esküvő házasság vérfertőzés rokonság párkapcsolat testvér öröklődő betegség unokatestvér szerelem génállomány
Clock icon
Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.
Egy szerelmes férfi és nő csupán házasságkötésük előtt tudta meg, hogy valójában édestesvére párjának. Mielőtt sokkolta volna őket a hír, ellenállhatatlanul vonzódtak egymáshoz. De vajon miért találjuk vonzónak saját rokonainkat?

Az esküvő előtti vacsorán derült ki, hogy édestestvérek

Az érthetően magukat nyilvánosan megnevezni nem kívánó pár tagjai öt évvel ezelőtt találkoztak, és első látásra szerelembe estek. Öt boldog év után már az esküvőjükre készültek, mely sürgős is volt, hiszen a lány már szíve alatt hordta első közös gyermeküket. A jegyespár korábban sosem találkozott mindkettejük szüleivel egyszerre, csupán az esküvő tervezése hozta össze őket. Amikor a leendő anyós és após meglátta egymást, hirtelen a vér is megfagyott az ereikben. Kiderült, hogy ők sokkal régebb óta ismerik egymást, mint a jegyespár, sőt, korábban házasok voltak és két gyermeket neveltek. Az elmérgesedett válást követően azonban egyikük a nyolchónapos kislánnyal, másikuk a kétéves kisfiúval a hóna alatt távozott örökre a másik életéből, messzire költöztek, és soha többet nem álltak szóba egymással. Nos, a jegyespár vacsoráján kénytelenek voltak, gyermekeiket pedig érthető módon sokkolta a hír, hogy saját édestestvérükbe szerelmesek, sőt, ők maguk is szülők lesznek.

Thinkstock
Thinkstock

"Anyu, tényleg a bátyámhoz kell feleségül mennem?"

Összeházasodni az édestesvérrel, nagynénivel, nagybácsival vagy unokatestvérrel? Legtöbbeket undorral vegyes félelemmel tölti el a gondolat. Régebben viszont, főleg uralkodói körökben igencsak divat volt rokonok közt házasodva megtartani a vagyont és a hatalmat: sok ókori egyiptomi uralkodó dinasztia tagjai addig házasodtak testvéreikkel és féltestvéreikkel egymás között, míg a genetikai betegségektől egyszerűen olyan mentálisan és fizikálisan sérült utódok születtek, hogy kihaltak a dinasztiák. De az angol Viktória királynő is belterjes házasságkötések miatt született hemofíliásan, amit persze tovább is örökített. A spanyol Habsburg dinasztia is mesélhetne arról, milyen oltár elé vezetni azt, akivel pár éve még egymás haját tépték: a hatalom megtartása érdekében kétszáz évig szigorúan rokonok közt házasodtak, aminek az lett a következménye, hogy az utódok nagy része fogyatékkal született, és vagy testi vagy elmebajban szenvedett, így alkalmatlanná vált az uralkodásra is.
Ha azt hinnénk, hogy ez a régi szokás már a dinasztiákkal együtt pusztult, nagyon tévednénk: egy kis csendes-óceáni polinéz királyságban, Tongán nemrég a király legidősebb fia nem a mesebeli királylányt, hanem saját unokatesvérét vette feleségül nagy pompával.

Mi a baj a vérfertőzéssel?

A vérfertőzést nem véletlenül büntetik: bár a közhiedelemmel ellentétben nem hoz létre genetikai betegségeket, kihozza a szülőkben lévő genetikai terheltségeket, és minél közelebbi rokonról van szó, ez a hatás annál fokozottabb. Minden ember rendelkezik 7-8 hibás génnel, s közeli rokonok gyermekében ezek sokkal nagyobb eséllyel találkoznak egymással párba állva, így az addig lappangó génhibák a gyermekben felszínre kerülhetnek. Különösen érdekes ez a lombikprogramokkal kapcsolatban, ahol egy férfi spermáját akár több tíz alkalommal is használhatják, s így ugyanannyi féltestvér élhet egymástól elszigetelten. Amerikában nemrég nagy botrányt kavart, mikor egy anyuka kiderítette, gyermekének százötven ismeretlen féltestvére él szerte a világban, akik véletlenül összeházasodva tudtukon kívül vérfertőzést követnének el. A féltestvérek ráadásul hasonlítanak is, így nagyobb eséllyel találnak egymásra: akikkel ugyanis arcunk nyolc bizonyos pontja hasonlít, azokat találjuk a legvonzóbbnak.

Miért vonzódhatunk rég nem látott rokonainkhoz?

Bármilyen elképzelhetetlen azoknak, akik normális viszonyban nőttek fel tesvéreikkel vagy unokatesvéreikkel, a genetikai eredetű szexuális vonzódás létező jelenség. Ez lényegében erős vonzalmat jelent testvérek, unokatesvérek, illetve szülő-gyermek viszonyban is, ha a felek nem együtt nőttek fel, s csak felnőttként találkoztak először. A jelenséget először Barbara Gonyo írta le harminc évvel ezelőtt, miután felnőttként ismeretlenül találkozott saját fiával, és nem tudván, hogy rokonok, nagyon erős szexuális vonzalom ébredt benne iránta. Mint kiderült, Barbara esete cseppet sem egyedülálló, több száz olyan párról tudni, akik felnőttként találtak rá rokonukra, de a családi albumok lapozgatása helyett egymásnak estek, sőt, rövidesen össze is költöztek, s a témával foglalkozó csoportok szerint közeli vér szerinti, de egymástól távol felnőtt rokonok közel fele tapasztalt valamilyen szintű szexuális vonzalmat.

Thinkstock
Thinkstock

Ezekkel az érzésekkel viszont az együtt felcseperedő testvérek vagy a szülők és gyermekek nemigen találkoznak, mivel a Westermarck hatásnak köszönhetően a legtöbben nem vonzódunk azokhoz, akikkel együtt nőttünk fel. A szakemberek szerint ez a belső biztonsági szabályzó hivatott megakadályozni a vérfertőzést, s így a beteges utódok létrejöttét. Tehát nem kell aggódó szemekkel fürkésznünk saját testvérünket - az erős vonzalom ritka kivételektől eltekintve csak azok között tapasztalható, akik rokonuktól elszeparálva nőttek fel.

Gazdag Enikő pszichológus véleménye a családon belüli kapcsolatokról:

"Ezekben az esetekben, ahol szeparáltan felnőtt rokonok szimpatizálnak erősen egymással, a másik hasonló génállománya is vonzó lehet, illetve talán tudat alatt érzik, hogy nem idegenek egymásnak. Az érzéseknek pedig nagyon nehéz parancsolni, hiába tudja valaki, hogy ez nem helyes. Két dolgot tehet: vagy megpróbálja lezárni a kapcsolatot, vagy a gyerekek ügyében genetikushoz, esetles spermabankhoz fordulnak. De ezek az esetek eltérnek azoktól, melyekben az együtt lakó vérfertőző apa bántalmazza gyermekét, ez olyan családokban szokott előfordulni, ahol az kifelé zárt, nincsenek külső kapcsolatok, befelé viszont elmosódnak a határok: mindennapos a meztelenség, nincs saját szobája, élettere a tagoknak. Ha ráadásul a szülők kapcsolata sem jó, akkor az apa a lánygyermek felé fordulhat, mivel nyitottak a határok, és ez azt a téves érzést keltheti, hogy mindent szabad. Az ilyen fajta családi rendszerekben egyébként mindenféle pszichopatológia jelenség feldúsul. Együtt felnövő testvérek között az elhanyagoltabbik szokott erőszakos lenni, valamiképpen bosszút akar állni, vagy alárendeltségét kompenzálni, de ez is a már említett, kifelé zárt rendszerű családokban fordul inkább elő."

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a LIFE Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.