„Miért nem ismersz meg?” – Szóval mostantól Alzheimer a legjobb barátod

2016.05.25.

Cikkünk több mint egy évvel ezelőtt frissült utoljára, a benne szereplő információk elavultak lehetnek.

Szívszorító helyzet, amikor egy ember egyik nap már nem ismeri meg a szeretteit, ráadásul ha mindez úgy történik, hogy maga sem tud erről, vagy nem tehet ellene. Az Alzheimer-kór és a család viszonya egy igen nehéz és kényes kérdés, hiszen mindenki számára fájdalmas, ha azt érzékeli, hogy az egykor életerős és szellemileg is ép felmenője előtt már egy láthatatlan fátyol lebeg.

Az idősebb korúak betegsége, az Alzheimer-kór esetében többször inkább kockázati tényezőkről beszélünk, semmint kiváltó okokról. Ide sorolhatóak a magas vérnyomás, a cukorbetegség, ellenben a folyamatos agy- és testtorna késleltethetik. A pontos kiváltó okára még nem jött rá a tudomány.

A betegség 8-12 év lefolyású, különböző szakaszokból áll. Kezdetben a normális öregedés tünetei mutatkoznak meg, emiatt kevésbé észlelhető a betegség, következőleg már előfordul, hogy az érintett szavakat felejt el, ám ez nem gátolja őt a hétköznapjaiban és a munkavégzésben sem, képes önmagát ellátni.

Az enyhe hanyatlás szakaszában már nem tiszta az illető gondolkodása, nem tud érvelni sem, elfelejti a neveket és a megbeszélt találkozókat. A mérsékelt leépülést a közepesen súlyos demencia követi, amelynél az érintettnek már azzal is gondjai támadnak, hogy milyen évszakban mely ruhát viselje, elfelejti a telefonszámát. A súlyos hanyatlás időszakában bekövetkezik az a kórkép, amely már sokak számára ismerős:

ugyan a beteg ember felismer arcokat, de nem tudja felidézni, hogy kit lát maga előtt.

Gyakorta érik téveszmék, olyankor akár munkába is el akarhat indulni. Ellenben felerősödnek benne a vizuális ingerekre való kényszerek is. A betegség végső stádiumában már az alapvető önellátással is problémái lehetnek az érintettnek. Ilyenkor segítséget jelent, ha türelemmel fordulnak felé, megetetik, illetve itatják, ugyanis ebben az állapotban az idős embereknek nem jut eszükbe, hogy szomjasak.

Tudtad?

Egy francia-kanadai tanulmány szerint bizonyos altatók és szorongáscsökkentők is Alzheimer-kórt okozhatnak. A kutatók 1796 érintettet tanulmányoztak, eredményeik szerint egyes benzodiazepinek hosszabb távú használata 51 százalékkal növeli meg a kór kialakulásának esélyét.

Hogyan kezelhető?

Gyógyszer

Magyarországon az Alzheimer-kórban szenvedők kétfajta gyógyszeres kezelést kaphatnak: ezek egyike az időben felismert betegség lefolyását megnövelhetik – a páciensek 25-30 százalékánál érzékelhetőek voltak kisebbfajta változások. A másik gyógyszercsoport képes az idegsejtek működésére hatni, egyúttal az agysejtek pusztulását is gátolni. Nem ritka, hogy a betegek számára antidepresszánsokat írnak fel az orvosok, amely az Alzheimer-kórral olykor parallel jelenlévő depressziót is kezeli, valamint a beteg kevésbé lesz ingerlékeny és agresszív.

Sztárok, akiket a demencia épített le

Sikeresek, híresek, ismertek - legtöbbjük sajnos már nem él. Az észlelhető előjelekkel járó Alzheimer-kór nem válogat: 2010-ben 35 millió embernél diagnosztizálták, a jövőre még nagyobbra becsülik ezt a számot az orvosok. Íme, a sztárok, akiket érint vagy érintett a betegség.

Terápiás kezelések

Az orvosok szerint igencsak hatékonyak a terápiás kezelések, hiszen ezek gondolkodásra ösztönzik a beteget. A vizuális terápia elve is működik, amikor fényképeket, múltbéli emlékeket idéznek fel, de szintén agytornának minősülnek a keresztrejtvényfejtés és a számolási feladatok is.

Sport

A vérkeringés pezsdülése miatt a terápiák egy másik ágát, a mozgásterápiát is bele kell vonni egy Alzheimeres mindennapjaiba. Éppen emiatt fontos, hogy a beteg rendszeresen sétáljon, biciklizzen vagy ússzon.

Te is segítenéd a demenciakutatást? Ezzel a mobiljátékkal megteheted!