Feleslegesen megcsonkított nők

A hírek szerint Angliában robbant ki a brit egészségügy talán legsúlyosabb botránya, amelynek alapja, hogy egy londoni sebész, Ian Peterson, aki az évek során több magánklinikán is dolgozott, minimum 450 hölgynél állított fel - szándékosan - téves diagnózist, hogy azután eltávolíthassa részlegesen vagy teljes egészében az érintett nők kebleit.

A közel félszáz megcsonkított nő egészséges volt, egy percig sem kellett valójában szembenézniük a halálos kórral, orvosuk azonban mégis elhitette velük, hogy betegek. Hónapokig, évekig félelemben tartotta őket, ami már műtéti beavatkozás nélkül is minősíthetetlen tett volt, a beavatkozások pedig nyilvánvalóan összetörték az addig egészséges nők életét. Próbára tették párkapcsolatukat, esetleg lehetetlenné tették jó működő párkapcsolat kialakítását, befolyásolták szexuális életüket, munkájukat egyaránt. Ráadásul az érintett nők közül sokan a műtét után vállaltak utódot és az orvos a brutális beavatkozással a legtermészetesebb adománytól is megfosztotta őket, attól a jogtól, hogy szoptathassák gyermekeiket.

Ám nem csak az "egészséges" nők életét döntötte romba a lelkiismeretlen orvos, hiszen közel ugyanennyi nő érintett még a történetben. Olyan nők, akik valóban melldaganattal küzdöttek, ám náluk a sebész hanyagul végezte el a beavatkozást, egészséges szöveteket távolított el, míg rákos sejteket tartalmazó szöveteket meghagyott. Azt, hogy az orvos valamilyen bizarr vágy mentén hajtotta végre a gyászos végű műtéteket, vagy milyen egyéb ép ésszel fel nem fogható motivációja volt, nem tudhatjuk. Ő maga nem nyilatkozik, így kérdés, hogy fény derül-e valaha az igazságra.

Velünk is bármikor megtörténhet?

Egy népszerű sebészeti magánklinika vezető főorvosa szerint hazánkban kizárt, hogy hasonló bűntény előforduljon, hiszen a magyarországi gyakorlat ezt egyszerűen lehetetlenné teszi: "Melleltávolítást csak olyan sebészeti magánklinikán lehet elvégezni, amely emlőcentrumként működik. Feltétele egy olyan team felállítása, amely egy onkológusból, egy radiológusból, egy patológusból és egy sebészből áll. A team egymással szorosan együttműködve állítja fel a diagnózist és közösen, egymás munkájára, eredményeire rálátva, együtt döntenek a szükséges kezelésről vagy beavatkozásról. Felmerülő gyanú esetén a szövettani vizsgálat mellett kötelező az ultrahangos, valamint a legszélesebb körű laborvizsgálatok elvégzése is, és ezek együttes eredménye alapján állapíthatja csak meg a team a daganat létezését, mértékét, és azt, hogy a rákos sejtek mely szöveteket mekkora mértékben érinti.

Daganatos betegség esetén nagyon fontos szempont a mell lehető legnagyobb részének megtartása. A sebész csak olyan szöveteket távolít el, amelyek sebészeti érintése valóban indokolt. Bár nem ismerem az angliai protokollt és az ügy részleteit sem, képtelen vagyok elképzelni a folyamatot, amely során egy sebész ennyi éven át képes volt 'átvinni' a saját diagnózisát a kollégáin. Ez nálunk egyszerűen nem működne, hiszen az első 'gyanús' eset fennakadna a kollégák szakmai hozzáértésén, pácienscentrikus, felelősségteljes figyelmén."