszont sokkal inkább azt igazolják, hogy azokból a gyerekekből válik zaklató, megfélemlítő, akikkel otthon keveset foglalkoznak a szülei, elhanyagolják őket, vagy következetlenül nevelik őket. Ami viszont minden zaklatóban azonos vonás: fontos számukra a hatalom és örömet okoz nekik, ha másokon uralkodhatnak.

Hová vezet mindez?

A folyamatos stressz, a megaláztatások, annak átélése, hogy senki nem segít rajta, rombolja az önbecsülést, még visszahúzódóbbá, szorongóvá válhat a zaklatott gyerek. Az étvágytalanságtól, iskolakerülésnek át egészen az öncsonkításokig, legvégső esetben pedig öngyilkossághoz vezethet. 

Kata, 32 éves, tervezőszerkesztő
Egy kis faluban születtem, ahol mindössze egy általános iskola volt. Gyerekkoromban sokat betegeskedtem, a vesémmel voltak problémák – emiatt eléggé vékony lány voltam, ráadásul a különböző kezelések miatt sokat is hiányoztam az órákról. Valószínűleg ezért, de igazából a mai napig nem tudom, hogy miért, rendszeres gúny tárgyává váltam. Volt például egy fiú osztálytársam, aki minden reggel, ahogy beértem a terembe, a fejemhez vágott egy teniszlabdát. És ez így ment hosszú évekig. Az elején még megmondtam a tanárnak, de mivel nem történt semmi változás, illetve annyi, hogy a sorozatos árulkodás miatt még inkább megbélyegeztek és kiközösítettek, ezzel is felhagytam. Nem tudtam mit tenni, tűrtem. Utólag, ahogy visszaemlékezem erre az időszakra, azt tudom mondani, hogy egy pokol volt az a nyolc év.
Forrás: Thinkstock

Mit tehetünk?

Figyeljünk az apró jelekre! A gyerekek legtöbbször azért hallgatnak, ha az iskolában megfélemlítés állnak, mert nem hiszek el, hogy bárki segíteni tudna nekik és félnek attól, hogy az árulkodás miatt még rosszabb helyzetbe kerülnek. Ha azt látjuk, hogy gyermekünk étvágytalan, változás történik a szokásaiban, a tanulási teljesítményében, igyekezzünk tapintatosan szóra bírni. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy bántalmazzák, feltétel nélkül álljunk mellé, de tartózkodjunk a sajnálkozástól. Feltétel nélkül álljunk mellé! Beszéljük át vele, hogy milyen stratégiával tudna szembeszállni a kínzóival, kitől kérhetne segítséget. Beszéljünk a pedagógusokkal. Ha ezek hatására sem történik változás, vagy a helyzet rosszabbra fordulna, vigyük át a gyereket egy másik intézménybe! Szükség esetén pedig kérjük pszihológus segítségét!” – tanácsolja Budai Mariann pedagógus, akinek kutatási szakterülete az iskolai bántalmazások.

Sztárok a bántalmazás ellen

Nem régiben fiatal sztárok is felhívták a figyelmet arra, hogy az iskolai szekálás, az elektronikus zaklatás elterjedtebb, mint gondolnánk, de van segítség. Young G, a Children of Distance, Janicsák Veca és Hien is vallottak arról, őket hogyan érintették a témához kapcsolódó rossz gyerekkori élményeik, egyúttal az ez alkalomból készített kisfilmekben tippeket is adnak arra, hogyan lehet mindebből kitörni. "Engem mindig kipécéztek" – mesélte el Young G, aki legszívesebben kerülte volna a konfliktust, a nagyobb, erősebb gyermekek azonban jobbára kinézték maguknak, így igen gyakran barátai segítségére szorult a népszerű rapper. De Hien sem úszta meg az iskolai zaklatást. „Másodikos korom körül megtalált az éppen menő banda és a származásommal próbáltak bántani. Mivel látták, hogy nem érdekel, gyorsan leszálltak rólam. A legjobb barátnőmet azonban kipécézték, és elég hosszú időn keresztül gúnyolták, kinevették, ha elesett és mindenfélékkel próbálták bántani. Szerintem az a legjobb módszer a cikizések és zaklatások ellen, ha látják, hogy nem érdekel, amit mondanak, ilyenkor legtöbbször egyszerűen békén hagynak.”- ajánlja az énekesnő.

HienFotó: Hámori Zsófia/Life.hu

Segítség mobiltelefonos alkalmazáson

Az UNICEF Magyar Bizottság a világon elsőként fejlesztett ki egy olyan mobiltelefonos alkalmazást, ami erőszak helyzetekben azonnali segítséget nyújt a gyermekeknek. Ha a gyermeket bántják, vagy veszélyben van, egyetlen gombnyomással segítséget hívhat, vagy elküldheti GPS koordinátáit. Az alkalmazás segítségével tanácsot kérhet arra is, mit mondjon, vagy mit tegyen a gyermek, ha erőszak érte, vagy segíteni szeretne valakit, akit erőszak ért. A HelpAPP mobil alkalmazás segít az erőszak helyzetek felismerésében, elkerülésében és kezelésében. Az alapvető funkciók mellett (segélyhívó, pánik gomb, helyzetjelzés) az applikációval a gyermekek elsajátíthatják az erőszakmentes megoldási módokat, rátanulhatnak a konfliktusrendezés pozitív technikáira. Az UNICEF Magyar Bizottság azért fejlesztette ki a HelpAPP-et, mert a 21. század gyermekei a digitális világ gyermekei. A legnagyobb természetességgel használják a mobiltelefonokat, számítógépeket, internetet. Ha segíteni akarunk nekik, azt a nyelvet kell megtanulnunk, amit ők beszélnek. Azokat az eszközöket kell használnunk, amelyeket ők használnak.