Heti útravaló Müller Pétertől - 66. rész

Olvasd el, és hagyd magadban megérni. A népmesékben a szülők csak néhány pogácsával és egy-két gondolattal bocsátják útra gyermekeiket. Azokkal a gondolatokkal, melyekről tudják, hogy fontosak, és csakis az övék.

Szeretni manapság annyit jelent, hogy lángot gyújtasz a szélviharban. A tüzet meg kell óvni, mert elfújja a szél. Napról napra újra kell éleszteni - elsősorban saját magadban. Fogadd el a másik tüzét, de ehhez lelkileg közel kell állnod hozzá. Olyan ez, mint amikor a kabátod alatt, a felhajtott gallérod mögött tüzet adsz valakinek: öleled, érzed a testét, a lélegzetét, hogy föllobbanjon a láng.

Ez a világ gyűlöli a szeretetet, mert az gyengéd, alázatos, megbocsátó és bölcs. A világ pedig erőszakos, öntelt, a másikon átgázoló, képtelen megbocsátani és ostoba. Győzni akar és nem veszíteni. Kapni akar és nem adni. Inkább gyűlöl, mint szeret.

Adolf Hitler azt írja a Mein Kampfban, hogy az igazi közösséget nem a szeretet, hanem a gyűlölet tartja össze. Utálatot kelteni a külső és belső ellenség ellen: ez az egység titka és a győzelem záloga. A gyűlölködés ugyanis előbb tud a mai világban "testvéri" közösséget kovácsolni a széthulló egyénekből, mint a szeretet érzése.

A szeretet nem csinál háborút, még forradalmat sem, mert hiányzik hozzá a közös ellenség és a véres erőszak ereje. A szeretet "hosszan tűrő", mindent megbocsát és elfedez - ahogy Pál apostol mondja -, s aki szeret, könnyen úgy jár, mint Jézus, s nem úgy, mint Pilátus vagy Heródes.

Lebeszélnélek a szeretetről, ha nyerni, érvényesülni és meggazdagodni akarsz ebben a világban, de ha az életed értelmét keresed, szíved boldogságát és halhatatlan örömét, ha azt az egyet keresed, amiért az embernek érdemes élni: akkor tanulj meg szeretni. Akkor is, ha lemaradsz. Akkor is, ha vesztes maradsz. Akkor is, ha nem szeretnek.

Olyan lángot gyújts a szívedben, amelyet nem képes elfújni az a szennyes szélvihar, amelyben élsz.