A 30 felett szülő nőknek nagyobb az esélyük a mellrákra

A minden tizedik nőt érintő betegség ijesztő közelségben van hozzánk, az esetek többségében azonban egészen az utolsó pillanatig kezeletlen marad. Időhiányra panaszkodva messze elkerüljük a szűrővizsgálatokat, az önvizsgálat pedig valahogy mindig kimegy a fejünkből. A mellben vagy a hónaljban észlelt csomó, a mellbimbó ekcémás elváltozása, a mell indokolatlan megnagyobbodása, illetve a mellbimbók véres váladékozása azonban egytől egyig olyan tünet, ami emlőrák jelenlétére utalhat.

Furcsa és szomorú tény, hogy sokunk még akkor sem kéri szakorvos segítségét, amikor már észrevette önmagán ezeket a vészjósló jeleket. Hogy miért? Mert kezdetben még önmagunknak is félünk beismerni, hogy baj van, így általában kézzel-lábbal tiltakozunk a gondolat ellen, hogy velünk mindez megtörténhet. Bagatellizáljuk a jeleket, reméljük, hogy csak egy apró probléma áll a furcsa tünetek hátterében, ami néhány hét múlva nyomtalanul eltűnik. Amikor azonban felismerjük a problémát, sokunk azért ódzkodik az onkológiai beavatkozástól, mert félti a családját a betegség szülte lelki és anyagi terhektől, vagy éppen azért aggódik, hogy a diagnózis miatt esetleg elveszítheti az állását. A szűrővizsgálatok és a rendszeres önvizsgálat fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Emellett azonban magas prioritást élvez a megelőzés gondolata is. Számos rizikófaktorról tudunk ugyanis, melyek hajlamosíthatnak bennünket az emlőrák kialakulására.

Az alábbiakban 8 olyan fő faktort mutatunk be, melyek magas kockázatot jelentenek a mellrák kialakulásában.

1. Családi halmozódás

A kutatások szerint veszélyben vannak azok a nők, akiknek családjában, elsősorban anyai ágon, méghozzá fiatal korban emlőrákot diagnosztizáltak. Nagymama, anyuka, nagynéni betegsége tehát egyaránt intő jel lehet.

2. Életkor

Bár már 30 éves kor fölött is megjelenhet, a mellrák elsősorban a 45-65 éves korosztályt érinti. A diagnosztizált betegek 80 százaléka ugyanis 50 évnél idősebb női páciens.

3. Gyermekek

Érdekes tény, hogy a gyerekszülés időpontja, illetve száma befolyásolhatja a mellrákra való hajlamunkat. Az adatok szerint a betegek általában olyan nők, akik vagy gyermektelenek, vagy első gyermeküket már 30 éves koruk után szülték.

4. Korábbi daganat

Ha már volt daganatos betegségünk, háromszor nagyobb eséllyel alakulhat ki szervezetünkben a mellrák a későbbiek során. Az ekkor a kezelés során, a melleket esetlegesen érintő sugárzás ugyanis hajlamosíthat bennünket a mellrákra.

5. Étkezés

Nem újdonság, hogy az étkezési szokásaink nagy hatást gyakorolnak az egészségünkre. A kutatások azt igazolják, hogy a magas kalória- és zsírtartalmú, finomított szénhidrátokkal teli étkezések, kevés mozgással kombinálva magas fokú rizikótényezőnek számítanak a mellrák kialakulásában.

6. Függőségek

A vizsgálatok azt mutatják, hogy azoknál a nőknél, akik nem szenvedtek alkoholfüggőségben, kisebb eséllyel alakul ki mellrák, mint az életük során rendszeresen, nagy mennyiséget fogyasztó társaik körében. Hasonló a helyzet a dohányzással is.

7. Hormonok

A lehetséges hajlamosító tényezők közt szerepelnek a szervezetet érintő korábbi hormonális beavatkozások is: hormonpótló kezelések, hosszú távon, rendszeresen szedett hormontartalmú fogamzásgátló tabletták.

8. Lelki bajok

Mivel a mell az anyaság, a nőiesség szimbóluma, a pszichológusok szerint szexualitásunkkal, anyaságunkkal, női szerepeinkkel kapcsolatos, megoldatlan lelki konfliktusok is állhatnak a mellrák hátterében.