Csak VII. Kleopátrát ismerjük, de mi történt az első hattal? Intrikák, gyilkosságok és hatalmi drámák

Amit ma ismerünk a történelemből, az csupán a valós események mintegy 10%-a. Ennek oka a szegényes, olykor megbízhatatlan történelmi forrásokban keresendő, melyek minél korábbra megyünk vissza az idővonalon, annál ritkásabbak. Ennek is köszönhető, hogy az utókor hajlamos elfeledkezni arról a tényről, hogy az ókori Egyiptomban nem kevesebb, mint hét Kleopátra uralkodott, akiből csak az utolsónak adjuk meg a kiérdemelt figyelmet. Cikkünkben ezt a hiányt igyekeztük pótolni!

Miért nem ismerjük mind a többi hat Kleopátrát?

Az utolsó Egyiptomi uralkodóház vérében nem Hórusz népének vére folyt: I. Ptoleamiosz, Nagy Sándor egyik hadvezére makedón-görög származású volt, aki afféle helytartóból lett fáraó. A Ptolemaida-dinasztia ennél fogva mindvégig megőrizte görögös jellegét. Idegenként uralkodtak az ősi birodalomban, még az ország nyelvét sem beszélték a vezetők, az egyiptomi istenek inkább afféle díszletként szolgáltak számukra.

Az ókori történelemről igencsak szegényes, sérült forrásanyag áll rendelkezésünkre, még az egyik legfejlettebb civilizáció, Egyiptom esetén is. Ennél fogva keveset tudunk arról, miként működött az utolsó dinasztia a birodalomban. Amellett sem szabad elmenni, hogy VII. Kleopátra, a „királynők királynője” a római történetírásban, később a popkultúrában is olyan fontos szerepet kapott, hogy óhatatlanul elhomályosította a többi királynő történetét.

Hét Kleopátra, egy legendás dinasztia – Ismerd meg a királynőket!

Történelmi emlékezetük rávilágít a forráselemzés fontosságára is.

I. Kleopátra

V. Ptolemaiosz király feleségeként jutott hatalomra, aki a szeleukida király, III. Antiokhosz lánya volt. Egy Ptolemaida-Szeleukida háború utáni béke lezárásaként lett egyiptomi királyné, a házasság pedig i. e. 193-ban köttetett meg. Férjével együtt társuralkodó volt, ám i. e. 180.-ban váratlanul özvegy lett, mindössze 30 évesen. Ettől kezdve kiskorú fia, VI. Ptolemaiosz helyett uralkodott régensként, gyakorlatilag egyeduralkodó volt. Férje halála előtt újabb háborút tervezett a Szeleukid birodalom ellen, ám halála után I. Kleopátra azonnal befagyasztotta a terveket, hatalmát pedig jól érzékelteti, hogy a pénzérméken fia mellett jelent meg az arcképe.

II. Kleopátra

Ennek az egyiptomi királynőnek az élete maga volt Trónok harca. A hercegnő i. e. 175-ben feleségül ment öccséhez, VI. Ptolemaioszhoz – a vérfertőzés nem kivétel, hanem szabály volt a Ptolemaida-dinasztiában – akinek négy gyereket szült.

Miután nagybátyjuk, Antiokhosz 169-168-ban megszállta Egyiptomot, hosszú évtizedes háborút indított útjára, aki a lány másik bátyjával VIII. Ptolemaiosszal szövetkezett. Miután férje i. e. 145-ben elesett, az özvegy királynő beleegyezett, hogy hozzámegy a csak „sörhasúként” gúnyolt öccséhez. Tőle is születtek gyerekei, ám 131 körül fellázadt férje ellen és elűzte Alexandriából. II. Kleopátra i. e. 127-ig egyeduralkodó volt, míg ünnepélyes keretek között ki nem békélt férjével. Valamikor 116-115 körül halhatott meg.

III. Kleopátra

A harmadik Kleopátra először i. e. 145 és 131 között társuralkodó volt anyjával, II. Kleopátrával és annak férjével. Nagybátyja, férje és nevelőapja halála után fia, IX. Ptolemaiosz lépett trónra, akivel közösen uralkodott, és ha hihetünk a feljegyzéseknek, tehetséges uralkodónő volt. Ő szerepelt elsőként a dokumentumokon, ami hatalmának erejét jelzi, i. e. 107-ben elűzte elsőszülött fiát, akit az utókor „Csicseriborsó” néven emleget, és X. Ptolemaioszt helyezte a trónra. Pechjére fia  i. e. 101-ben megölette.

IV. Kleopátra

Ez a tragikus sorsú hercegnő a családi viszály és hatalomvágy áldozata volt, mivel saját anyja, később húga tüntette el a hatalom közeléből. IX. Ptolemaiosz feleségeként mindössze egy évig volt egyiptomi társuralkodó i. e. 116 és 115 között, mielőtt anyja válásra kényszerítette volna. A hercegnő Ciprusra menekült, ahol feleségül ment IX. Antiokhoszhoz. A házasság 112-ben ért véget, amikor IV. Kleopátrát megölette Daphné szentélyében, Antiochiában.

V. Kleopátra

Erről a Ptolemaida uralkodónőről csekély információ áll rendelkezésre, még pontos származását is nehéz megállapítani. A források alapján IX. vagy X. Ptolemaiosz lánya is lehetett, sokan összekeverik az utána következő, VI. Kleopátrával. Ennél fogva uralkodásáról is keveset tudni, ám az bizonyos, hogy valamikor i. e. 79 és 69 között XII. Ptolemaiosz mellett volt társuralkodó. A papiruszokon egyfajta háttérfiguraként szerepel, így szerepe inkább a tradicionális királynői feladatokra korlátozódhatott, már amikor férje nem épp Rómában volt. Akkor viszont kezébe vette az irányítást.

VI. Kleopátra

Ha elődje kiléte nem lenne elég homályos, itt van VI. Kleopátra esete, akiről mindössze egyetlen történetíró, Porhüriosz állítja, hogy létező személy volt, a többi forrás szerint alakja megegyezik V. Kleopátrával. Ha viszont hihetünk a filozófus feljegyzéseinek úgy VII. Kleopátra nővére lehetett, sokáig lányával, IV. Berenikével gyakorolta a hatalmat egy olyan korszakban, amikor a Ptolemaida-dinasztia hanyatlásnak indult. Nem véletlen, hogy XII. Ptoleamiosz vetett véget uralkodásának.

VII. Kleopátra

Van értelme bővebben kifejteni annak a fáraónőnek az életét, mely a popkultúra megkerülhetetlen része lett? VII. Kleopátra minden tekintetben kiemelkedő egyiptomi királynő volt, aki modernizálta országát, elsőként sajátította el az egyiptomi nyelvet, és bámulatos politikai manőverekkel évtizedekre megőrizte Egyiptom függetlenségét. Azonban a hatalmi harcok és szerelem tragikus pontot tettek életére, így amikor Octavianus seregei bevonultak Alexandriába, szerelmével és gyerekei apjával, Antoniussal együtt öngyilkos lett. Ezzel lezártul az ókori Egyiptom története.

Kalandozz az ókori Egyiptom rejtélyes világában: