A miskolci székhelyű Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola 2006-ban jött létre. Fő tevékenységük vakvezető kutyák kiképzése és látássérült gazdákhoz juttatása. Az iskola szakmai vezetőjét és a tenyésztési program koordinátorát, Komondi Piroskát a vakvezető kutyák neveléséről kérdeztem.

Nem mindennapi munka vakvezető kutya kiképzőjének lenni. Milyen végzettségre van szükség ehhez a hivatáshoz?

Magyarországon 35 éve működik vakvezetőkutya-képzés. Jogszabályilag szabályozott, ki lehet kiképző. Először egy OKJ-s tanfolyamot kell elvégezni, majd egy erre épülő képzést. Ezek után lehet valaki vakvezetőkutya-kiképző. A végzettség viszont még nem adja meg a szükséges jártasságot és rutint. Ezeket a képességeket a gyakorlatban, idősebb kollégáktól lehet ellesni.

A tavalyi évben beindították tenyésztési programjukat. Mit lehet erről tudni?

Igen, már vannak saját tenyésztésű kutyáink, akiknél a szülőket eleve úgy választjuk ki, hogy az utódok nagy eséllyel megfelelőek legyenek vakvezető kutyának. A szülők maguk nem lehetnek vakvezetők, mert a dolgozó vakvezetők mind ivartalanítottak, de vakvezető vonalakból származnak, például vakvezető kutyák testvérei. A tenyészszukák családokban élnek, családi környezetben születnek a kölykök. A tenyésztés során együttműködünk nemzetközi vakvezetőkutya-iskolákkal is. Törekszünk tehát arra, hogy a kölykök nagy valószínűséggel alkalmasak legyenek a későbbi munkájukra.

Komondi PiroskaFotó: Gyülvészi András.

Mi történik, miután világra jönnek a vakvezetőnek szánt kölykök?

Két hónapos korukig maradnak az anyjukkal és azzal a családdal, amelyben az anyakutya él, majd kölyöknevelő családokhoz kerülnek, akik önkéntesen vállalják, hogy 12-15 hónapos korukig nevelik a kölyköket – szoros együttműködésben a kollégáinkkal. Ez idő alatt már elkezdjük tanítani a kutyákat, ez viszont még nem a kiképzés. Komoly fejlesztő munka folyik, de a kiskutyák ezt játékként élik meg. Játékos feladatokat adunk nekik, visszük őket mindenfelé, hogy megtapasztalják a nagyvilágot. A kollégám havonta látogatja a kölyöknevelőket, rendszeresen tartunk kölyöktalálkozókat, amikor találkozunk a kölyöknevelőkkel, megnézzük, hol tartanak, mit hogyan csinálnak, és ha szükséges, tanácsainkkal segítünk nekik.

Nincs többé rémálom

A kutyákat az ember legjobb barátjaként emlegetjük. Hűségesek, szeretőek, odaadóak, és ott segítenek, ahol csak tudnak, és ez alól a nyugodt alvás sem kivétel. Olvasd el, hogy mennyiben tudják megváltoztatni az életedet a speciálisan kiképzett kutyák!

Bárki jelentkezhet kölyöknevelőnek?

Igen, elvileg bárki lehet kölyöknevelő. Pénzt nem tudunk fizetni érte, de a kölykök szükséges felszerelését, tápját és az állatorvosi ellátást mi álljuk. A kölyöknevelő család azzal segíti az iskolát, hogy rászánja az idejét és az energiáját a kölyökkutyára.

Kiképzők, kölykök és kölyöknevelők az áprilisi kölyöktalálkozónkonFotó: Gyülvészi András

Meddig maradnak a kölyöknevelőknél a kutyák?

A gyerekekhez hasonlóan a kutyák is más ütemben érnek, máshogy fejlődnek. Egyéves korukban egészségügyi szűrővizsgálatokon esnek át. Ha mindent rendben találnak náluk, a kutyák a kölyöknevelőtől a kiképzőhöz kerülnek, és kezdetét veszi a kiképzés.

Mi történik a kiképzés során?

A kiképző hazaviszi magához a kutyákat. Egyszerre legfeljebb három kutya lehet nála, mindegyik kutyával 6-8 hónapig dolgozik. A kiképző saját maga dönt arról, melyik kutyával milyen szituációt szeretne gyakorolni. Ennek függvényében mennek például bankba, boltba, plázába vagy a gyerekért az óvodába. A kutyának ezeket a hétköznapi rutinokat is meg kell tanulnia. A kiképző egyszerre egy kutyával dolgozik, addig a másik kettő türelmesen várja otthon, hogy rájuk is sor kerüljön. Miután a kutyák a kiképzőt már biztonságosan vezetik, megismerkednek leendő látássérült gazdáikkal, akikkel az átadó folyamat legvégén közlekedésbiztonsági vizsgát tesznek le.

A vakvezető tanuló kutya mutatja a lift gombját kiképzés közben a kiképzőjének, Nyíriné Kovács MáriánakFotó: Gyülvészi András

 

Nem viseli meg a kutyát, hogy gyakran cserélődnek a gazdák?

Nem, mert a vakvezető kutya legfőbb erénye az alkalmazkodóképesség. Az újabb és újabb szituációk izgalmasak, és elvonják a figyelmét a váltásról. Mi 95 százalékban labradorokkal dolgozunk. Ennek a fajtának pedig ott van az otthon, ahol az ételt kapja.

Mekkora a kereslet ma Magyarországon a vakvezető kutyákra?

Hazánkban 60 000 látássérült és 20 000 vak ember él. Közülük 1 százaléknak van vakvezető kutyája. Minden vakvezető iskolánál 30-60-70 fős várólista van. Ez azt jelenti, hogy egy kutyára egy-három évet kell várni. Nem jelentkezési sorrend alapján dől viszont el, ki mikor és melyik kutyát kapja. Kell, hogy legyen ugyanis egyfajta személyes szimpátia a kutya és a gazda között. Sok munkát fektetünk a kutyák tanításába, fejlesztésébe, sok időt töltünk velük, ezért jól ismerjük őket. Igyekszünk a klienseket is megismerni, hogy mindenki a neki megfelelő kutyát kaphassa. Több szempontot is szem előtt tartunk. Figyelembe vesszük például, hogy a látássérült személynek volt-e előzőleg vakvezető kutyája, tanult-e önállóan közlekedni, milyen testi adottságai vannak, esetleg van-e a látássérülésen kívül egyéb betegsége.

Vakvezető kutya kiképzésének befejezése előttFotó: Gyülvészi András

Mennyire vannak tisztában az emberek azzal, kinek jár vakvezető kutya?

Bár sokak életminőségén javítana egy kutya, az emberek nem igazán ismerik a rendszert, nem tudják, hogyan juthatnak vakvezető kutyához, vagy kell-e fizetniük érte. Pont emiatt is szervezünk rendszeresen érzékenyítő programokat. Bár egy kutya kiképzése 2-2,5 millió forint között mozog – és ehhez még nem számoltuk a tenyésztés költségeit –, bármelyik látássérült vagy vak ember ingyen juthat vakvezető kutyához.  Ebben segítenek az olyan nagylelkű támogatók, akik a vakvezető kutyák képzése mellé álltak adójuk 1 százalékának felajánlásával és adományaikkal.