Ha úgy gondolunk a hangulatainkra, hogy azok az életünk értelmét hangsúlyozzák és növelik vagy csökkentik az örömünket, megérthetjük milyen jelentős szerepük van. Ebben a vonatkozásban fontosabbak, mint a napi tevékenységünk, a pénz, a státusz, sőt még a személyes kapcsolatainknál is fontosabbak.

Tekintve, hogy milyen nagy hatást gyakorolnak a mindennapjaink minőségére, alapvető, hogy kiderítsük, mi okozza a hangulatainkat. Sokan azt feltételezik, hogy kizárólag a gondolataink befolyásolják a hangulatunkat. Robert Thayer neves pszichológus szerint, a hangulat attól függ, mennyit aludtunk, milyen az általános egészségügyi állapotunk, milyen fittek vagyunk, valamint attól, hogy mit ettünk és mennyit mozogtunk a nap folyamán. Thayer az 1970-es évek óta tanulmányozza mélyebben a hangulatokat és a téma legnagyobb szakértőjének számít. Leghíresebb könyvében az elméletét gyakorlatba ültette, így született meg a Everyday Moods: Managing Energy, Tansion, and Stress (Mindennapi hangulataing eredete: Az enegria, a feszültség és a stressz megszelidítése) című remekműve. A hangulatokat az különbözteti meg az érzelmektől, hogy míg az érzelmeknek mindig van jól beazonosítható oka, a hangulatok ezzel szemben nem mindig vezethetőek vissza közvetlen okra. Az érzelmekhez képest sokkal kevésbé tanulmányozták a témát, éppen azért, mert olyan ideig-óráig tartók, megfoghatatlanok és az érzelmekkel szemben látszólag minden kiváltó ok nélkül csak megjelennek és eltűnnek, mint a szél. A hangulatok mind a tudatban, mind a testben lejátszódó kölcsönhatások bonyolult folyamatának eredménye. Thayer a hangulatot a lázmérőhöz hasonlítja, amiről leolvasható a pillanatnyi lelki és fiziológiai állapotunk.

A hangulatok mind a tudatban, mind a testben lejátszódó kölcsönhatások bonyolult folyamatának eredményeForrás: Shutterstock

Hogyan szabályozzuk a hangulatunkat?Stressz, feszültség, fáradtság vagy rossz hangulat ellen a következőket teszik leggyakrabban az emberek:
Mások társaságát keressük vagy elvonulunk (attól függ, hogy az adott személy introvertált vagy extrovertált)
Megpróbáljuk szabályozni a gondolatainkat pozitivitással
Kellemes tevékenységet igyekszünk végezni, pl. a hobbinknak hódolunk, vásárolunk vagy humorral oldjuk a hangulatot
Könyvet vagy magazinokat olvasunk
Alkoholt fogyasztunk
Rágyújtunk egy cigarettára
Tévét nézünk
Megiszunk egy kávét vagy egy teát
Csokoládét vagy süteményt fogyasztunk stb.

A kutatás adatai azonban azt mutatják, hogy a testmozgás a legjobb hangulatszabályzó módszer. Ha fáradtak vagyunk, 5-10 perces intenzív séta vagy testmozgás paradox módon helyreállítja a hangulatunka, és akár két órán át energiával tölthet fel minket. A hangulatszabályozás másik jó módja a társasági élet. Jelentősen csökkenti a stresszt és a feszültséget, ha egy jó baráttal vagy a párunkkal beszélünk személyesen vagy telefonon. Szintén jó módszer a zenehallgatás, amit a kutatások a feszültségcsökkentés és az energiaszint-növelés kiváló módszerének találták.

A hangulatszabályozás másik jó módja a társasági életForrás: Shutterstock

Thayer kutatást végzett olyan személyeken, akik jelentős problémával küzdöttek. Arra kérte őket, hogy értékeljék a nap különböző szakaszaiban, hogyan látták az adott problémát. A válaszadók nagy százaléka a problémájukat reggel kevésbé ítélték súlyosnak, mint délután és az esti órákban. Ez a ciradiannak köszönhető, mely ritmus a testi-lelki állapotunk napi ár-apály jelensége. Energiáink emelkednek a reggeli órákban, majd dél körül érik el a csúcspontot, a délután folyamán pedig csökkennek. Majd kora este újabb csúcspontot érnek el, ezt követően lefekvésig csökken az energiaszintünk. A legtöbb ember „reggel típusú", és délután négy óra körül érik el a feszültség-fáradtság állapot csúcspontját. Tehát, ha egy mód van rá, ne fáradt-feszült állapotban gondolkodjuk a problémáinkon, mert ilyenkor a ténylegesnél rosszabbnak látjuk. Ugyanakkor magas energiaszinten, optimistábbak vagyunk annál, mint amit a valóság indokol.

Thayer a könyvében megmutatja, hogy a hangulat olyan, mint a minket körülvevő buborék. Míg a felszínen a hangulat nem tűnik nagyon fontosnak, a pszichológus rámutat, hogy valójában egész létezésünk alapja.

Forrás: Robert ThayerEveryday Moods: Managing Energy, Tansion, and Stress (1996)