A traumák cukorbetegséget okoznak, a bántalmazás módosítja a DNS-t

A Columbia Egyetem friss kutatásából most az derült ki, hogy azok a nők, akik a poszttraumás stressz szindróma tüneteit mutatják, nagyobb valószínűséggel lesznek 2-es típusú cukorbetegek.

Magas stressz - extrém terhelés

Az eddig is köztudomású volt, hogy stressz esetén sokkal valószínűbb, hogy betegek leszünk, a poszttraumás stressz szindrómával küzdő nők azonban extrém terhelésnek vannak kitéve, és ezért a diabétesz kétszer nagyobb valószínűséggel jelenik meg az életükben.

Kiderült továbbá az is, hogy a veszélyeztetett csoport általában antidepresszánst szed, és a testtömeg-indexe (BMI) magasabb az átlagnál. A stresszre sokan úgy reagálnak, hogy többet és magasabb kalóriatartalmú ételeket esznek, ez magyarázza az összefüggést, de az antidepresszánssal való kapcsolatra senki sem számított. Elképzelhető, hogy bizonyos antidepresszánsok túlsúlyt okoznak, de valószínűleg más magyarázat is van a jelenségre.

A kutatás azért fontos, mert lehetőséget ad az orvosoknak arra, hogy egy holisztikusabb szemlélet felé mozduljanak el, amelynek során nemcsak a testet, hanem a lelket is gyógyítják a pszichológia eszközeivel.

A JAMA Psychiatry című szaklapban publikált felmérés során 49 739 nő adatait vizsgálták a szakemberek egy 22 évet felölelő periódusban, és kiderült, hogy a poszttraumás stressz szindrómának minél több tünete volt jellemző, annál nagyobb valószínűséggel szenvedett a beteg a 2-es típusú cukorbetegségben.

"Fontos, hogy az emberek megértsék, a poszttraumás stressz szindróma nem csak a katonák körében szedi áldozatait. A legtöbb beteg egyszerű, hétköznapi ember, akik mellettünk élnek” – vélekedik a kutatást vezető Karestan Koenen.

Szexuális agresszió - pánikbetegség

Pánikbetegség jellemző azokra a nőkre, akik súlyos párkapcsolati válsággal küzdenek, esetleg bántalmazó kapcsolatban élnek, hosszú távon kell agressziót elviselniük vagy benne maradnak egy olyan kapcsolatban, ahol ugyan fizikai agressziót nem, de verbálisat és folyamatos megaláztatásokat kell elviselniük.

A szexuális agresszió áldozatai szinte 100%-ban mutatják későbbi életútjuk során a posztraumás szindróma tüneteit, depresszióval küzdenek, sokszor függővé válnak és gyakoriak körükben az önbántalmazó események. Gyakran küzdenek pánikbetegséggel, táplálkozási zavarok léphetnek fel, és mentális problémákkal kell szembe kell nézniük - vagyis az antidepresszánsok szedése is meglehetősen gyakori a párkapcsolati agressziót elviselő, vagy egyéb módon, például szexuális agressziót átélt nők körében.

A bántalmazott gyerekek - módosult DNS

A bántalmazás hosszú távú hatásai azonban nem csak a nőket érintheti. Hatalmas a depresszió kockázata azoknál a felnőtteknél is, akiket gyerekkorukban bántalmaztak.

A Science Daily című tudományos ismeretterjesztő portál egyik cikke szerint a müncheni Max Planck Pszichiátriai Intézet munkatársai kiderítették, hogy genetikailag fogékony egyéneknél a traumák hatására megváltozik a DNS-molekula metilációja, ez pedig a stresszhormonok szabályozásának károsodásához vezet. Génszabályozásuk tartós megváltozása miatt pedig a bántalmazott gyerekeknél későbbi életük során óriási a szorongás, a depresszió és más hangulati zavarok kockázata.

Elisabeth Binder kutatásvezető és csoportja közel kétezer afroamerikai ember DNS-ét vizsgálta meg. A kutatásban részt vevő alanyokról ismert volt, hogy gyerek- vagy felnőttkorukban rendszeres bántalmazást szenvedtek el. A traumák áldozatai közül minden harmadik betegedett meg, a vizsgálat idején poszttraumás stresszben szenvedett. Ezen állapot kialakulásának esélye azonban csak azoknál nőtt a bántalmazás súlyosságától függően, akik az FKBP5 gén egy adott variánsát hordozták.

Az említett gén szabályozza a teljes stresszhormonrendszert, és felelős a szervezet reakcióiért. A kutatóknak sikerült modellezni, hogy a génváltozat látható fiziológiai eltérést okoz az érintettek idegsejtjeiben is. Kiderült, hogy a magas stressz hatására keletkező stresszhormonok miatt metilcsoportok törnek le a DNS-molekuláról, és az így megváltozott metilációs mintázat növeli az adott gén aktivitását.