„Ne ringasd, mert elkényezteted!” – Ezek a legborzalmasabb gyereknevelési tanácsok a történelemből
2025.10.26.
Ma már elképzelhetetlen, hogy egy anya ne ringassa a gyerekét, vagy orvosságként petróleumot adjon neki, de volt idő, amikor ezek bevett gyakorlatok voltak. Összeszedtük a múlt századok bizarr gyereknevelési tanácsait, amik inkább tűnnek rémtörténeteknek, mint útmutatóknak.
Úgy tűnik, hogy a múlt századokban is szerettek tanácsokat osztogatni az anyáknak azzal kapcsolatban, hogyan neveljék a gyereküket. Ezek az útmutatások ma már bizarrnak tűnek, néhány közülük pedig egyenesen veszélyes. Nézzük, milyen gyereknevelési javaslatokat kaptak annak idején az anyák.
Forrás: ullstein bild
Gyereknevelési tanácsok, amiket bár ne javasolt volna senki
A szülők ma is kapnak kéretlen tanácsokat – elég egy séta a játszótéren vagy egy bevásárlás a sarki boltban, és máris akad valaki, aki pontosan tudni véli, mit, hogyan és mikor kellene csinálni. Ez a történelem során sem volt másként, ugyanis már akkor is voltak olyan jóakarók, akik folyamatosan beleszóltak a gyereknevelésbe. Lássuk a legborzalmasabb nevelési tanácsokat a történelemből!
Jennifer Traig, az Act Natural: A Cultural History of Misadventures in Parenting című könyvében arról ír, hogy 1970 előtt nem igazán voltak olyan gyereknevelési elvek, mint manapság. A szülők többnyire a hagyományokra, a babonákra és a „jóakarók” útmutatásaira hagyatkoztak – az eredmény pedig sokszor inkább bizarr volt, mint hasznos.
Egy 1878-as tanácsadó könyv arra azólítja fel az anyákat, hogy ne adjanak gint a baba hasfájásának enyhítése céljából, ami arra enged következtetni, hogy ez addig gyakori és megszokott eset volt.
Olyan iratok is fennmaradtak 1749-ből, amik arra sarkallják a szülőket, hogy öltöztessék át őket rendszeresen. Ezekkel a tanácsokkal abszolút egyet is értünk és még szerencse, hogy akadt egy olyan figyelmes orvos, aki megosztotta a véleményét ezzel kapcsolatban. Most pedig lássuk azokat az egyáltalán nem követendő, teljesen káros tanácsokat, amik jobb, ha soha nem hangzottak volna el!
Ne szoptasd a gyereked azzal a mérgezett anyatejjel!
Egy 1877-ben megjelent, Advice to a Wife című könyvben arról írnak az orvosok, hogy kilenc hónapos kora után már ne sokáig szoptassák az anyák a gyereküket, mert azzal komoly károkat is okozhatnak.
Akkoriban ugyanis elterjedt hiedelem volt, hogy a szorongó vagy bánatos anya negatív gondolatait „átadhatja” a tejjel, amivel lelki bajokat okozhat a babának – sőt, az anyánál akár vakságot is előidézhet.
Ma már tudjuk, hogy az anyatej nagyon fontos a csecsemők fejlődéséhez.
Beteg a gyerek? Adj neki petróleumot!
Kruppos gyerekeknél elterjedt szokás volt, hogy pár csepp petróleumot tettek egy kanál cukorra, hogy ezzel gyógyítsák meg őket.
Ne ringasd a babádat!
Az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériuma 1929-ben egy szöveget adott ki, Infant Care címmel, amiben ezt írták:
A csecsemőnek meg kell tanulnia, hogy a sírás csak azt eredményezi, hogy a szülei nem vesznek róla tudomást.
Kifejezetten nem javasolták az anyáknak, hogy ringassák, puszilgassák vagy szeretgessék a csecsemőjüket, nehogy túlságosan elkényeztessék őket és kicsi zsarnokokat neveljenek. Ez a nevelési elv egészen az 1900-as évek elejétől kezdve elterjedt volt, mielőtt a pszichológia és a kutatások rávilágítottak volna a kötődés és az érintés fontosságára.
Minél kevesebbet játszunk a gyerekkel, annál jobb
1916-ban a nevelési könyvek azt tanácsolták a szülőknek, hogy ne lovagoltassák a térdükön a gyerekeiket, mert az tönkreteszi az idegeiket. Dr. Luther Emmett Holt, az egyik legismertebb amerikai gyermekorvos 1894-ben megjelent The Care and Feeding of Children című könyvében például azt írta: „A hat hónaposnál fiatalabb csecsemőkkel soha nem szabad játszani; és bármikor is, minél kevesebbet, annál jobb a gyermeknek.” Ez a szemlélet akkoriban nem számított kirívónak: sokan úgy vélték, hogy a túl sok játék, érintés vagy figyelem „megrontja” a gyereket, és gyengíti a jellemét. Ma már tudjuk, hogy éppen az ellenkezője igaz – az érintés és a szeretetteljes kapcsolódás alapvető a fejlődéshez.
Nincsen éjszakai etetés!
Egy Walter W. Sackett Jr. nevű amerikai gyermekorvos azt tanácsolta a Bringing Up Babies című könyvében, hogy a szülők ne etessék meg éjszaka a síró babát, bármilyen kicsi is.
Azt vallotta, hogy ha a gyerek mindig megkapja, amit akar, „nem lesz elég fegyelmezett és hazafias”.
