Életbe lépett a kijárási korlátozás, ez azonban a munkába járást nem befolyásolja. Sok munkavállaló nincs tisztában, hogy milyen lehetőségei vannak, főként akkor, ha gyermekük az intézmények bezárása miatt otthon maradt. A következőkben szeretnénk a legfontosabb kérdésekre megadni a választ, a Hargittay és Tóth Ügyvédi Iroda jogászai segítségével.

Mit tehet az a szülő, ha bezárták az intézményt, ahová a gyermeke járt, és nincs kire bíznia? Otthon maradhat ilyen esetben?

Jelen kérdéskörben az Mt. 128. § szerinti, a gyermek harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - járó fizetés nélküli szabadság vizsgálatától eltekintünk. Álláspontunk szerint, amennyiben a gyermek nem beteg, csak nincs kire rábízni, az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésére:

Elsőként ilyen esetben az Mt. 55. § (1) j) pont szerinti „különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét"-ről beszélhetünk. Ebben az esetben a Munkavállaló kérheti a Munkáltatótól, hogy mentesítse a munkavégzési- és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A 146. § (2) bekezdése értelmében a közös megállapodásuk szerint illeti meg erre az időtartamra juttatás. Ez azonban kompromisszumos megoldás, és a Munkáltató nem köteles ennek a kérésnek eleget tenni.

Második lehetőség a rendes szabadság kivétele, azonban a Munkavállaló csak 7 munkanap felett rendelkezhet, és annak kivételét 15 nappal előre köteles jelezni (amely feltétel betartása nem lehetséges egy hirtelen történő eseménynél). A szabadság kiadásáról a Munkáltató dönt, így egyetértés (közös megállapodás) esetén a 15 napos előrejelzés nélkül is lehetséges a szabadság kiadása, mely időtartamra a Munkavállaló részére távolléti díj jár.

Harmadik lehetőség a fizetés nélküli szabadság kérése:
a) Az Mt. 130. § alkalmazásában: „A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében - a 128. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt."
b) Az Mt. 131. § alapján A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét szintén legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Forrás: Shutterstock

Kérhet egyik napról a másikra több hét szabadságot a dolgozó?

Jogszabály szerint nem. A Munkáltató hozzájárulásával természetesen minden megoldható.

Megteheti a munkáltató, hogy nem engedi szabadságra a gyerekes dolgozókat, míg zárva tartanak az intézmények?

Igen. A Munkáltatónak – keresőképtelenség, 15 nappal előre bejelentett fizetés nélküli szabadság, vagy a 7 munkanap rendes szabadság kivételének esetét kivéve – nem kötelessége szabadságot adni. Álláspontunk szerint azonban különös méltánylást igénylő esetben az Mt. alapelveiből adódóan a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség körében a Munkáltató valamilyen – működését nem ellehetetlenítő – szinten nem hagyhatja figyelmen kívül a cselekvőképtelen kiskorú gyermek elhelyezésének megoldatlanságát.

Kérheti-e a munkáltató, hogy anya és apa felváltva legyen otthon a gyerekkel, hogy kevesebb legyen a hiányzás? Megtagadhatja-e az egyik szülő szabadságra engedését azzal, hogy a másik szülőnek is van szabadsága, maradjon ő otthon?

Az előző kérdésre adott válasz fényében a Munkáltató természetesen kérhet ilyet, de nem is kell kérnie. Ha úgy dönt, hogy nem ad ki szabadságot, a Munkavállaló köteles a munkavégzés helyén megjelenni.

 

A cikk a következő oldalon folytatódik. Lapozz!