Itt a farsang, áll a bál – a magyar halloween, azaz a farsangi időszak vízkereszttől hamvazószerdáig tart, és hagyományosan vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek kísérik. A következőkben megpróbáltunk utánajárni, hogy honnan is eredeztethető a farsang története, és hogy a jelmezes beöltözésen kívül, van-e közös gyökere a kelta halloween ünnepével.

Az internet népe a halloween közeledtével rendre minden évben előveszi a már jól ismert lózungokat: 

  • "Magyarországon nincs halloween, nálunk farsang van!" 
  • "Ne majmoljuk Amerikát, ünnepeljük a halottainkat halottak napján, és húzzunk jelmezt farsangkor!" 
Forrás: Thinkstock

A halloweeni beöltözést idehaza sokan nem nézik jó szemmel, pedig bizony ez a közkedvelt szokás hasonló okokra és gyökerekre eredeztethető vissza, mint a farsangi jelmezhúzás. 

A kelta farsang, azaz a halloween

A halloween egy ősi, kelta ünnep, sőt szakértők szerint az egyik legrégibb ünnep, amelynek a mai formája az évszázadok során több kultúra hagyományainak keveredésével alakult ki.

A kelták az évet két évszakra osztották: a tél az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. A kelták számára a halloween igen jelentős ünnep volt, hiszen az óesztendő végét és az új esztendő kezdetét jelentette, éppen ezért szorosan kötődött a halotti kultuszhoz is.

Úgy hitték, hogy halloween éjjelén elvékonyodik az élők és holtak világa közötti határ, így hát mindenszentek éjszakáján ijesztő töklámpásokat faragtak, és jelmezeket öltöttek, hogy megvédjék magukat az ártó szellemektől.

De most lássuk, valójában mit is ünnepelünk farsang idején 

A halloweenhez hasonlóan a farsang is eredetileg egy pogány ünnep volt, semmilyen jelentős keresztény eseményhez nem kötődik, csupán a gazdag pogány hagyományok miatt került át a keresztény vallás ünnepei közé. A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat a 16. és 17. században főleg a bujaságot szimbolizáló szokások miatt tiltották, idővel azonban ezeket a kiirthatatlan hagyományokat a kereszténység a maga képére formálta. A farsang egyébként a húsvéthoz hasonlóan mozgó ünnep, hossza, azaz a farsangi ünnepség vége a húsvéthoz igazodik. A farsangot lezáró húshagyó kedd, illetve a következő napi hamvazószerda a negyvennapos nagyböjt kezdetét jelöli. 

A farsang ünnepét az a középkori hiedelem hívta életre, amely szerint a nap ereje a tél végéhez közeledve meggyengül, ennek hatására pedig gonosz, ártó szellemek kelnek életre.  

Forrás: Tumblr

A zajos mulatozással, jelmezes felvonulásokkal, boszorkánybábuk égetésével ezeket a szellemeket akarták kiűzni a falvakból 

– hasonlóan a halloweeni szokásokhoz. 

A farsang egyébként a párválasztás időszaka is volt, és esküvői szezonként is funkcionált, mivel a húsvéti böjt időszakában már nem szabadott esküvőt tartani. 

A farsang csúcspontja a karnevál vagy magyar nevén a farsang farka, amely az ünnep utolsó, legmozgalmasabb napjait foglalja magába. Ekkor a legzajosabbak és legkicsapongóbbak a mulatságok, számos külföldi városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat – például a rióit vagy a velenceit –, hazánkban pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást. 

Egy busó nő áldozatához közelít a mohácsi busójárásonFotó: Margitay Klára/Life.hu

A halloween a felnőtteké, a farsang a gyerekeké? 

A halloweeni és farsangi beöltözések egyik szembetűnő különbsége, hogy hazánkban egy ideje igazából csak a gyerekek szoktak beöltözni az iskolai és óvodai farsangi karneválok alkalmával, a felnőtteknek viszont valamiért ciki lett a farsangi jelmezbe bújás. Pedig bizony van élet a rémisztő halloweeni boszorkány- vagy lotyóstök-jelmezeken túl is, csak egy kis kreativitás kell hozzá. A következőkben összeválogattuk a mi kedvenceinket, kicsik és nagyok egyaránt inspirálódhatnak belőlük! 

/1601/A_leg201611917824