Egy újabb civilizációs betegség: a fordított anorexia

Paul Russel a Bolton Egyetem professzora 200 rögbi játékost kísért figyelemmel 3 éven keresztül, és azt vizsgálta, a fiatal sportolók milyen kényszer hatására gyúrják magukat olyan gyorsan és fanatikusan, hogy az később életveszélyessé váljon a számukra.

Az izomdiszmorfia, más néven reverz anorexia egy olyan rendellenesség, amikor valaki megszállottan küzd azért, hogy izmos legyen. Az ebben a betegségben szenvedők sokszor azt hiszik, hogy vékonyak, miközben átlagon felüli izomtömeggel rendelkeznek. Ez ugyan egy új betegség, de az előfordulása egyre növekszik. Az izomdiszmorfia sérülékennyé teszi elszenvedőit egy sor pszichológiai, biológiai és környezeti kockázattal szemben, mint például a depresszió, szív- és vese elégtelenség valamint kiszáradás.

Sportpszichológusok úgy gondolják, hogy ez a betegség különösen káros az ifjú rögbi játékosokra, akik mindent elkövetnek, hogy bekerüljenek az első csapatba, és ezért szélsőséges eszközökhöz nyúlnak, csakhogy izmosabbak legyenek.

"Ezek a fiatal játékosok 17 és 19 év között vannak, és még messze nincsen kifejlődve a csontjuk és az izomzatuk, és még nem állnak készen, hogy egy felnőtt, első osztálybeli játékossal versenyezzenek. De a nyomás, hogy az első csapatba kerüljenek óriási, és hogy ez sikerüljön, hízniuk, izmosudniuk kell" - mondta el a professzor. "Az izomdiszmorfia vezethet extrém diétázáshoz, mozgásfüggőséghez, és szteroidok használatához, ami már több testépítő halálát is okozta."