A mezozoikum időszaka, vagyis a triász-, jura- és krétakor nem csak a hatalmas ragadozói és gigantikus növényevői miatt lehet izgalmas számunkra. A dinoszauruszok családi dinamikáját is érdemes közelebbről megvizsgálnunk, hiszen 250-60 millió évvel ezelőtt olyan szülői mintákat találunk, amelyek meglepőek, sőt, akár követendőek lehetnek.

Forrás: 123rf.com
Ilyen szülők voltak a dinoszauruszok
A dinós filmek és rajzfilmek értelemszerűen nem mindig a valóságot tárják elénk. A Jurassic Park keltetői és az Őslények országa sem mutatott pontos képet arról, hogy miként éltek ezek az óriások. Bár a régészek és kutatók a mai napig „tanulják” a már régen kihalt csodás állatokat, fosszíliák és őslénytani bizonyítékok alapján kijelenthető, hogy bizonyos dinoszauruszfajok nemcsak lerakták a tojásaikat, hanem valóban szeretőn gondoskodtak is az utódaikról.
Remek példa erre a Maiasaura, amelynek neve szó szerint azt jelenti, jó anya gyík. A hatalmas, akár 9 méteres növényevő dinoszaurusz csordákban élt, fészkét pedig nagy odafigyeléssel óvta és gondozta. Nem ő maga ült a tojásokon, rothadó növényeket hordott rá, hogy az azokból áradó hő segítségével keljenek ki a kicsinyei. Azonban a szuperanya ezzel nem elégedett meg. Mivel a frissen kikelt utódai még járni sem tudtak, a Maiasaura hasonlóan gondoskodott róluk, mint a ma élő madarak, többek között ételt vitt nekik és takarította őket.

Forrás: Getty Images/De Agostini
Bár ez volt az első faj, amelynél a kutatók bizonyítékot találtak a gondoskodó szülői attitűdről, később más dinoszaurusz-fosszíliák is hasonló viselkedésről árulkodtak. Több fajnál is bizonyították, hogy pontosan úgy védték és melegítették a tojásaikat, mint a mai madarak, vagyis a testükkel és a tollaikkal. Ilyenek voltak például az Oviraptorok és a Citipatik — érdekesség, hogy mindkét faj már akkor madárszerű csontozattal és tollakkal rendelkezett.
Mit csináltak a dinoszauruszapák?
Míg nálunk, modern embereknél csak mostanában kezd természetessé válni, hogy az apák teljes mértékben kiveszik részüket a gyereknevelésből, addig a dinoszauruszoknál ez már több száz millió éve természetes volt. Sok fajnál bizonyították a kutatók, hogy a hímek remek bébiszitterek voltak, ők vigyázták és védték a tojásokat. Ez a viselkedés szintén megfigyelhető a madarak esetében.
Dinoszaurusznapközi
Néhány faj meglepő módszerrel gondozta az utódait. Voltak, amelyek egy nagy közös fészekbe tették le a tojásaikat, és felváltva figyeltek rájuk, míg mások a kikelt kicsiket óvták hasonló módon. A Mussaurusok például egészen addig gondoskodtak a fiatalabb egyedekről, amíg azok képessé nem váltak az önálló életre – mindezt természetesen a csordán belül, közösen. Ez a közösségi szülői viselkedés talán a legmeglepőbb dinószülői jellemző.

Forrás: Shutterstock
Nem minden dinószülő érdemel kitüntetést
Persze nem minden dinoszaurusz volt ennyire családközpontú. A hatalmas Sauropodák például rengeteg tojást raktak le, de ezt követően tovább is álltak, sem a fészkükről, sem az utódaikról nem gondoskodtak. Az ő fajfenntartási ösztönük ugyanis inkább azt súgta, legyen minél több, a nagy számok törvénye alapján úgy is megéli majd elég példány a felnőttkort.
Dinók szülői szerepben
A dinoszauruszok szülői viselkedése messze sem volt egységes vagy szigorúan túlélésalapú, ahogy azt sok film szereti ábrázolni. Fosszíliák bizonyítják, hogy egyes fajok óvón gondoskodtak utódaikról, mások a madarakhoz hasonló módon vigyáztak a tojásaikra, de voltak, akik egyszerűen magukra hagyták a kicsiket. Különösen érdekes, hogy már több tízmillió évvel ezelőtt is részt vettek az apák a szülőségben.
Dinoszauruszokból sosem elég, nézd meg ezeket is:


