Zene: a fülön keresztül szedhető gyógyszer

A sokféle zenei stílus egy új kutatás szerint egyvalamiben megegyezik: hasonló, öt vagy hét hangból álló hangsorokat használnak és csak a használat módjában térnek el. A hangsorok hangmagasság szerint növekvő vagy csökkenő sorrendbe rendezett hangokból állnak. Az emberi fül sokféle hangot képes hallani és elméletben többmilliárd hangsort lehetne belőlük összeállítani. Ezzel szemben az ember ezek közül csak töredéknyit használ, jellemzően az öt vagy hét hangból álló (pentaton illetve heptaton) hangsorokat. A nyugati zenék nagy része ezek felhasználásával készül.

Az emberi fül az emberi hangokra van optimalizálva

Dr. Dale Purves, az amerikai Duke Egyetem neurobiológus professzora szerint ennek oka az evolúcióban keresendő. Az érzékelés spektrumának minden pontjára van valamilyen biológiai magyarázat, vagyis azért ezeket a pontokat érzékeljük, mert valamilyen hasznos információt közvetítenek számunkra. Ha kiviszünk egy mikrofont a természetbe és megfigyeljük, melyek azok a hangok, amelyek a legjobban tetszenek, szinte kivétel nélkül állati hangokat említünk. Ám nekünk, embereknek, mégis leginkább az emberi hangok a lényegesek, mivel ezek útján nyerhetünk információt versenytársainkról és lehetséges párunkról - vagyis azokról a dolgokról, amelyekre szükségünk van a sikerhez. Fülünk az emberi hangra van optimalizálva, és mivel ezeket a hangokat találjuk a leginkább vonzónak, ezeket használjuk fel a zeneművészetben is.

Az emberi beszéd és a zene közötti kapcsolat elsőre egyértelműnek tűnik, eddig a tudósoknak mégsem sikerült összefüggést felállítaniuk a zenei hangsorok és a beszéd ritmusának és hangmagasságának természetes változása között. Amikor Purves professzor és munkatársai az egyes hangsorok és a beszéd frekvenciáit összehasonlították, kiderült, hogy szoros összefüggés áll fenn közöttük: a legtöbbet használt hangsorok (skálák) spektruma megfelel az emberi beszédhangok spektrumának.

A társaktól nagyban függ, milyen zenét szeretsz

Számos hatás befolyásolhat bennünket abban, hogy milyen zenét hallgatunk. Míg 10-15 éve még azt mondhattuk, hogy a zenetévék és a kereskedelmi rádiók egyértelmű véleményformálók, mivel a fiatalok az itt hallottak hatására veszik meg egy-egy új előadó CD-jét és mennek el koncertjükre, az internet korában átalakult a helyzet. A videómegosztó oldalak segítségével mindenki célirányosan keresheti meg az őt érdeklő zenét és eközben nagyon ritkán fordul elő olyan, hogy véletlenül hallgat meg egy-egy másik számot.

A zenei ízlés kialakításában a legfontosabb szerepük manapság a kortársaknak: barátoknak, osztálytársaknak van. Előfordulhat, hogy valaki csak azért hallgat egy adott fajta zenét, hogy ne lógjon ki a sorból, ám ha elégszer meghallgatja, meg is szeretheti azt. A harmincas-negyvenes évekre jellemzően bővül a szívesen hallgatott zenék palettája, sokan ilyenkor fedezik fel a komolyzenét és a dzsesszt, amelyet tinikorukban ki nem állhattak.

A zene gyógyít

"A zeneterápia a művészetterápia egyik ága, amely során nem maga a zene gyógyít, hanem a terápiás kapcsolat, amely a terapeuta és a páciens között létrejön" - mondta el kérdésünkre Szabó Anna pszichológus, zeneterapeuta. "Maga a terápia lehet aktív vagy passzív (receptív), aszerint, hogy a páciens improvizál-e valamilyen hangszeren vagy csak hallgatja a zenét. Mindkettő alkalmat ad a zene által kiváltott gondolatok és érzések megbeszélésére. Az aktív terápiához sincs szükség zenei előképzettségre, mivel egy dobon, triangulumon vagy xilofonon mindenki képes valamilyen szinten játszani. A zeneterápia sokszor akkor is segíteni tud, amikor a páciens nehezen nyílik meg, vagy nem tud a problémájáról beszélni, de segítséget vár, mivel a zene is egyfajta nyelv, amelyen keresztül megfogalmazhatók, továbbíthatók és feldolgozhatók a problémák."

A zeneterápia a pszichiátriai betegek esetében is jól alkalmazható. A Georgetown Egyetem kutatói "fülön át szedhető gyógyszernek" nevezték a zenét, amely javítja a központi idegrendszeri betegségekben szenvedők memóriáját, kapcsolatteremtő- és szociális képességeit.

S hogy mi mindenre jó még a zene? Például gyorsabban híznak a koraszülött babák - erről szól a Life Magazin videója: