Szokatlan temetkezés: sziklákra erősítették a koporsókat ezen a vidéken

Forrás: Shutterstock -
halál Ázsia magazin temetkezés
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Ha összehasonlítjuk Ázsiát Európával, láthatjuk, hogy meglehetősen különböznek a szokásaik, már ami a temetkezési hagyományaikat illeti. Az egyik különös szokásuk a kihalt népekhez kapcsolható, amelynek ma már csak a nyomai fedezhetők fel többek között Kína, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Indonézia egyes területein.

A halál utáni eseményeket különbözőképpen képzelik el a világ egyes vallási és népcsoportjai. Ázsia temetkezési szokásai, a búcsúzás pedig merőben eltér az európaitól. Az egyik ilyen hagyomány egy rég kihalt néphez köthető, amelynek ma már csak a nyomai fedezhetők fel Kína, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Indonézia egyes területein.

A kínai emlékek a bó népcsoporthoz köthetők, melynek tagjai hagyományosan fakoporsóban temették el az elhunyt szeretteiket. Azonban nem a föld mélyére ásták őket, hanem meredek sziklafalra erősítették. Vannak olyan térségek, ahol több száz vagy ezer koporsó borítja a hegyoldalakat, ahogy a kínai Szecsuán és Jünnan tartomány völgyeiben is. A legismertebb függő sírhelyeket nem Kínában találjuk, hanem a Fülöp-szigeteki Sagada településen, ami a turisták kedvenc fotózkodási helye.

A legismertebb függő sírhelyeket a Fülöp-szigeteki Sagada településen találjuk Forrás: Shutterstock

A függő koporsós temetkezés a kényszer szüleménye. Az adottságok, a természeti katasztfrófák, az állatok támadása ellen védettebb volt a koporsó, ám annak a módját szigorú szabályok határozták meg. A felfelé törő sziklafal a túlvilág felé vezető utat jelentette az emberek számára, ezért igyekeztek minél magasabbra helyezni a koporsót. Úgy tartották, hogy az elhunyt szeretteik lelke így közelebb került a földöntúlihoz, az istenségükhöz. A legtehetősebb, és legnagyobb tiszteletnek örvendő személyek kerültek a legmagasabb sziklákra. Egyes kutatások során a Dél-Kínában és Észak-Thaiföldön talált emberi maradványokon teljes genomelemzést végeztek, amelyek alapján a vizsgált holttestek 660-2500 évesek lehetnek.

A bó népcsoport mára teljesen a feledés homályába veszett, ez egyes feltételezések szerint a Ming-dinasztia hadseregének köszönhető, ami magyarázatot ad arra is, hogy miért maradt fenn olyan kevés információ a szokást, és a sziklák fiainak nevezett népet illetően. Az is egy lehetséges elmélet, hogy a népcsoport tagjai beleolvadtak a helyi többségi népekbe. Az antropológusok körében azonban a mai napig vitatéma, vajon hogyan vitték fel ezeket nehéz súlyú, fából készült koporsókat a magas, meredek sziklára.

A bó népcsoport mára teljesen a feledés homályába veszett Forrás: Shutterstock

Természetesen erre vonatkozóan is születtek olyan feltevések, miszerint az állványzat segítette őket az elhelyezkedésükben, a régészeti feltárások azonban erre nem találtak elegendő bizonyítékot, így valószínűbbnek tűnik, hogy fentről ereszthették le azokat. A rituálét és a nép eltűnését máig rengeteg rejtély övezi, ezeknek feltárása a jövő archeológusainak feladata lesz.

Ez is érdekelhet: Hátborzongató: A legrémisztőbb falu, ahová, ha valaki egyszer bemegy, soha többet nem jön ki élve (18+)

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.