Müller Péter: "Állj szóba magaddal!"

Néha meg kifejezetten biztat: Tedd meg! Ne félj! Én még azt is hallottam: Segítek!

Bizony, sohasem vagyunk teljesen egyedül. Akinek a lelke érzékeny, tudja. Néhányan azonban azt hiszik, ilyenkor csak emléke szólal meg az eltávozottnak. Benne van az, akinek a hangját mintha kívülről hallaná. Ott szól, a saját lelkében. Ő mondja, saját magának.

Nem baj, ha így gondolod, de legalább mondd magadnak. Legalább beszélj magaddal! Legalább súgj magadnak! Legalább halld meg a tanácsadódat - kívül vagy belül, mindegy. De állj szóba magaddal. Hallgass a jobbik énedre.

Egyszer majd úgyis rájössz, hogy kívül vagy belül: mindegy. Rájössz, hogy sokan látnak, és soknak fontos vagy. Akkor is, ha egyelőre nem tudnak másképp, csak súgással segíteni. Aki szeretett, veled marad. Vagy küld segítséget.

Egyszer egy Mestertől azt kérdezte a tanítványa:
- Hogyan tudok kapcsolatot találni veled?
- Egyszerű - felelte a Mester. - Gondolj rám.