Ötven év felett jellemző az elmagányosodás, mégse hagyd, hogy legyőzzön a depresszió

Szervezetünk épségében, általános jólétünkben fontos szerepet játszik a lelki egészségünk is. Szakértőnk, Kis Nóra, az Országos Egészségfejlesztési Intézet pszichológusa, a Lelki Egészség munkacsoport vezetője az időskorban történő lelki folyamatokra és a visszatekintés fontosságára világít rá:

„Mint minden életszakaszban, így az érett kor érkeztével is fontos egyfajta életút-kiértékelés. Érdemes visszatekinteni arra, hogy mi az, ami eddig történt és arra is, hogy mi áll még előttünk. A szakirodalom számos esetben említ sikeres vagy egészséges öregedést, melynek egyik kulcsfontosságú kritériuma annak belátása és elfogadása, hogy már nem mindent vagyunk képesek megváltoztatni. Az érett korban bekövetkező testi, szellemi, lélektani változásokhoz való alkalmazkodásban az életmódnak markáns szerepe van: az időskorra fel lehet készülni. A felkészülésben és az időskor megélésében szerepe van az egyén genetikai adottságainak, környezeti, egészségügyi feltételeinek, karaktervonásainak is és annak, hogy milyen hozzájutási lehetőségei vannak a személyes egészségét szolgáló feltételekhez. Ezek veleszületett vagy rajta kívül álló adottságok, azonban az életmód és a változásokhoz való alkalmazkodó hozzáállás, olyan tényezők, melyeket magunk is képesek vagyunk befolyásolni, alakítani.”

Fontos a kíváncsiság megőrzése

A világ felé mutatott érdeklődés s kíváncsiság fontossága felértékelődik az érett korban, amire szakértőnk is rámutat:

„Fontos hangsúlyozni, hogy megmaradjon az egyén célokra irányuló, személyre szabott, emberi közösségekre, értékekre való nyitott, kíváncsi hozzáállása. Abban az esetben, ha az egyént korábbi életéveiben is ez az attitűd jellemezte, nem nehéz megtartani e jellemvonást a hátralévő évekre sem. Fontos, hogy ne zárkózzunk be, hiszen a hosszú élet egyik kulcsa a világ felé mutatott érdeklődés és kíváncsiság. A pszichológia leír olyan személyiségjegyeket, vonásokat, melyek felnőtt korra kialakulnak és azt követő évekre is stabilak maradnak. Ilyen az extraverzió és az introverzió, a pszichológiai tempó, az alkalmazkodó készség, az örömképesség és a különböző beállítódások. Abban az esetben, ha idős korra ezekben a jegyekben markáns, úgymond végletes változások alakulnak ki, az semmi esetre sem az időskor természetes velejárója. Sokkal inkább hormonális, idegrendszeri anyagcsere elváltozásokból vagy életmódbeli változásokból erednek. Ez utalhat a depresszió kialakulásának veszélyére vagy egyéb krónikus betegség előjele is lehet.”

Tudatosan tehetünk a magány ellen

Ötven év felett gyakran alakul ki az elmagányosodás, főleg olyan embereknél, akik inkább a befelé fordulás jellemző. Ugyanakkor az ezzel járó depresszió nem szükségszerűen az élet része, és fontos tenni ellene, mutat rá az Országos Egészségfejlesztési Intézet pszichológusa:

"A társas kapcsolatok fontos fogódzót, támpontot jelentenek, mert képesek kizökkenteni, átlendíteni az egyént személyes aggodalmain, gátlásain. Kifejezett hangsúlyt érdemelnek a támogató kortárs és sorstárs csoportok, ahol az egyén hasonló nehézséget, veszteséget átélt személyekkel találkozhat, ezen keresztül segítve a feldolgozást. A csoport támogató ereje abban van, hogy egy közösségben sokkal inkább felerősödnek azok a tulajdonságok, amiket önmagunkban és másokban szeretünk, lehetővé téve azt, hogy a pozitív tulajdonságok megélése által önmagunkra és másokra is reményteljesen tudjunk tekinteni."