Müller Péter: "Aki a szerelemben óvatos, lehet, hogy sohasem lesz igazán boldog"

Veszélyes mondat, vigyázz! És nemcsak a szerelemre – a szeretetre is vonatkozik. Bizony, ez halálugrás, háló nélkül, a magasban! És lehet, hogy nem kapnak el. Vagy elkapnak, de nem elég erősen. Vagy a te kezed nem szorít eléggé, és lezuhansz. És összetöröd magad. De ugrani kell, nincs mese! Mert a távolság nagy, és közöttetek ott a tátongó űr és a mélység…

De másképp nem megy!... Nincs biztonságos átkelés!... Hiába nyúlkáltok egymás felé, ha nem vagytok bátrak, sohasem találkozhattok!...

Ha biztosítótársaság lennék, könnyebben vállalnám egy kilencvenöt éves ember életbiztosítását, mint egy szerelmesét, hogy végleg megtalálja élete párját!... Nagy csoda…. De mégis… kockáztatni kell… ott kell hagyni az önvédelmi láncokat… Kiakasztani a biztosítókötelet. És ugrani kell! Repülni kell, kitárt karokkal, mintha szárnyad volna, holott nincs - és hogy mi lesz veled, nem csak rajtad, a másikon is múlik… De nincs mese, át kell szállni a szakadékon!... Szeretni veszélyes! Kérdezd meg Rómeót vagy Jézus Krisztust!... Kérdezd meg, lehet-e szeretni úgy, hogy az ember magához szorítja önmagát, és óvatos?