"Senki nem mondta, hogy lehet, hogy idő előtt megszületik a baba" - egy koraszülött kislány története

koraszülés Születés baba koraszülött világnap szülés család kórház
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Petra csodával határos módon egy ép, egészséges és eleven négyéves kislány. Igen, csodával határos módon, Petra ugyanis csupán 27 hetet töltött édesanyja pocakjában, az apró baba mindössze 600 grammos volt, mikor világra jött. A koraszülöttek világnapja alkalmából Fekete-Körömi Eszterrel, Petra anyukájával beszélgettem.

Petra már négyéves nagylány, senki nem mondaná meg róla, hogy extrém koraszülöttként jött világra. Az anyukájában, Eszterben azonban a mai napig él az az aggódás és fájdalom, amit Petra korai születésénél, és az azt következő hetek alatt átéltek. Ahogy mondta, egy gyászhoz hasonló lelkiállapotba került, amiből időbe telik, hogy felépüljön az ember. Nem így tervezte, nem erről álmodott. A legjobbat szerette volna gyerekének és úgy érzi, nem sikerült nyugodt életkezdést adnia neki.

Petra extrém koraszülöttként jött világra (képünk illusztráció) Forrás: Thinkstock

Koraszülöttnek azokat az újszülötteket nevezzük, akik a várandósság 37. hete előtt jönnek a világra. A nemzetközi besorolás alapján a 32–36. héten született kisbabák az enyhe koraszülött kategóriába tartoznak, a 28–31. hétre születettek az alacsony gesztációs korú kategóriába, míg a 22–27. héten születettek az igen alacsony gesztációs korú vagy extrém koraszülött kategóriába. Korábban az élve születés alsó határa a betöltött 28. hét volt. 1995-ben azonban ezt a 24. hétre szállították le, ami azt jelenti, hogy az orvosoknak a 24. hét után világra jött csecsemők megmentéséért mindent meg kell tenniük.

Magyarországon gyakorlatilag népbetegségnek számít a koraszülés: évente 8000 újszülött, azaz tízből egy kisbaba idő előtt lát napvilágot.

Az fájdalom ellenére történetük mégis pozitív és erőt adó minden sorstársuk számára: Petra küzdelmének, élniakarásának; a szülők kitartásának és szeretetének valamint egy jó adag csodának hála, az alábbiakban egy makk egészésges kislány történetét mutathatjuk be.

Petra tervezett gyerek volt, készültetek rá?

Első és abszolút tervezett, várt baba volt. Ahogy elhatároztuk, hogy családot alapítunk, meg is fogant. Ez a része teljesen rendben zajlott, az örömünk azonban sajnos nem tartott sokáig. A 9. héten vérzést tapasztaltam, amitől nagyon megijedtem. Volt fogadott orvosom, akihez rendszeresen, talán kicsit túl gyakran is jártam és most is hozzá mentünk, hogy meg tudjuk mi a baj. Megállapította, hogy a méhszájon alakult ki egy polip, de azt mondta, hogy ez a terhességtől teljesen független dolog és a magzatot nem érinti. Több olvosnál is jártunk, voltam ügyeleten is, de mindig ezt a választ kaptam, azt mondták nincs semmi probléma.

Meg tudtak nyugtatni?

Nyílván ezután még sűrűbben mentem vizsgálatokra, kéthetente mindig látott az orvosom, sőt mikor nagyon stresszeltem többször az ügyeletre is bementem, úgy voltam vele, hogy inkább többször feleslegesen. És természetesen továbbra is próbáltak megnyugtatni, de

én ettől kezdve folyamatosan aggódtam, nem tudtam megszabadulni a rossz érzésektől.

Ahogy elhatároztuk, hogy családot alapítunk, meg is fogant (képünk illusztráció) Forrás: Thinkstock

Aztán a 16. hét környékén levált ez a polip, ezzel pedig végülis a propléma is megszűnt. Ezután egy sokkal jobb szakasz következett, minden rendben volt, a genetikai ultrahangon sem találtak semmi eltérést, Petra szépen növekedett. Akkor már én is elhittem, hogy nincs baj, minden a legnagyobb rendben lesz.

Az idilli állapot azonban nem tartott sokáig...

Sajnos nem. A 25. héten fellépett egy újabb probléma. Egyik nap úgy éreztem, mintha nem mozogna a baba. Elmentem az orvosomhoz, megvizsgált és azt mondta, hogy nincs semmi baj, van ilyen, hogy nem mozog annyit a baba, vagy többet alszik. Az anyai megérzésem azonban rosszat sejtett. Éreztem, hogy valami megváltozott, éreztem ugyan, hogy mozog, de nem úgy és nem annyit, mint korábban. A korábbi túlaggodásom miatt azonban úgy éreztem, most nem vesznek elég komolyan.

És innentől kezdve a baba szokatlan mozgása állandósult?

Igen. Idönként éreztem, tehát tudtam, hogy ott van, de ez egészen más volt.

Olyan volt, mintha egy másik baba lenne a pocakomban.

Mindemellett persze próbáltam bízni az orvosomban és elhinni, hogy tényleg nincs baj. Aztán egyszercsak ismét újabb vérzést észleltem. Nem volt sok, de mivel már hetek óta nem jelentkezett, a férjemmel elmentünk az ügyeletre. Az ügyeletes orvos megvizsgált, de azt mondta, nem lát semmi különösebbet.

Azt nem tudták megmondani, hogy mi okozza a vérzést?

Az ügyeletes orvos azt mondta, hogy szerinte a polip helye. Azt is mondta, hogy bár a protokoll szerint bent kellene tartania, de ha vesznek mintát, utána ő a saját felelősségemre hazaenged. Mi viszont úgy éreztük, hogy a korházban biztonságban vagyunk, ha bármi történne és inkább maradtunk. Másnap bejött a választott orvosom, ő is megvizsgált, 890 grammra tippelte a babát, a levett vérmintát elküldte vizsgálatra.

Próbáltam bízni az orvosomban és elhinni, hogy tényleg nincs baj (képünk illusztráció) Forrás: Thinkstock

Aztán délután egyszer csak felment a vérnyomásom. Az orvosok toxémiára gyanakodtak, de a vizsgálatok nem igazolták. Kaptam antibiotikumot, sőt tüdőérlelő injekciót is,

azt azonban senki nem mondta, hogy lehet, hogy idő előtt meg fog születni a baba.

Este az ügyeletes orvos megultrahangozott és kiderült, hogy nagyon kevés a magzatvizem, mindössze egy deci, valamint a köldökzsinor állapotát sem látta jónak. Kiderült, hogy rés keletkezett a magzatburkon, a magzatvíz pedig szétfolyt a szövetekben, a vérnyomásomat is ez nyomhatta fel.

Az ügyeletes orvos közölte velem, hogy

a babának sokkal több esélye van, ha 27. hétre megszületik, mintha a pocakomban marad.

Ez a mondat a mai napig a fülembe cseng.

A 27. héten elindították a szülést?

Aznap még nem. Másnap reggel jött a saját orvosom, aki az ügyeletes orvossal szemben azt mondta, hogy magzatvíz még újratermelődhet, és hogy szerinte van esély rá, hogy bent maradhasson. Végül az orvosi konzílium mégis úgy döntött, hogy császármetszést végeznek.

Innentől kezdve az egész olyan volt mint egy film, csak sodródtam az eseményekkel.

Toltak-vittek, azt sem tudtam, hol vagyok. Mondták, hogy a PIC-re fog kerülni a baba, amiről akkor még fogalmam sem volt, hogy mit jelent. Ma már persze tudom, a koraszülötteket ellátó speciális, úgynevezett Perinatális Intenzív Centrumot rövidítik így. Nem tudtam mire számítsak, közben pedig azon gondolkodtam, vajon kifejlődött-e már mindene?

Mondtak valamit Petra esélyeiről?

Ekkor még nem. Csak azt, hogy ha bent hagyják, nincs esélye. Mindenki meglepődött, mikor Petra rögtön felsírt és, hogy önállóan képes volt lélegezni. Annyit mondtak, hogy nagyon kicsike, 600 gramm volt és hogy ennél ilyen korban már nagyobbak szoktak lenni.A születése után nem mutatták meg, rögtön elvitték, csak másnap mehettem be hozzá először. Akkor jött be a PIC főorvosa is, hogy elmondja Petra életesélyeit. Megnyugtatott minket, hogy az állapota stabil, minden szerve a korának megfelelő fejlettségű, de az első két hét kritikus. Számos probléma léphet fel az agyvérzéstől kezdve emésztési gondokig, látás vagy halláscsökkenésig. Azt is mondta, most

egy nehezebb utazás vár ránk annál, mint amit mi elképzeltünk, de ez az utazás is lehet szép, csak éppen máshogy.

Meddig kellett Petrának a kórházban maradnia?

Tíz hetet töltött bent, mikor elérte az egykilós súlyt, hazavihettük. A világért nem hagytunk volna ki egyetlen látogatási alkalmat sem, az viszont nagyon megterhelő volt, hogy napont mindössze háromszor 15 percet lehettünk bent nála. Egyébként az egyesülettel egyebek mellét azt is el szeretnénk érni, hogya PiC-en a szülők családiasabb környezetben lehessenek minél többet gyermekükkel.

Petra csodával határos módon egy ép, egészséges és eleven négyéves kislány Forrás: Fekete-Körömi Eszter

Mivel Piliscsabán lakunk, szinte egész napunk a közlekedéssel telt, a kórház és az otthonunk között. Aztán egy szerencsés véletlen folytán megoldódott ez az ingázás. A testvérem a kórháztól öt percre lakik és a lakásukkal szemben lévő egyik ingatlant éppen árulták. Felhívtuk a számot, elmondtuk a tulajdonosnak a történetünket és megkérdeztük, nem adná-e ki egy időre nekünk albérletet. A tulaj pedig gondolkodás nélkül odaadta, még bérleti díjat sem kért, csak a rezsit kellett fizetnünk. Berendezkedni viszont egyáltalán nem szerettem volna. Úgy éreztem nem jó ómen, lelkileg az tartott bennünket, hogy tudtuk, mi a kórházból haza fogunk menni hamarosan hárman.

Nem vagy egyedül

Eszter a Koraszülöttekért Országos Egyesületen keresztül különböző segítő munkákban vesz részt, annak érdekében, hogy más családokat informáljanak, és megkönnyítsék mindennapi életüket. Részt vett például a PICi füzet, nagy segítség című ingyenes információs kiadvány elkészítésében is, amellyel azoknak a koraszülőknek szeretnének segíteni, akik még útjuk elején állnak.

A kiadványt itt érheted el.

De hiába voltunk ott minden nap, minden látogatáskor, legbelül mérhetetlen tehetetlenséget éreztünk. Attól viszont egy kicsit hasznosabbnak éreztem magam, hogy volt tejem, tudtam fejni és vinni be a kórházba. És ez is nagy csoda, mert úgy, ahogy Petra aprócska szervezete, az én testem sem volt még kész.

Mindig azt szoktam mondani, hogy Petra korababa, mi pedig koraszülők vagyunk. Egy koracsalád.

Petra most volt októberben 4 éves, életvidám és egészséges. A hazatéréstől számítva nehéz volt idáig eljutni?

Hat-hét hónaposan kicsit le volt maradva, feltűnt, hogy a mozgása nem fejlődik normálisan, egyáltalán nem tudott például forogni. Azt tudni kell, hogy a kórházban betanították nekünk a Katona-féle tornát, amit rendszeresen csináltunk is itthon. Ám, amikor feltűnt, hogy nincs minden rendben, elvittük Dévény-tornára. Nagyjából két-hátom alkalom után már látványos fejlődést tapasztaltunk, átfordult, mászott és felült szépen egymás után, ahogy kell. Tizenhat hónapos korára behozta a lemaradást és az utógondozáson is mindig azt mondták, hogy teljesen rendben fejlődik, hogy egy valódi sikertörténet.

Petra már négyéves nagylány Forrás: Fekete-Körömi Eszter

Hiába lett boldog vége a történetnek, egy ilyen traumát nem lehet egyik napról a másikra feldolgozni.

Sokáig egy gyászhoz hasonló lelkiállapotban voltam, gyászoltam azt, hogy nem sikerült egy nyugodt életkezdést adni a gyerekemnek. Ma már sokan mondják, hogy próbáljunk meg egy újabb babát, viszont mi most határozottan úgy érezzük, hogy nem szeretnénk még egy gyereket. Ha úgy alakulna, természetesen megtartanánk, de tudatosan nem szeretnénk.

Annyira közel voltunk a tragédiához, hogy nem hiszem, hogy kétszer is megtörténhet a csoda.

Valami nem működött nálam, és nem szeretnénk kockáztatni. Szerintem egy gyerek nem olyan, mint mondjuk egy nyelvvizsga, amivel lehet próbálkozni.

A halál tabu, ha a gyerekről van szó?http://www.life.hu/csalad/20161028-halottak-napja-mindenszentek-hogyan-beszeljunk-a-halalrol-a-gyereknek.htmlA halál ugyanúgy az élet része, mint a születés. Egy gyereket a kistestvér érkezésére is fel kell készíteni, miért ne tennénk meg ezt például egy rokon elvesztésével kapcsolatban is? Egy szerettünk halála bármikor megtörténhet, nem szabad persze eköré építkeznünk, de jó, ha tudatában vagyunk. Család--Nyílt levél a gyermekeiket egyedül nevelő anyáknakhttp://www.life.hu/csalad/20161028-nyilt-level-a-gyerekeiket-egyedul-nevelo-anyaknak.htmlEgyedülálló anyaként hatalmas terheket vesz magára egy nő, és természetesen azt is kőkemény megemészteni, hogy az egykori közös boldogságnak mindörökre vége. Sok esetben azonban a válás egy új, boldogabb élet kezdete lehet – így történt ez levélírónkkal is. Család--A nap, amikor véget ért a házasságom: "Azt hittem, álmodtam, és kértem ébredjek fel"http://www.life.hu/csalad/20161102-a-nap-amikor-veget-ert-a-hazassagom-kulonkoltozes-megbanas.htmlEgy újabb történet, egy újabb szétszakadt család – ám ebben az esetben talán még van remény az újrakezdésre, a közös boldogságra. Levélírónk legalábbis nagyon bízik benne. CsaládThinkstockA Guinness-rekorder anya 69 gyerekkel – a világ legtermékenyebb családjaihttp://www.life.hu/csalad/20161103-a-legtermekenyebb-csaladok-legtobb-gyerekkel.htmlSokan vannak, akik mindig is szép nagy családról álmodtak, és akiknek szájából gyakran hallani, hogy egy komplett focicsapatnyi lurkót szeretnének. Nos, az alábbi édesanyáknak és édesapáknak nem csak a szája járt: többtucatnyi "focicsapatot" hoztak össze az évek alatt. Család--Az anya, aki leborotválta a lánya haját, mert az rákos gyereket csúfolt - Megoldás a megszégyenítés?http://www.life.hu/csalad/20161104-bunteteskepp-megszegyenitik-zaklato-gyerekeiket-a-szulok.htmlEgy korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk a cyberbullyng, azaz az internetes zaklatás témájával - dr. Kósa Éva pszichológustól azt is megtudtuk, hogy minden harmadik magyar gyereket legalább egyszer zaklatták már az elmúlt hónapokban az interneten a kortársai. Ez a kegyetlen bántalmazási forma tehát már jócskán beszivárgott hazánkba is. Hogy mit tehetnek ellene a szülők? Nos, az Egyesült Államokban egy kissé vitatható módszert választottak. CsaládThinkstockHová lettek a régi idomaim, mi ez az anyatest?http://www.life.hu/csalad/20161107-szulesi-utan-hova-lettek-a-regi-idomaim-mi-ez-az-anyatest.htmlAz otthonunk édesen magányos aurájába is beszivárog az anyatest kérdése. Mindenhol azt olvasni, hogy szülés után miként lehetsz te is olyan fitnesz-pilates-jóga istennő, mint a folyton posztoló celebmom brigád. Fontos ez? Kell ez? Meg lehet valósítani? Lehet benne csalni? CsaládThinkstock

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.