Az iskolai osztály napjainkban elsődleges szociális egységként működik. Az osztályban a gyerekek átélik és alakítják a társas élet szabályait, az alá- és fölérendeltségi viszonyokat, az együttműködést és a versengést, a szolidaritást és a kirekesztést. Egy gyerek számára kulcsfontosságú tehát, hogy megfelelően sikerül-e beilleszkednie az adott közösségbe. Így segíthetjük őt.

A beilleszkedés egy ismeretlen közegbe van, akinek könnyebben, és van, akinek sokkal nehezebben. Az iskola azért játszik fontos szerepet a szocializációban, mert a felnőtt társadalomnak sokkal hűségesebb modellje, mint a család. El kell fogadnia és fogadtatnia egy olyan értékrendet, amelynek a teljesítmény áll a középpontjában. Különösen nehéz ez akkor, amikor a gyerek éppen kamaszodik és az általános iskola szerető közege után egy újabb, idegen, teljesítményorientáltabb helyen, középiskolában, gimnáziumban kezdi meg tanulmányait.

Forrás: Thinkstock

Íme, néhány hasznos tanács, hogyan segíthetjük gyerekünket a beilleszkedésben

Előtted az egész nyár, van idő a mély beszélgetésekre, a félelmek tisztázására. Készítsd fel arra, hogy a sok új ember között legyen nyitott, mosolygós, érdeklődő, de ne túlságosan tolakodó. Hallgasd meg a félelmeit, ha vannak, ne legyints rájuk, vedd őket komolyan.

A biztató szavak ilyen helyzetben talán a legfontosabbak. Mondd el neki, hogy mindig legyen büszke magára, és azokra a dolgokra, amiket szeret, és amelyek fontosak a számára az életben.

Beszélgess vele arról, hogy sosem lehet egyszerre mindenkinek tetszeni! Mindig lesz olyan gyerek az osztályban, akinek nem lesz szimpatikus, de ezekkel nem szabad foglalkozni. Ne hagyd, hogy a szívére vegye, ha valaki nem kedveli.

Az első napok, hetek az igazán kritikusak – különböző típusú közösségek, klikkek alakulnak ki: vannak az igazán demokratikusak, akik egyenrangú tagokként közösen döntenek arról kimondva vagy kimondatlanul, hogy befogadnak-e valakit vagy sem. De vannak olyan társaságok is, ahol már kezdettől fogva érezhető, hogy van pár véleményvezér, akiknek a szava meghatározóbb, mint másoké. Amennyiben ilyen közegbe csöppen a gyerek, érdemes időben kiszúrni a véleményvezéreket és megnyerni magának azokat, hogy aztán később se legyen gond!

Fotó: Hámori Zsófia/Life.hu
Majsai László pszichopedagógus
"Amikor általános iskolából gimnáziumba vagy középiskolába megy egy diák, tehát egy vadonatúj közösségbe lép, valójában kicsi a kiközösítés veszélye. Ilyenkor még formálódik az új csapat, az első évben még mindenki keresi mindenki társaságát - csak ezt követően alakulnak ki úgynevezett klikkek vagy baráti társaságok. Ha már kialakultak az osztályon belüli kapcsolatok és a gyerek még ekkor is úgy érzi, hogy nem sikerült kellőképpen beilleszkednie, szomorú, de tény, hogy a szülő ilyenkor már nem sokat tehet. Ezt a jelenséget úgy előzhetjük meg, ha óvodás korban sokat visszük a gyereket közösségbe, ha lehetővé tesszük, hogy az óvodában töltött időn túl is barátkozhasson a társaival, például közös programokat találunk ki más szülőkkel. Sajnos sok gyerek - a szülői lustaság következtében - válik magányossá, és kamaszkorban ez abban nyilvánul meg, hogy nehézségeik támadnak az új közösségekbe való beilleszkedésben - ilyenkor általában teret nyernek a különböző pótcselekvések és meszaporodnak a pusztán virtuális kapcsolatok a közösségi oldalakon."