A következő levélírónk - a korábbi történetekkel ellentétben - nem az elhagyott fél szempontjából meséli el házassága végét. Ebben az esetben ő volt az a fél, aki véget vetett addigi közös életüknek. 

Néhány hete indítottuk útjára A nap, amikor véget ért a házasságom címmel sorozatunkat, amelyben olvasóink anonim módon oszthatják meg saját kálváriájukat.

A nap, amikor véget ért a házasságom

Esélyem sem maradt arra, hogy leültessem a férjem, és elmagyarázzam neki, miért akarom elhagyni. Nem volt lehetőség arra, hogy tisztázzam vele a helyzetet, pedig megérdemelte volna.

Ehelyett életem legrosszabb napja jött el, amikor megtalálta azt a rengeteg szenvedélyes SMS-t és e-mailt, amelyek mind a viszonyomról árulkodtak, és arról, hogy milyen hosszú ideje hazudok neki.

Minden percet kihasználtunk, hogy együtt lehessünk (képünk illusztráció)Forrás: Thinkstock

Látta, hányszor írtam le annak a másiknak, hogy szeretem, és hogyan terveztem vele együtt a közös jövőnket.

Amikor mindez kiderült, talán még javíthattam volna a helyzeten valamennyit, de én inkább csak rontottam azzal, ahogy megpróbáltam tagadni a dolgokat.

Amin igazán meglepődtem azon az estén és az utána jövő napokon, az az volt, hogy a férjem megpróbált még harcolni értem. De én addigra már döntöttem, és esélyt sem adtam neki. Hat csodálatos év – tele emlékekkel és szerelemmel – egy pillanat alatt odalett.

A nap, amikor véget ért a házasságom
Neked is van egy fájdalmas történeted, amit szívesen kiírnál magadból? Küldd el nekünk az info@life.hu e-mail címre, és öntsd ki a szíved a Life.hu segítségével!
Aztán egy-egy pohár sörrel a kezünkben elcsattant az első csók (képünk illusztráció)Forrás: Thinkstock

Huszonkét évesen szerettünk egymásba, huszonöt évesen jegyeztük el egymást, és huszonhat évesek voltunk az esküvőnk napján. Én, mint akinek korábban nem igazán volt kapcsolata férfiakkal, meglehetősen magabiztosan vágtam bele a házasságba. Mint a legtöbb ifjú párnak, nekünk is számtalan tervünk volt: utazgatás, gyerek, családi ház. Így azután, amikor 2015 szeptemberében mindkettőnknek új állása lett, úgy éreztük, közelebb kerültünk a céljainkhoz.

Amikor besétáltam az új irodaházba, hogy megkezdjem a munkámat, még nem sejtettem, hogy a házasságomnak hamarosan annyi.

De aztán hétfőn ott volt ő. Egy jóképű, német férfi, aranyos akcentussal. A kezdeti vonzalom dacára nem tettem semmit. Mindketten házasok voltunk, ő nyolc évvel idősebb és sokkal magasabb pozícióban, mint én. De 264 nap múlva minden megváltozott. Egy hosszúra nyúlt értekezlet után felajánlottam, hogy hazaviszem, ő pedig előtte még meghívott egy italra. Aztán egy-egy pohár sörrel a kezünkben elcsattant az első csók.

Bűntudatom volt, amikor otthon befeküdtem a férjem mellé az ágyba, de alig vártam, hogy másnap újra találkozzunk.

De aztán kicsúsztak a dolgok a kezeink közül (képünk illusztráció)Forrás: Thinkstock

Innentől kezdve felgyorsultak az események, minden percet kihasználtunk, hogy együtt lehessünk, hazudtunk a párjainknak, és azt gondoltuk, hogy megúszhatjuk.

De aztán kicsúsztak a dolgok a kezeink közül. Három hét sem telt el, amikor szerelmet vallottunk egymásnak, és én akkor már tudtam, hogy ezt nem titkolhatom tovább a férjem elől, döntenem kell kettőjük között. És amikor ezen elgondolkodtam,

azt éreztem, hogy a szeretőm elvesztése jobban fájna.

És ezzel a beismeréssel a szívemben már biztosan tudtam, hogy el fogom mondani mindezt a férjemnek, aki életem szerelme, aki a legfontosabb az életemben, aki bármit megadna nekem. El fogom mondani neki, hogy mást szeretek...