Miért lett volna züllött némber Sisi a régenskori Anglia báljain?


Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Life.huKülönös belegondolni, de a legtöbb, mára a klasszikus műveltség részét képező dolog botrányt keltett születésekor. Ilyen volt a bécsi keringő esete, aminek láttán a prűd angol uraságok nem győztek hüledezni, amikor először meglátták a frivol táncmozdulatokat. De mégis mi volt olyan botrányos ebben a kecses táncstílusban, amit Sisi is előszeretettel járt? Ennek jártunk utána!

Különös módon a ma már báltermekkel és az arisztokrácia pompájával, illetve a szalagavatók zokniszagú sportcsarnokaival azonosított bécsi keringő a 13. századi német ajkú parasztok néptánca volt. Az évszázadok során több más nemzet is átvette a táncformát, de a társadalmi osztályok között is vándorútra indult, így a 18. századi Ausztriában már a felsőbb körök is előszeretettel lejtették.
A bécsi keringő megjelenésekor forradalminak számított: a párok nem egymás mellett, hanem egymással szemben táncoltak, a korábbi stílusokhoz képest pedig meglepően gyors tempót diktáltak. Talán paraszti gyökereinek tudható be, hogy a korábbi báltermi táncokhoz képest egyszerű volt megtanulni, alig pár óra alatt bárki elsajátíthatta a lépéseket.
Meglehet, talán túl forradalmi volt, ugyanis az újfajta táncot a legtöbb báltetemben betiltották.
A bécsi keringőt jellemző korai ellenszenv több okra vezethető vissza. Egyfelől a korabeli tánctanárok munkájukat féltették, hogy az egyszerűen megtanulható tánc okán szaktudásuk ügyefogyottá válik. Másfelől az egymás szemébe néző, közel álló párok kifejezetten vulgárisnak számítottak, mivel a korábbi társastáncokban alig érintkeztek. Az egyház egyenesen a sátáni fertő kísértését vizionálta bele, így tiltás mellett néhol egyenesen halállal fenyegették az embert.

Akik mégis arra vetemedtek, hogy bécsi keringő lépéseit járták, jó hírnevüket kockáztatták. A közhiedelem szerint csak feltűnésre vágyó félvilági hölgyek táncoltak így. Amikor 1812 körül Angliában is megjelent a „német keringő” néven fémjelzett tánc, hatalmas szenzációt keltett, Lord Byron például dülöngélő cserebogarakhoz hasonlította a táncolókat.
A szellem ekkorra már kiszabadult a palackból, a bécsi keringő pedig elkezdte átformálni az addigi frigid báltermi kultúrát. Népszerűsítésében sokat segített Strauss munkássága, aki szerzeményeivel művészi magasságokba emelte az egykor megvetett táncot.
A két stílus közti alapvető különbséget a tempó adja: míg a bécsi keringő 60 mpm, addig az angol keringő lassabb, 30 mpm ritmussal bír. Míg angol társa – ami nem mellesleg a 20. században alakult ki – éteribb, lágyabb, könnyedebb mozdulatokat vonultat fel.
A könnyen elsajátítható, dinamikus tánc fellazította a báltermek marcona rendjét és szélesebb közönség számára is elérhetővé tette a táncokat. Az egykor botrányos bécsi keringő a modern táncok kialakulásában is úttörő volt.



Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.