Rádiójelet fogtak a csillagászok egy messzi, messzi galaxisból

Az SDSSJ0826+5630 csillagképző galaxis jelét akkor bocsátották ki, amikor 13,8 milliárd éves galaxisunk még csak 4,9 milliárd éves volt. A jel lehetővé tette a csillagászok számára, hogy megmérjék a galaxis gáztartalmát, és megállapították, hogy tömege kétszerese a korai galaxis látható csillagainak.

A galaxisok elektromágneses sugárzást vagy fényt bocsátanak ki a rádióhullámok széles tartományában, de eddig 21 cm-es hullámhosszú rádióhullámokat csak a közeli, tehát újabb galaktikus forrásokból láttak.

"Ez egyenértékű egy 8,8 milliárd éves visszatekintéssel" - mondta a felfedezésből készült tanulmány vezető szerzője, a McGill Egyetem Fizikai Tanszékének posztdoktori kozmológusa, Arnab Chakraborty az áttörésről. "Egy galaxis különböző típusú rádiójeleket bocsát ki. Eddig csak egy közeli galaxisból lehetett ezt a jelet elkapni, így tudásunkat a Földhöz közelebb eső galaxisokra korlátoztuk" tette hozzá.

A távolabbi galaxisokból származó hullámhosszok észlelésének nehézsége abból adódik, hogy mivel a korai galaxisokból származó elektromágneses sugárzás hatalmas távolságokat tesz meg a Föld felé, az univerzum tágulása megnyújtja hullámhosszát, és energiája csökken. Ez azt jelenti, hogy a teleszkópoknak itt a Földön természetes lökésre van szükségük ahhoz, hogy hosszú hullámhosszú, alacsony energiájú rádióhullámokat lássanak, mint például a hidrogénvonal jele.

A csillagászok csoportja úgy véli, hogy a hidrogénvonal jelének észlelése ebből a korai galaxisból azt mutatja, hogy lehetséges más távoli galaxisokból érkező rádiójelek megfigyelése a világegyetem korai korszakából.

Ez viszont egy új módot nyithat meg a hosszú hullámhosszú rádióteleszkópok használatában a csillagok és galaxisok evolúciójának vizsgálatára, valamint arra, hogy a korai univerzum hogyan fejlődött a kozmosszá, amelyet a jelenben magunk körül látunk - írja a Space.com.