Időjárás, meló, pénz? Ezekről nem érdemes beszélni az első randin

beszélgetés

randi

ismerkedés

Megyeri Zsuzsa Dóra

2016.01.11.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Sokunkban felmerül a kérdés: miről beszélgessünk az első (és második, majd az azt követő) randin, hogy ne rontsunk ajtóstól a házba, de azért mégis mondjunk valamit magunkról? Természetesen nyomot akarunk hagyni a másikban, de nem mindegy, milyet.

Az önfeltárás úttörője a kanadai Sidney Jourard, aki a témával kapcsolatos kutatásait az 1971-ben megjelent The Transparent Self című művében összegzi, kidolgozta a saját magáról elnevezett önfeltárási kérdőívet is, amelyben hatvan témát sorol fel. A teszt felvétele során a résztvevőknek azt kellett eldönteniük, kivel miről beszélgetnének. A szerző azt találta,

hogy az időjárásról, programlehetőségekről, illetve a munkánkról szívesen cseverészünk szinte bárkivel,

de van, amit csak a hozzánk közel állókkal osztunk meg (ezen senki sem csodálkozik, ugye?) – ilyenek például a legbensőbb érzéseink vagy az anyagi helyzetünk.

Vizsgálatában nemi különbségekre is felhívja a figyelmet – először is: köztudott, hogy míg a nők kiteszik a szívüket az asztalra, addig a férfiak hajlamosak hallgatásba burkolózni (majd belebetegedni). Másfelől a nők leginkább az édesanyjukkal és a barátnőikkel osztják meg az érzéseiket, a hierarchiában őket követi a partner, majd az édesapa. A férfiaknál is az édesanya és a barátok állnak az első két helyen, de náluk az apa még dobogós, míg a barátnőnek be kell érnie a negyedik hellyel.

Ahogy Jourard mondja, az önfeltárás önfeltárást szül, a kapcsolat meg szépen mélyül – már ha fokozatosan adagoljuk az információmorzsákat. A szűkszavúság nem vezet sok jóra, de az sem, ha folyóként folyjuk körbe a másikat.

Ezzel Rubin is egyetért, aki egy reptéri váróterem utasait környékezte meg: a kezükbe nyomott néhány írást, majd arra kérte őket, hogy a kézírás alapján véleményezzék őket. Nagyon cseles volt, mert valójában mindegyik szöveg ugyanazon ember tollából származott, csak tartalomban volt eltérés – az első kevés, a második közepes mértékű, míg a harmadik túlzottan intim jellegű információkkal volt teletűzdelve.

Az eredményeket összesítve azt találta, hogy a résztvevők a közepes szintű önfeltárással szimpatizáltak a leginkább. A kevés információ nem csigázta fel kellőképpen az érdeklődésüket, a túlzottan bizalmas írás pedig ellenérzést váltott ki.

Nem érdemes tehát az első néhány találkán elsütni minden puskaport.

Persze, beszéljünk magunkról, de ha egy mód van rá, ne traktáljuk a másikat gyerekkori sérelmeinkkel vagy éppen aktuális szorongásainkkal. Ráérünk arra még!