Koronavírus-járvány - Milyen jogai vannak a szülőnek, mint munkavállalónak? Az ügyvéd válaszol

Mit tehet az a szülő, ha bezárták az intézményt, ahová a gyermeke járt, és nincs kire bíznia? Otthon maradhat ilyen esetben?

Jelen kérdéskörben az Mt. 128. § szerinti, a gyermek harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - járó fizetés nélküli szabadság vizsgálatától eltekintünk. Álláspontunk szerint, amennyiben a gyermek nem beteg, csak nincs kire rábízni, az alábbi lehetőségek állnak rendelkezésére:

Elsőként ilyen esetben az Mt. 55. § (1) j) pont szerinti „különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét"-ről beszélhetünk. Ebben az esetben a Munkavállaló kérheti a Munkáltatótól, hogy mentesítse a munkavégzési- és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A 146. § (2) bekezdése értelmében a közös megállapodásuk szerint illeti meg erre az időtartamra juttatás. Ez azonban kompromisszumos megoldás, és a Munkáltató nem köteles ennek a kérésnek eleget tenni.

Második lehetőség a rendes szabadság kivétele, azonban a Munkavállaló csak 7 munkanap felett rendelkezhet, és annak kivételét 15 nappal előre köteles jelezni (amely feltétel betartása nem lehetséges egy hirtelen történő eseménynél). A szabadság kiadásáról a Munkáltató dönt, így egyetértés (közös megállapodás) esetén a 15 napos előrejelzés nélkül is lehetséges a szabadság kiadása, mely időtartamra a Munkavállaló részére távolléti díj jár.

Harmadik lehetőség a fizetés nélküli szabadság kérése:
a) Az Mt. 130. § alkalmazásában: „A munkavállalónak gyermeke személyes gondozása érdekében - a 128. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakon túl - fizetés nélküli szabadság jár a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának tartama alatt."
b) Az Mt. 131. § alapján A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
A munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét szintén legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni.

Kérhet egyik napról a másikra több hét szabadságot a dolgozó?

Jogszabály szerint nem. A Munkáltató hozzájárulásával természetesen minden megoldható.

Megteheti a munkáltató, hogy nem engedi szabadságra a gyerekes dolgozókat, míg zárva tartanak az intézmények?

Igen. A Munkáltatónak – keresőképtelenség, 15 nappal előre bejelentett fizetés nélküli szabadság, vagy a 7 munkanap rendes szabadság kivételének esetét kivéve – nem kötelessége szabadságot adni. Álláspontunk szerint azonban különös méltánylást igénylő esetben az Mt. alapelveiből adódóan a jóhiszeműség és tisztesség, valamint az együttműködési kötelezettség körében a Munkáltató valamilyen – működését nem ellehetetlenítő – szinten nem hagyhatja figyelmen kívül a cselekvőképtelen kiskorú gyermek elhelyezésének megoldatlanságát.

Kérheti-e a munkáltató, hogy anya és apa felváltva legyen otthon a gyerekkel, hogy kevesebb legyen a hiányzás? Megtagadhatja-e az egyik szülő szabadságra engedését azzal, hogy a másik szülőnek is van szabadsága, maradjon ő otthon?

Az előző kérdésre adott válasz fényében a Munkáltató természetesen kérhet ilyet, de nem is kell kérnie. Ha úgy dönt, hogy nem ad ki szabadságot, a Munkavállaló köteles a munkavégzés helyén megjelenni.

Kérheti-e, hogy - amennyiben megoldható - otthonról dolgozhasson? Ennek a kérésnek köteles-e eleget tennie a munkáltatónak?

Az Mt. 51. § (4) bekezdése szerint a munkáltató kötelessége, hogy biztosítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit. A Munkavállaló kérheti, hogy otthonról dolgozhasson, azonban a munkáltató konkrét veszélyeztetettség hiányában nem köteles eleget tenni az ilyen kéréseknek. Sajnos annak az eldöntése, hogy mi a konkrét veszélyeztetettség, szubjektív.

A munkáltató az Mt. 53. § értelmében jogosult a Munkavállalót a munkaszerződésben szereplő helytől eltérő helyen foglalkoztatni. Az ilyen foglalkoztatás tartama – a Felek eltérő közös írásbeli megállapodása nélkül – naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg.

Fontos, hogy az ideiglenes, otthonról történő munkavégzést nem szabad összekeverni a távmunkavégzéssel. Az Mt. 196. § rögzíti ennek fogalmát: Távmunkavégzés a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytatott olyan tevékenység, amelyet számítástechnikai eszközzel végeznek, és eredményét elektronikusan továbbítják. A munkaszerződésben meg kell állapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.

Kérheti-e, hogy bevihesse a gyereket a munkahelyére?

A Munkavállaló kérheti, azonban a Munkáltató ezt nem köteles megengedni. Amennyiben a Munkáltató úgy dönt, hogy megengedi, esetleg megszervezi a Munkavállalók gyermekeinek felügyeletét, úgy fokozott figyelmet és befektetést kell fordítania a munkavédelmi-, higiéniai és egyéb gyermekmegőrzéssel kapcsolatos szabályok betartására vonatkozóan.

Mi történik abban az esetben, ha a munkáltató „bezár", „üzemszünetet" rendel el vagy „kötelező" szabadságra küld mindenkit?

A Munkáltató dönthet úgy, hogy bezár, vagy kötelező szabadságra küld mindenkit (a szabadság kiadását a Munkáltatónak is 15 nappal előre be kell jelentenie, ha nincs egyetértés a felek között)

Ilyenkor jár valamilyen jogcímen fizetés?

Ha a munkáltató úgy dönt, hogy kötelező szabadságra küld mindenkit, a szabadság időtartamára az alapbér illeti a Munkavállalókat. A bezárás esetére az Mt. 146. § irányadó: „A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg." – Tehát, ha a Munkáltató saját döntése alapján zár be, akkor alapbér illeti meg a Munkavállalókat. Amennyiben Hatósági intézkedés miatt zár be, úgy a Munkavállalók részére távolléti díj jár.

Táppénzre mehet pusztán azért a szülő, mert (központi utasításra) járványveszély miatt bezárt az iskola, óvoda, bölcsőde?

Nem. A betegszabadság (táppénz) betegség miatti keresőképtelenség okán járó, évente 15 munkanap.

Megteheti-e a dolgozó, hogy addig nem megy dolgozni, amíg zárva lesznek az intézmények? Milyen következményei lehetnek egy ilyen lépésnek?

Nem teheti meg. A munkavégzés jogosulatlan megtagadásának fegyelmi eljárás, és végső soron felmondás is lehet az eredménye.

A munkavállalónak minden esetben előzetesen jeleznie kell – a tudomásszerzéshez képest a lehető legrövidebb időn belül – ha a munkavégzésében bármilyen módon akadályozva van. Az Mt. többféle lehetőséget nyújt a helyzet kezelésére, és az együttműködési kötelezettség betartása mellett a Munkáltató és a Munkavállaló találhatnak megoldást a kialakult helyzetre, amely nem veszélyezteti sem a Munkáltató gazdasági tevékenységét, sem a Munkavállaló családi érdekeit.

Miként lehet elérni, hogy a munkáltató partner legyen ebben a helyzetben?

Mindenképpen javasoljuk, hogy a vitás esetekben a felek írásban kommunikáljanak egymással. Adott esetben a munkatársak közösen is megpróbálhatják megoldani a kialakult helyzetet, és mondjuk felváltva vigyázni egymás gyermekeire, stb.

A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 6. §-a a fentieket a veszélyhelyzet tartama alatt az alábbiakban módosította:

• a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan elrendelheti (tehát a távmunkavégzés egyoldalú elrendelésével az Mt. 53. § szerinti negyvennégy beosztás szerinti munkanap, vagy háromszázötvenkét óra limit megszűnik)
• a munkavállaló és a munkáltató az Mt. rendelkezéseitől külön megállapodásban bármilyen kérdésben eltérhetnek.

Felhívjuk a figyelmet, hogy a fenti válaszok megadására az általános szabályok alkalmazásával került sor. A 2020. március 11. napján elrendelt veszélyhelyzetben az Alaptörvény szerint egyes törvények alkalmazása felfüggeszthető, törvényi rendelkezésektől eltérhetnek a kiadott kormányrendeletek, valamint egyéb rendkívüli intézkedések meghozatalára is sor kerülhet. Ennek megfelelően a vonatkozó, később kiadásra kerülő kormányrendeletek tartalmazhat arra vonatkozó, akár az Mt. szabályaitól teljesen eltérő rendelkezéseket is, amelyeket a Munkáltatóknak alkalmazniuk kell.