Ezüstkolloid: hatékony vagy ártalmas?

Korántsem új csodaszer

Az ezüstöt mint gyógyító és antibakteriális szert a különböző civilizációk már évezredek óta használják. Az ókori görögök ezüstcsöveken át vezették házaikba az ivóvizet, így biztosítva annak tisztaságát, míg a Római Birodalomban a bort ezüst urnákban tárolták, hogy megakadályozzák annak romlását. Az ezüstöt a híres orvos, Paracelsus több betegség gyógyítására alkalmazta, az első világháború idején a sérült katonák sebgyógyítására is használtak, illetve az ezüstkolloidot baktériumölő hatása miatt széles körben alkalmazták a kórházakban. Az ezüsttel való gyógyítás az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején virágkorát élte, és legalább 50 különböző ezüstvegyület állt az orvosok rendelkezésére, amivel hatékonyan gyógyították a különféle fertőzéses betegségeket.

A legszélesebb hatásmechanizmusú antiinfektív

Az ezüstkolloid 1938 előtt gyakorlatilag az egyetlen antibiotikum volt, ám hamarosan megjelentek a szintetikusan előállított gyógyszerek, emiatt a gyártók igyekeztek kiszorítani az ezüstkolloidot a piacról. Ennek ellenére néhány régi ezüstkészítmény máig fennmaradt, így pl. az újszülöttek szemébe a gonorreás szemkárosodás megelőzésére ma már ezüst-acetátot cseppentenek, az Amerikai Egyesült Államok égési osztályain leginkább használt ezüst a szulfadiazin nevű hatóanyag, illetve a sebgyógyításra alkalmazott ezüstfóliakötés. "Ha megértjük az ezüstkolloid hatásmechanizmusát, világossá válhat mindannyiunk számára, hogy egyáltalán nem új találmány, és rendkívül jól hasznosítható számos betegség leküzdésében" - vélekedik Dr. Elek Csaba, szülész-nőgyógyász, humángenetikus, lézerterapeuta.

Az ezüstkolloid nem mérgező

Az ezüstkolloid nanométer méretű részecskéket tartalmazó víz szuszpendált ezüsttel. A kolloid fémrács szerkezetű, ami nem toxikus, és olyan biológiailag aktív forma, amely laboratóriumi körülmények között rendkívül erős baktériumölő hatással rendelkezik. "A kolloid hatásának lényege, hogy a semleges kolloidrészecskéket a falósejtek 'gyomra' (lizoszómája) ionokká alakítja. Csakhogy ez a falósejtek gyomrában történik meg, ami nem érintkezik a szervezet más proteinjeivel. A falósejtek a kórokozókat a lizoszómákon belül pusztítja el és ott, ahová a fehérvérsejteket a szervezet 'hívja'. Az ezüstkolloid legértékesebb tulajdonsága, hogy az antibiotikumokkal ellentétben nem lép kölcsönhatásba más gyógyszerekkel, és önálló antimikrobás hatékonysággal bír, ezért kiválóan alkalmas számos fertőzéses megbetegedés kezelésére" - fűzi hozzá a szakértő.
Az ezüstkolloid egyetlen lehetséges mellékhatása az argíria, azaz a bőr szürkéskék elszíneződése lehet, ám a tanulmányok kimutatták, hogy az argirózis a korszerű, kb. 20 ppm koncentrációjú készítmények napi 17 literének elfogyasztása után jelentkezik. Az ezüstkolloid még tartósan nagy adagban sem ártalmas, hiszen a vesével és a májjal is ürül - árulja el a szakértő -, ugyanakkor az ezüstkolloid tartósabb hatástalansága sem ellenjavallt, mivel nem mérgező, és a hatása lassan alakul ki.

Nőgyógyászati problémák esetén is segíthet

Az ezüstkolloid a hüvelygyulladásokra, a lokális hüvelyfertőzésekre és a condyloma kezelésére egyaránt hatékony alternatívát jelenthet. Jelenleg a humán papilloma vírusnak közel 100 típusa ismert, amelyek közül bizonyítottan 19 felelős a méhnyakrák kialakulásában. "A HPV ellen létezik ugyan megelőző oltás, ám vírus elleni szer nincs a piacon" - mondja dr. Elek Csaba. "A HPV leküzdésére az ezüstkolloidot kombinált kezelés részeként alkalmazzuk (pl. helyi koaguláció és softlaser mellett), amelynek így 90%-os a hatékonysága, emellett az ezüstkolloid idült hólyagfertőzés és kismedencei gyulladás utókezelésére is kiválóan alkalmas."