Kábító hatású sajtok

Már a múlt évszázad nyolcvanas éveiben igazolták, hogy a sajt kis mennyiségben tartalmazhat morfint, a mákgubóból származó ismert anyagot. A morfint az orvostudomány tűrhetetlen fájdalom csillapítására használja, de euforizáló hatása is van, kábítószerként tartják nyilván.

Eli Hazum és munkatársai a Wellcome Research Laboratoiresnél már 1981-ben igazolták a morfin jelenlétét a sajtokban. Vizsgálódásaikból kiderült, hogy a mák alkaloidája a tehéntejben és az anyatejben is kimutatható. Ez utóbbiról a szakemberek úgy vélik, szerepe van az anya-csecsemő kötődés kialakulásában. Ezen felül a tejben található egy kazein nevű fehérje, ami kazomorfinná bomlik le, és amelynek szintén hasonló hatása van. A sajtokban a kazein feldúsul, így érthető, hogy a hatása is erősebb. Az úttörő felfedezés óta több kutatás is igazolta, hogy a sajtokban csekély mennyiségű kábító hatású anyag található.

Miért nem szabad sok sajtot enni?

Persze a legnagyobb problémát a sajtokban nem a morfin, hanem a rengeteg úgynevezett telített zsír jelenti, amelyek nagymértékben hozzájárulnak az elhízáshoz és így a szív-érrendszeri betegségek kialakulásához. Egyszóval csak mértékkel szabadna fogyasztani ebből az élelmiszerből - de ez nem is olyan könnyű.

A séfként dolgozó Isa Chandra Moskowitz nyíltan felvállalta sajtfüggőségét, amin mára már túljutott. "Érdemes néhány hónapig megvonni magunktól a sajtot és lehetőséget adni az ízlelőbimbóknak, hogy alkalmazkodjanak döntésünkhöz. Most már meg tudom különböztetni a nyers és a sütött tökmag ízét. Ha egyszer ráébredünk arra, hogy nem kell mindenhez sajtot enni, hirtelen ízlérzékelő-szupersztárnak fogjuk érezni magunkat" - mondta az egykori sajtfüggő.



Hevesi Tamás a Life Magazin adásában elárulta: igazi vegetáriánus, 20 éve nem eszik húst és nem iszik tejet.