Így szelídítsd meg a mindennapi stresszt és feszültséget

Forrás: Shutterstock -
hangulatingadozás feszültség stressz pszichológia hangulat
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Ha úgy gondolunk a hangulatainkra, hogy azok az életünk értelmét hangsúlyozzák és növelik vagy csökkentik az örömünket, megérthetjük milyen jelentős szerepük van. Ebben a vonatkozásban fontosabbak, mint a napi tevékenységünk, a pénz, a státusz, sőt még a személyes kapcsolatainknál is fontosabbak.

Tekintve, hogy milyen nagy hatást gyakorolnak a mindennapjaink minőségére, alapvető, hogy kiderítsük, mi okozza a hangulatainkat. Sokan azt feltételezik, hogy kizárólag a gondolataink befolyásolják a hangulatunkat.

Robert Thayer neves pszichológus szerint, a hangulat attól függ, mennyit aludtunk, milyen az általános egészségügyi állapotunk, milyen fittek vagyunk, valamint attól, hogy mit ettünk és mennyit mozogtunk a nap folyamán.

Thayer az 1970-es évek óta tanulmányozza mélyebben a hangulatokat és a téma legnagyobb szakértőjének számít. Leghíresebb könyvében az elméletét gyakorlatba ültette, így született meg a Everyday Moods: Managing Energy, Tansion, and Stress (Mindennapi hangulataing eredete: Az enegria, a feszültség és a stressz megszelidítése) című remekműve. A hangulatokat az különbözteti meg az érzelmektől, hogy míg az érzelmeknek mindig van jól beazonosítható oka, a hangulatok ezzel szemben nem mindig vezethetőek vissza közvetlen okra. Az érzelmekhez képest sokkal kevésbé tanulmányozták a témát, éppen azért, mert olyan ideig-óráig tartók, megfoghatatlanok és az érzelmekkel szemben látszólag minden kiváltó ok nélkül csak megjelennek és eltűnnek, mint a szél. A hangulatok mind a tudatban, mind a testben lejátszódó kölcsönhatások bonyolult folyamatának eredménye. Thayer a hangulatot a lázmérőhöz hasonlítja, amiről leolvasható a pillanatnyi lelki és fiziológiai állapotunk.

A hangulatok mind a tudatban, mind a testben lejátszódó kölcsönhatások bonyolult folyamatának eredménye Forrás: Shutterstock

Hogyan szabályozzuk a hangulatunkat?

Stressz, feszültség, fáradtság vagy rossz hangulat ellen a következőket teszik leggyakrabban az emberek:
Mások társaságát keressük vagy elvonulunk (attól függ, hogy az adott személy introvertált vagy extrovertált)
Megpróbáljuk szabályozni a gondolatainkat pozitivitással
Kellemes tevékenységet igyekszünk végezni, pl. a hobbinknak hódolunk, vásárolunk vagy humorral oldjuk a hangulatot
Könyvet vagy magazinokat olvasunk
Alkoholt fogyasztunk
Rágyújtunk egy cigarettára
Tévét nézünk
Megiszunk egy kávét vagy egy teát
Csokoládét vagy süteményt fogyasztunk stb.

A kutatás adatai azonban azt mutatják, hogy a testmozgás a legjobb hangulatszabályzó módszer.

Ha fáradtak vagyunk, 5-10 perces intenzív séta vagy testmozgás paradox módon helyreállítja a hangulatunka, és akár két órán át energiával tölthet fel minket. A hangulatszabályozás másik jó módja a társasági élet. Jelentősen csökkenti a stresszt és a feszültséget, ha egy jó baráttal vagy a párunkkal beszélünk személyesen vagy telefonon. Szintén jó módszer a zenehallgatás, amit a kutatások a feszültségcsökkentés és az energiaszint-növelés kiváló módszerének találták.

A hangulatszabályozás másik jó módja a társasági élet Forrás: Shutterstock

Thayer kutatást végzett olyan személyeken, akik jelentős problémával küzdöttek. Arra kérte őket, hogy értékeljék a nap különböző szakaszaiban, hogyan látták az adott problémát. A válaszadók nagy százaléka a problémájukat reggel kevésbé ítélték súlyosnak, mint délután és az esti órákban. Ez a ciradiannak köszönhető, mely ritmus a testi-lelki állapotunk napi ár-apály jelensége. Energiáink emelkednek a reggeli órákban, majd dél körül érik el a csúcspontot, a délután folyamán pedig csökkennek. Majd kora este újabb csúcspontot érnek el, ezt követően lefekvésig csökken az energiaszintünk. A legtöbb ember „reggel típusú", és délután négy óra körül érik el a feszültség-fáradtság állapot csúcspontját. Tehát, ha egy mód van rá, ne fáradt-feszült állapotban gondolkodjuk a problémáinkon, mert ilyenkor a ténylegesnél rosszabbnak látjuk. Ugyanakkor magas energiaszinten, optimistábbak vagyunk annál, mint amit a valóság indokol.

Thayer a könyvében megmutatja, hogy a hangulat olyan, mint a minket körülvevő buborék. Míg a felszínen a hangulat nem tűnik nagyon fontosnak, a pszichológus rámutat, hogy valójában egész létezésünk alapja.

Forrás: Robert Thayer - Everyday Moods: Managing Energy, Tansion, and Stress (1996)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.