Ilyen, amikor nap mint nap fojtogat a betegséged – mindennapok refluxosként

„Az első találkozásom a refluxszal körülbelül kilenc éve történt, és egy húzós vizsgaidőszak alatt jött elő. Nagy volt a nyomás rajtam, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújtsak. Úgy gondolom, hogy a túlzott stressz idézte elő nálam a refluxot. Érdekes volt, ahogy vége lett a vizsgaidőszaknak, rögtön utána sokkal jobb volt, és két nappal később teljesen elmúltak a tünetek. A vizsgaanyagom az egyik legjobb lett az évfolyamban, de nagy árat fizettem érte. Fájdalmas volt égő gyomorszájjal dolgozni több hétig, ráadásul annyira csak a feladatra koncentráltam, hogy nem is mentem el orvoshoz vele, nem szedtem rá semmit. Ezt senki ne tegye. Az egészség a legfontosabb, önmagunk gyötrése széthulláshoz vezet” – kezdi történetét a 42 éves Virág.

A „fojtogató betegség”, a reflux kórképét először dr. A. Wilkenstein írta le 1935-ben. Az orvosok szerint az allergia és az IBS után

A reflux az a testi jelenség, amelynek során a gyomorsav és az emésztőnedvek a nyelőcsőbe áramolnak vissza a nyelőcső alsó záróizmának gyengesége miatt. Több gyógyszer (például szteroidtartalmú szívgyógyszer, nyugtató), valamint a feldolgozott élelmiszerek is felelősek a gyomor bélflórájának változásáért és azért, hogy egyre több embert érint a betegség. A savas gyomortartalom nemcsak égeti és marja a nyálkahártyát, de gyulladást is okozhat a garatban, ezért könnyebben telepedhetnek meg a gyomorban a kórokozók (Helicobacter pylori, Campylobacter).

Dr. Szőnyi Mihály gasztroenterológus adjunktus szerint a reflux egy teljesen természetes jelenség, amely mindenkinél előfordul valamilyen formában a gyomorsav nyelőcsőbe való jutásakor. Ennek mértéke azonban egyénenként eltérő, a panaszok különbözőek. „Az állapot hosszú távon akár súlyos következményekkel is járhat. Fontos kiemelni, hogy ez egy komplex motilitási zavar. Nem egyszerűen arról van szó, hogy több gyomorsav termelődik, hiszen akár normális mennyiségű savtermelés mellett is súlyos refluxos panaszokról számolhatnak be a betegek. A nyelőcső lassabban, »lustábban« továbbítja a tartalmát tovább a gyomor felé, a nyelőcső és a gyomor közti záróizomban csökkenő nyomás miatt így könnyebben juthatnak vissza a gyomorbennék a nyelőcsőbe. Emellett sok esetben a gyomorsav termelése is fokozott. Tavasszal és ősszel minden bélpanasz erősödhet, ám ennek tudományos magyarázata nem ismert.”

A következő lépcsőfok

A gasztorenterológus elmondása alapján az étkezésnek alapvető szerepe van a reflux esetében, hiszen minden, ami a nyelőcső öntisztulását fékezi, rossz lefolyású lehet az érintettnek. „Nincs jó hatással a folyamatokra az sem, ha az étrendünk olyan élelmiszerekből áll, amik fokozott savtermeléshez vezetnek, vagy a nyelőcső alsó záróizmában a nyomást csökkentik. Érdemes tehát napi ötször, egyszerre kisebb adagokat enni. Javasolt a csokoládé, a citrusfélék, a zsíros ételek, a fűszeres ételek, a hagyma, a paprika, a paradicsom, az alkohol, a kávé és a szénsavas italok mennyiségének csökkentése. Nem jó, ha teli gyomorral fekszünk le, és este hét óra után sem javasolt az evés. Érdemes a szoros ruhák viselését is kerülni, és inkább magas párnán aludjunk, ha refluxos panaszaink vannak. Anatómiai eltérések is segíthetik a reflux kialakulását. A kor előrehaladtával is fokozódhatnak a panaszok, bár ez nem jellemző.”

Virágnak a vizsgaidőszak óta többször is előjött a refluxa a stresszesebb napjaiban. Szerinte a reflux felismerése és realizálása nem elegendő, előbb-utóbb orvosi beavatkozásra is szükség lehet: „Eddig háromszor voltam gyomortükrözésen, ami természetesen nem kellemes, de akkor is ajánlom mindenkinek. Ha tisztában szeretnénk lenni a refluxunk súlyosságával, akkor ez az egyetlen mód, hogy kiderüljön. A legjobb, ha az orvos »felméri a terepet«, és felírja a szükséges gyógyszert. Vannak lúgosító teák, illetve diéta, de ha a reflux komolyabb mértékű, akkor ezek önmagukban nem segítenek.”

„A gyomortükrözéstől nem kell félni, refluxos panaszok esetén érdemes átesni rajta, hiszen az orvos ekkor látja a nyálkahártya sérülésének fokát és mértékét. Biopsziás mintákat tud venni a nyelőcsőből, a gyomorból, és kimutatható a Helicobacter pylori-fertőzés is” – mondta a gasztroenterológus.

A betegség másik oldala

Egy 2009-ben publikált kutatás szerint a stressz sokkal jobban hat az emésztőrendszerünk egészségére, mint azt hinnénk. A kutatók a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás romeltakarításáért felelős dolgozóit vizsgálták meg; az eredmények alapján a munkahelyi stressz és az emésztőrendszeri problémák szorosan összefüggnek. A Stony Brook University Medical Center kutatói 697, 34–50 év közötti beteg adatait dolgozták fel, akik mind segítettek a romeltakarításban. Az első orvosi vizsgálat alkalmával (2005–2006) 41 százalékuknál állapítottak meg GERD-et (gastroesophagealis reflux betegség), miközben ez a betegség csupán az amerikai lakosság 20 százalékát érinti.

A természetgyógyászat azonban mást talál felelősnek a betegség miatt: a húsevést. Az elmélet szerint anatómiai és élettani bizonyítékok vannak arra, hogy

Ennek a „nehézségnek” az eredménye a töményebb gyomornedv képződése (ami a fehérjék lebontásához szükséges). Ha valaki rendszeresen fogyaszt húst, ez az állapot állandóan fennáll, ezért érdemes a kiegyensúlyozott vegetáriánus táplálkozást választani, és a húsfogyasztást elhagyni a refluxos tünetek fennállásáig.

„A reflux kellemetlen vendég, nagyon megkeseríti az ember életét. A folyamatos égető érzés testileg és lelkileg is megterhelő, ezért mindkét síkon dolgozni kell a javulásért. Együnk, mozogjunk ésszel, és próbáljuk tehermentesíteni magunkat, kibogozni a lelki gubancokat is” – vallja betegségéről az érintett Virág.