2026.05.26.
A világ egy olyan egészségügyi átalakulás küszöbén áll, amely csendben, generációról generációra terjed, de a következményei már a közeljövőben tömegeket érinthetnek. A globális krízis egyes országokban már elkezdődött – a szakértők szerint 2050-re te is érintett lehetsz.
Dél-Koreában, Tajvanon és Japánban már visszafordíthatatlan: a tizenévesek és a fiatal felnőttek 80–90%-a érintett, de Szingapúrban a legnagyobb a baj. A globális krízis – a szakemberek előjelzései szerint – drasztikusan nő: 2050-re minden második ember rövidlátóvá válhat.
Forrás: Shutterstock
- Dél-Koreában, Tajvanon és Japánban már extrém méreteket öltött a jelenség: a fiatalok többsége érintett.
- A nemzetközi előrejelzések szerint a tendencia nem lassul: 2050-re akár minden második ember látásproblémával élhet világszerte.
- A háttérben a modern életmód áll, ami már a gyermekkortól befolyásolja a látás fejlődését.
Globális krízis: rövidlátás, avagy a modern civilizáció ára
A rövidlátás, másnéven myopia egyre gyakoribb a fiatalok körében. Ennek egyik fő oka a képernyők előtt töltött idő drasztikus növekedése, valamint az, hogy egyre kevesebb időt töltenek a szabadban. A természetes fény hiánya és a közeli fókuszálás együtt ugyanis jelentősen rontják a látást, főleg, ha gyerekként szoktatjuk hozzá magunkat az efféle életmódhoz.
Minél magasabb egy országban az oktatási szint, és minél több időt töltenek a gyerekek zárt falak között, számítógép előtti tanulással, annál gyakoribb a rövidlátás. Az ázsiai országokban a rendkívül intenzív iskolai tanterv és a napi többórás olvasás, na meg a rendszeres okostelefon-használat szó szerint átformálja a fejlődő fiatal szemet.
A régi korok emberének szeme arra lett kondicionálva, hogy folyamatosan pásztázza a környezetet, és viszonylag sokszor tekintsen a távolba. Ezzel szemben a modern ember a nap nagy részében 30-50 centiméteres távolságon belüli tárgyakat néz, többek között könyveket, monitorokat, és okoskütyük kijelzőjét. Nemcsak az a baj, hogy sokat nézzük a képernyőt, hanem az is, hogy mindezt zárt térben tesszük. Márpedig, ha egy fejlődő szervezet nem kap elég napfényt, a szemgolyó alakja gömb helyett inkább egy tojáshoz kezd hasonlítani, ami együtt jár a homályos látással.
Forrás: Shutterstock
A szakértők éppen ezért meg is kongatták a vészharangot. Ha a jelenlegi életmódbeli minták nem változnak, egy lassan kibontakozó, globális léptékű látáskrízis felé haladhatunk.
Mi a helyzet a rövidlátással Magyarországon?
Az NMHH szerint a magyarok átlagos napi 4,2 órát töltenek különböző képernyők (TV, telefon, számítógép) előtt.
A 16-35 évesek okkostelefonnal közel 4 órát, a 16-19 évesek kb. 5 órát. A hosszú ideig változatlan távolságra történő fókuszálás, a ritkább pislogás és az intenzív koncentráció hozzájárulhat a szem túlterheléséhez.
Forrás: Shutterstock
Kulcsfontosságú lett a megelőzés
A szemészek szerint napi 1-2 óra szabadban, természetes fénynél töltött idő is csökkentheti a rövidlátás kialakulásának kockázatát gyermekeknél, és az is sokat segíthet, ha tudatosan korlátozzuk a képernyőhasználat idejét.
Ezek a cikkek is érdekelhetnek:
