A koraszülés az újszülöttkori halálozások és egészségkárosodások egyik fő oka világszerte. Magyarországon a szülések mintegy 7-8%-a történik a 37. hét előtt. A szakértők szerint a kockázatot növelik a fertőzések, a hormonális és anyagcsere-problémák, a stressz, valamint a fizikai megterhelés. Sok esetben azonban pontos ok nem azonosítható – ilyenkor különösen fontos a megelőzés és a rendszeres orvosi kontroll.

Forrás: Shutterstock
Milyen tünetek jelezhetik a koraszülés veszélyét?
A nőgyógyászok szerint a legkorábbi jelek sokszor nem látványosak, mégis egyértelműek, ha tudjuk, mire kell figyelni. Az egyik legfontosabb tünet az alhasi nyomásérzés vagy rendszeres, fájdalommentes méhösszehúzódás, amely a terhesség 20. hete után jelentkezik. Sok kismama ezeket „keményedésnek” érzi, de ha a panasz rendszeresen visszatér, orvosi vizsgálat szükséges.
A vizes, nyákos vagy véres hüvelyi folyás szintén figyelmeztető jel lehet, különösen, ha hirtelen, nagyobb mennyiségben jelentkezik. A méhszáj korai megnyílása, illetve a magzatburok megrepedése (a „víz elfolyása”) a koraszülés közvetlen előjele lehet.
További tünetek lehetnek:
- deréktáji fájdalom, amely hullámokban tér vissza,
- alhasi görcsök, nyomásérzés a medencében,
- a magzatmozgások számának hirtelen csökkenése.
A szakértők hangsúlyozzák: a tünetek bármelyikének észlelésekor nem szabad várni, azonnal orvoshoz kell fordulni.
„A koraszülés tünetei kezdetben lehetnek nagyon finomak – rendszeres görcsöket, nyomásérzést vagy szokatlan hüvelyi folyást sem szabad elbagatellizálni. Fontos, hogy a kismama bármilyen szokatlan jelet gyorsan jelezzen orvosának” – hangsúlyozza Dr. Hegedűs András, szülész-nőgyógyász szakorvos.
Kiknél nagyobb a kockázat?
A koraszülés kockázatát több tényező is növelheti. Ilyenek például:
- iker- vagy többes terhesség,
- korábbi koraszülés a kórelőzményben,
- méhnyak-elégtelenség,
- fertőzések (pl. húgyúti, hüvelyi gyulladások),
- dohányzás, alkohol, kábítószer-használat,
- kezeletlen cukorbetegség vagy magas vérnyomás.
A szakértők szerint az egészséges életmód, a rendszeres orvosi vizsgálat és a stressz csökkentése jelentősen mérsékli a kockázatot. A várandósgondozás során mért méhnyakhossz és a hüvelyváladékból végzett speciális fehérjevizsgálat (fetal fibronectin-teszt) segíthet az idő előtti szülés előrejelzésében.
Mit tehetünk a megelőzésért?
A nőgyógyászok egyetértenek abban, hogy a koraszülés megelőzésének kulcsa a tudatosság. A pihenés, a kiegyensúlyozott táplálkozás, a bőséges folyadékfogyasztás és a túlzott fizikai terhelés kerülése mind hozzájárulnak a biztonságos terhességhez. Fontos a fertőzések korai kezelése és a gyulladásos gócok (pl. fogászati, nőgyógyászati problémák) megszüntetése.
Ha koraszülés veszélye áll fenn, az orvos gyógyszeres kezeléssel (méhösszehúzódás-gátlókkal, szteroidokkal) és kórházi megfigyeléssel segíthet megőrizni a terhességet. Sok esetben a szigorú pihenés és az orvosi felügyelet elegendő ahhoz, hogy a baba még heteket nyerjen a méhen belüli fejlődésre – ami óriási különbséget jelenthet a túlélési esélyekben.
Dr. Hegedüs András szerint a koraszülés kockázatát növelheti a fertőzés, a stressz, a dohányzás, valamint korábbi vetélések vagy nőgyógyászati problémák is, ezért a rendszeres terhesgondozás és a panaszok pontos jelzése elengedhetetlen.
A koraszülés megelőzésének kulcsa az odafigyelés és az időben történő reakció.


