Március 20-a a nemzetközi boldogság napja. Az ENSZ közgyűlés 2012-ben döntött úgy, hogy március huszadika lesz a boldogság ünnepnapja, de mégis mi fán terem a boldogság, és mit jelent pontosan ez az érzelmi állapot? Ennek jártunk utána.

Honnan ered a boldogság világnapja?A boldogság napja Bhutánból, a buddhista királyságból származik. Az ázsiai ország elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság fogalmát, ami a lakosok jólétét méri, szerintük ugyanis az többet elárul, mint a bruttó hazai össztermék, azaz a GDP. És milyen igazuk van...

A bruttó nemzeti boldogság (GNH) egy kilenc pontból álló index segítségével becsülhető meg, és azt méri, az emberek mennyire érzik jól magukat gazdasági, társadalmi, és érzelmi szempontból. A boldogság világnapja is arra épül, hogy nem csak a gazdasági értékek döntik el, mennyire elégedett egy ember, a boldogságot más feltételek is befolyásolják.

Nem csak a gazdasági értékek döntik el, mennyire elégedett egy ember, a boldogságot más feltételek is befolyásoljákForrás: Shutterstock

Lássuk, mely kilenc tényező alapján számolják ki a GNH-t:

  1. az ország mentálhigiéniás állapota;
  2. oktatás;
  3. időgazdálkodás;
  4. ökológiai folyamatok;
  5. kulturális folyamatok;
  6. közösségi élet;
  7. egészségügy;
  8. általános életszínvonal;
  9. kormányzat.

Mióta, és miért ünneplik ezt a világnapot?Világszerte először 2013-ban ünnepelték a boldogság világnapját. Az ENSZ közgyűlése két évvel előtte, 2011-ben fogadta el a „boldogság: a fejlesztés holisztikus megközelítése felé" határozatot, és arra ösztönözte a tagországokat, hogy kövessék Bhután példáját, és ismerjék el a boldogságot, mint alapvető emberi célt.

A 2012 júniusában, konszenzussal elfogadott határozatban a közgyűlés hangsúlyozta, hogy a boldogság keresése az emberi lét egyik alapvető célja.De mégis mi az a boldogság?A boldogság a megelégedettségtől az intenzív örömérzetig terjedő pozitív érzelmekkel jellemezhető mentális állapot. Alapvető emberi érzelem, azonban a legfontosabb nem az, hogy mi az a boldogság, hanem az, hogy hogyan érhetjük el, vagy honnan ered.

A boldogság mindenkinek egy kicsit mást jelent, de az biztos, hogy egy pozitív érzelmi állapot. Leginkább a neveltetéstől függ, kinek mit jelent ez a szó. Sokan azt hiszik, csak akkor lehetnek boldogok, ha..., pedig az öröm, a boldogság mindig jelen van az életünkben, csak észre kell vennünk!Életünk egyik legfontosabb feladata, hogy észrevegyük az élet apró örömeit, és ne csak magunkat, de másokat is boldoggá tegyünk.

A boldogságkutatók azt kutatják, mi az emberi boldogság titka

Edward Diener, aki Dr. Happiness néven vált ismertté, sok éven át kutatta, mi teszi boldoggá az embert, és mi a közös a boldog emberekben. Sorra vett különféle tényezőket, majd megvizsgálta, hogy vajon melyikkel lehet leginkább növelni a boldogság érzetünket. 25 év vizsgálódás után arra jutott, hogy a boldogság egy családi vállalkozás: a boldog emberek legkiemelkedőbb jellemvonása, hogy erős baráti és családi kötelékben élnek, és sok időt töltenek szeretteikkel.

A boldog emberek legkiemelkedőbb jellemvonása, hogy erős baráti és családi kötelékben élnek, és sok időt töltenek szeretteikkelForrás: Shutterstock

Martin Seligman pszichológus megalkotta a PERMA betűszót, mely a boldogság alkotóelemeit gyűjti össze, P (pleasure): élvezetek, E (engagement): elmélyülés, R (relationships): szociális kapcsolatok, M (meaning of love): élet értelme, A (accomplishments): eredmények.

A Pennsylvania University pszichológusa kísérletei során arra jutott, hogy a boldogság egy mindent elsodró érzelemáradat, amit akkor élünk át, amikor teljesen átadjuk magunkat valamilyen cselekedetnek, vagy belemerülünk, belefeledkezünk egy tevékenységbe.

Seligman arra buzdít minden embert, hogy találjon minimum egy olyan elfoglaltságot, amiben rendszeresen át tudja élni ezt az élményt. Nagyon hasonlít ehhez az elmélethez Csíkszentmihályi Mihály flow elmélete. Az elmélete azt a jelenséget írja le, amikor az ember elveszíti a tér-és idő érzékét, és olyan tevékenységet folytat, amibe belefeledkezik. Csíkszentmihályi szerint minden embernek fontos feladata az életben, hogy megtalálja azt a tevékenységet, ami ilyen hatással van rá, hiszen boldogságra, alkotásra teremtettünk

David Lykken, a Minnesota University pszichológusa éveken át ikreken végzett kísérleteket, hogy bebizonyítsa, a boldogságra való hajlam egyénenként változó. Úgy véli, 50%-ban a genetika határozza meg az egyén boldogságra való képességét, és minden embernek van egy „veleszületett boldogságszintje".

„A boldogságérzet egy olyan veleszületett jellemzője az embernek, mint a testalkat. Történhet velünk szörnyűség, vagy akár kirívóan jó dolog, rövid időn belül visszaállunk a saját boldogságszintünkre" – állítja Lykken.

A boldogságérzet egy olyan veleszületett jellemzője az embernek, mint a testalkatForrás: Shutterstock

Hol élnek a Földön a legboldogabb emberek?  

Érdekes, hogy a nemzetek sem egyformán boldogok, és mi magyarok nem tartozunk a legvidámabb népek közé. Kelet-Európa az egyik legboldogtalanabb hely a világon, a latin-amerikaiak pedig szinte mindenkit leköröztek, bármilyen körülmények között is éltek.

A Dél-Amerikai emberek jó kedve a kultúrájukban gyökerező pozitív szemléletből származik, ők úgy vélik, az élet alapvetően egy örömteli dolog. A japánoknak nem fontos a saját boldogságuk, így nem is érzik magukat annak, de nem is céljuk ezen változtatni. 

Nehéz tehát megfogalmazni, miben lakozik a boldogság, és mit jelent pontosan, de egy biztos: a boldogság saját magunkban rejtőzik. Képesek vagyunk saját boldogságunkat önerőből fokozni, csak meg kell találni az utat a boldogságérzet eléréséhez.